Az Európai Bizottság először tett közzé a vállalkozások fizetésképtelenségére vonatkozó uniós szabályokat.
A jól működő fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási rendszerek kulcsszerepet játszhatnak a gazdasági növekedés támogatásában és a munkahelyteremtésben. A kezdeményezés elősegíti majd, hogy a nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozások idejében végrehajthassák a szükséges szerkezetátalakítást, és ezáltal elkerülhessék a csődöt és az elbocsátásokat, a vállalkozók számára pedig biztosítja a második esélyt egy esetleges csődöt követően. Emellett EU-szerte hatékonyabb fizetésképtelenségi eljárások kialakításához vezet.
Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „Segíteni akarjuk a vállalkozásokat abban, hogy időben végrehajthassák a szerkezetátalakítást – ezáltal munkahelyeket és már létrehozott értékeket őrizhetünk meg. Másrészt támogatni kívánjuk a sikertelenül járt vállalkozók visszatérését az üzleti világba, hogy a következő alkalommal bölcsebben futhassanak neki.”
Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az Unióban évente 200 000 cég megy csődbe, és ez 1,7 millió munkahely elvesztésével jár. Hatékonyabb fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárásokkal a csődök gyakran elkerülhetőek lennének. Itt az ideje, hogy a vállalkozóknak – adósságaik alól történő, legfeljebb három éven belül biztosítandó teljes mentesítésük révén – megadjuk a második esélyt a vállalkozásra.
A kezdeményezés a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv és az egységes piaci stratégia kiemelten fontos része. Azáltal, hogy fokozza a jogbiztonságot a határokon átnyúló befektetések és a több tagállamban tevékenykedő vállalkozások esetében, az új megközelítés hozzájárul az uniós tőkepiacok fejlődését gátló több jelentős akadály felszámolásához. Az új szabályok eredményeként várhatóan több lesz a befektetés, új munkahelyek jönnek létre, a régiek tartósabbakká válnak, és a tagállamok könnyebben megbirkóznak a gazdasági sokkokkal. Jelenleg túl sok az olyan, nehéz helyzetben lévő, ám életképes vállalkozás, amely felszámolásba kerül ahelyett, hogy korai szerkezetátalakítással próbálna meg kilábalni a bajból, és egy csődöt követően nagyon kevés vállalkozó kap még egy esélyt az üzleti életben.
A javaslat a pénzügyi stabilitás szempontjából is fontos, ugyanis a hatékony szerkezetátalakítási eljárások nyomán csökkenhet a bedőlt vállalati hitelek száma, és kezelhetőbbé válhat a nemteljesítő hitelek magas szintje, amely az uniós bankszektor egyes részeiben problémát okoz. Ennek hatására pedig nőhet a hitelezés, úgy a lakossági, mint a vállalati szegmensben.
A javasolt irányelv három kulcselemre épül:
A vállalkozások fennmaradását és a munkahelyek megőrzését elősegítő, a korai szerkezetátalakítási keretrendszer alkalmazását szabályozó közös elvek.
A vállalkozók számára második esélyt biztosító, őket adósságaik alól legfeljebb 3 év elteltét követően teljes mértékben mentesítő szabályok. Jelenleg az európai polgárok fele nyilatkozik úgy, hogy a kudarc miatti félelem tartja vissza a vállalkozásindítástól.
A fizetésképtelenségi, mentesítési és szerkezetátalakítási eljárások hatékonyságának fokozását célzó, a tagállamoknak címzett előírásokat tartalmazó intézkedések. Ezeknek köszönhetően rövidebbé és olcsóbbá válnak majd azok a számos tagállamban jelenleg rendkívül hosszú és költséges eljárások, amelyek a hitelezők és a befektetők számára jogbizonytalanságot okoznak, és megnehezítik a beragadt adósságok visszafizettetését.
Az új szabályok a következő elvek mentén biztosítják az Unió-szerte következetes és hatékony fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási keretrendszerek kialakítását:
A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak korai jelzőrendszert tesz elérhetővé a romló üzleti helyzet idejében történő észlelése és a korai szerkezetátalakítás lehetővé tétele érdekében.
Rugalmas, megelőző jellegű szerkezetátalakítási keretrendszert vezet be a hosszadalmas, bonyolult és költséges bírósági eljárások egyszerűsítésére. Szükség esetén a nemzeti bíróságoknak részt kell venniük az érdekelt felek érdekeinek védelmében.
A hitelezőkkel folytatott tárgyalások és a sikeres reorganizáció elősegítése érdekében korlátos – legfeljebb négy hónapos – időtartamig végrehajtási moratóriumot élvez az adós.
Az egyet nem értő kisebbségi részvényesek és hitelezők nem vétózhatják meg a szerkezetátalakítási terveket, de jogos érdekeiket védeni kell.
Az új finanszírozási források kiemelt védelmet élveznek majd, ezzel is növelve a sikeres szerkezetátalakítás esélyeit.
A megelőző jellegű szerkezetátalakítási eljárás során biztosítani kell a munkavállalók maradéktalan munkajogi védelmét, a meglévő uniós jogszabályoknak megfelelően.
A képzések, a szakemberek és bíróságok specializációja, valamint az új technológiák alkalmazása (pl. online igénybejelentés, a hitelezők elektronikus értesítése) javítani fogja a fizetésképtelenségi, szerkezetátalakítási és második esély eljárások hatékonyságát, illetve csökkenteni fogja azok időtartamát.
A 2015-ös fizetésképtelenségi rendelet a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatos joghatósági problémákkal és kollíziókkal foglalkozik, valamint rendelkezik a fizetésképtelenségi eljárásokban hozott ítéletek más tagállamokban történő elismeréséről. A rendelet nem harmonizálja a tagállamok anyagi fizetésképtelenségi jogát.
A szerkezetátalakításra és a második esélyre vonatkozó 2014-es ajánlás végrehajtásának felülvizsgálata során kiderült, hogy a fizetésképtelenség területén bevezetett reformok ellenére a szabályok továbbra sem egységesek, és egyes tagállamokban rossz hatékonysággal működik a rendszer. Több tagállamban csak azt követően van lehetőség szerkezetátalakításra, miután a társaság fizetésképtelenné vált. Ami a második esélyt illeti, a mentesítés időtartama még mindig jelentősen eltérő az egyes tagállamokban.
A tagállami jogi keretek ilyetén eltérései jogbizonytalansághoz vezetnek, a kockázatértékeléssel kapcsolatos többletköltségeket okoznak a befektetőknek, hátráltatják a tőkepiac fejlődését, és tartósan akadályozzák az életképes vállalkozások és a több tagállamban tevékenykedő vállalatcsoportok hatékony szerkezetátalakítását.
A 2015-ös tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben a Bizottság bejelentette, hogy jogalkotási kezdeményezést indít a vállalkozások fizetésképtelenségéről, a korai szerkezetátalakításról és a második esélyről. A kezdeményezés célja a tőke szabad áramlása előtt álló főbb akadályok kezelése a jól működő tagállami rendszerek nyújtotta példákra támaszkodva. Az egységes piaci stratégia keretében a Bizottság támogatásáról biztosította a vállalkozókat az üzleti kudarcot toleráló és a vállalkozók újabb üzleti próbálkozását elősegítő szabályozási környezetet kialakítani hivatott jogi eszközök révén.
Az öt elnök jelentése az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról, melyet 2015 júniusában tettek közzé, az euróövezeti és tágabb uniós tőkepiacok integrálását akadályozó legfontosabb tényezők között említi a fizetésképtelenségi jog területét.
