Főoldal Autó, motor Bemutatók, menetpróbák Új, szentgotthárdi motorokkal szerelt Opel modelleket tettünk próbára

Új, szentgotthárdi motorokkal szerelt Opel modelleket tettünk próbára

opel_szentgotthard_szekszard_bodri_3Folyamatosan zajlik Szentgotthárdon a termelés, specifikusan Opel modellekbe – a Flex üzemegység ugyan autót nem, de motorokat viszont annál inkább gyárt. Ráadásul egyre több variáció jelenik meg a palettán, a kínálat növekszik, csakúgy, mint az Opel márka eladásai is, hazánkban és a környező országokban egyaránt.

Összetett és tartalmas menetpróbát szervezett az Opel magyarországi képviselete: a jelenlegi motorportfólió legizgalmasabb képviselőit tehettük próbára különböző modellekben, Astra-tól Zafira-ig, benzinessel, dízellel egyaránt. A középpontba az 1.6 literes SIDI Turbo-k, 170 és 200 lóerős verziókban, továbbá a szintén 1.6 literes 136 lóerős CDTI egységek kerültek, ezekből mindhárom alternatívát kiveséztük testközelből a kétnapos tesztvezetés során. Nézzük sorjában a részleteket!

Reggeli indulással az Opel Southeast Europe központjából, Budaörsről az előre programozott navigációs térképek segédletével elindult a tizenegy autót számláló konvoj, három Astra Sports Tourer-rel, két ötajtós Astra-val, két Astra GTC-vel, egy Zafira-val, egy Cascada-val, illetve kettő Meriva-val. A választásunk első körben a Meriva-ra, annak is az 1.6 literes gázolajossal szerelt változatára esett – beirányoztuk az első checkpoint-ot, Szekszárdot, a Bodri Pincészetet. Ugyanis a túra jellegét tekintve leginkább egyfajta bortúrához volt hasonlítható, kiváltképp a kísértésnek ellenállni voltunk kénytelenek egészen estig, amikor is borkóstoló és a hozzáillő borvacsora fogadta a megfáradt tesztelőket – de erről majd később.

Az M1-es autópálya bevezető szakasza a korlátozások elhagyása után kiváló lehetőséget adott máris arra, hogy az 1.6 literes dízelmotor rugalmasságát próbára tehessük, a fix 100 kilométer/óra után mindössze néhány másodperces intervallum kellett ahhoz, hogy a 130 kilométer/órás autópályatempót elérjük, hatodik fokozatból visszaváltás, és turbólyuk-érzet nélkül. A főtengely 2200-as percenkénti fordulatszáma meggyőző, az előtte nullázott fedélzeti számítógép adatai szerint az átlagfogyasztás 100 kilométerre lebontva nem érte el az 5.5-ös felső határt sem, 5.4 literre jött ki a számítás egészen pontosan. Az M0-s autóútra letérve nyilvánvalóan csökkentettük a tempót, 90-100-110 kilométer/órás váltakozó sebességkorlátoknál a fordulatszámmérő 1500-1950 percenkénti értékeket mutatott, a fogyasztás többszöri trip reset után 3.7-4.2-4.9 liter/100 kilométeres átlagokat jelzett.

Mindezekből kiindulva máris jól körvonalazódott, hogy a nemrégiben facelift-en átesett Opel Meriva kiválóan alkalmas autópályázáshoz, hosszabb utazásokhoz, és egészen biztosak vagyunk abban is, hogy 130 kilométer/óra felett sem jön különösebben zavarba, ha például Németország korlátozásmentes pályaszakaszain kívánunk közlekedni vele. A forma és külső dizájn tetszetős, a hűtőmaszk hangsúlyosabb lett az elődéhez képest, a vonalak letisztultabbak lettek, míg az összhatás kompakt egyterűt sejtet.

Az új Opel Meriva belső terének kialakítása követi a korábban megszokottat, a tesztelt autó Cosmo felszereltségének köszönhetően az anyagválasztás igényes, prémium jellegű. A műszeregységek elrendezése optimális, a kormánykerék fogása hosszabb távon is kellemes, nem zsibbadnak a sofőr karjai a hagyományos „tíz óra tíz perces” állásban sem; a középkonzol átláthatóbb lett, mint korábban volt. A navigáció pontos, mint az Opel szinte összes hasonló egységével szerelt példányában, az előre programozott útvonalak kivétel nélkül a legjobban és leggyorsabban megközelíthető módon lettek megtervezve. Hátsó utaskomfort tekintetében egyelőre nincsenek információink, de hamarosan egy nagytesztben erre is kitérünk majd.

Az M6-os autópályán autózva Szekszárdra tettünk kitérőt, ahogyan már feljebb is jeleztük – a családias Bodri Pincészet volt az első állomáspont. Itt egy rövid kávészünet (mellé mennyei rétesek hozzárendelve) következett, majd folytathattunk utunkat tovább, Pécsre, egészen pontosan a Zsolnay Negyedbe.

Második választásként egy szintén 1.6 literes gázolajos Astra Sports Tourer érkezett – kifejezetten jó választásnak tartottuk, hiszen a Meriva-ban előtte megismert hajtáslánc produkciójára kíváncsiak voltunk egy úgymond hétköznapibb tálalásban is, révén az Astra ST-k a legpopulárisabb flottaautók jelenleg Magyarországon. S az pedig borítékolható (figyelembe véve a korábbi 1.7-es CDTI-k népszerűségét e téren), hogy a jövőbeli flottapiac meghatározó résztvevői lesznek az 1.6 literes szentgotthárdi dízellel szerelt Astra-k.

Egy szó mint száz, nekiindultunk a pécsi lokációnak – immáron az Astra ST volánja mögött. A kialakítás egyértelműen a nagytestvér Insignia-ra hajaz, Cosmo felszereltsége prémium jelleget kölcsönöz a külsőnek és belsőnek egyaránt. A hűtőmaszk itt is hangsúlyosabbá vált, mint annakelőtte, jellegzetes krómdíszítések pedig a kocsiszekrény szinte minden szegletében fellelhetőek. A csomagtér valóban öblös, közepes családokkal garantált a kellemessé varázsolható utazás, férőhely és kényelem tekintetében sincs hiány. Az anyaghasználat magasabb kategóriákat idéz, az ülések komfortosak, az első székek oldal- és hosszirányban is megfelelően tartanak, felszereltségfüggően a comb- és gerinctámaszok áldásos jelenléte legfőképp hosszúra nyújtott autópályás környezetben érezhető. A műszerfal átlátható, a középkonzol pedig tökéletes kezelhetőséget tesz lehetővé. A navigációs rendszer az Opel Astra Sports Tourer esetében sem volt kifogásolható, a lokalizált szoftverrel tökéletesen célba irányította egyszemélyes stábunkat.

Üzemanyagfogyasztás tekintetében kiváló értékek születtek: autópályatempónál 2200-as percenkénti fordulatszámot rögzítettünk, az átlagfogyasztás kereken 5 liter/100 kilométer lett, míg 90 kilométer/óránál mindössze 3.4 (!) literes átlagot regisztráltunk. Itt már némi városi környezet is társult az autózáshoz, Pécsre beérve 50 kilométer/órás átlaggal, több ízben lámpától-lámpáig indulással, megállással 5.2 literes átlagot mutatott a kijelző.

Nagyjából fél órás autózás után megérkeztünk a pécsi Zsolnay Negyedbe, itt egy masszív idegenvezetés következett – szinte mindent megtudtunk az ide kapcsolódó tradíciókról, a Zsolnay család életéről és munkásságáról, a porcelán meghatározó szerepéről idehaza és nemzetközi szinteken. Az esősre fordult időjárás viszont nem tudta áthúzni a szervezők számításait, sikerült minden további nélkül végigvezetni a csapatot a helyszínen kialakított múzeum néhol szabadtéri területein, részein.

Tartalmas ebéd elfogyasztása után következett a prezentáció, melyet Dános András, az Opel Southeast Europe PR igazgatója, illetve Koncz Gábor, az Opel Southeast Europe ügyvezető igazgatója vezényelt le. Természetesen az előadás középpontjában az új fejlesztésű, szentgotthárdi gyártású motorok álltak, de azért szó esett a piaci helyzetről is: míg Magyarországon globálisan 25 százalékkal nőttek az újautó-eladások, addig az Opel 50 százalékra növelte eladásait, ami remek eredmény. Így a teljes piaci részesedés 11.35 százalékra emelkedett, ez 2.25 százalék pluszt jelent a tavalyihoz képest, egy összpiaci második hellyel megfejelve. Koncz Gábor emlékeztetett: személyautó eladásokban negyedik éve van folyamatosan első helyen az Opel, 12.2 százalék piacrészesedéssel jelenleg, 2.35 százalék plusszal a tavalyi értékkel összehasonlítva. Továbbá kiderült az is, hogy a magánvásárlók közt is az első helyen áll az Opel, itt az eladások 35 százalékát jelenti; a re-export aránya pedig 12.5 százalék.

Ahogyan azt éles bevetésen is megtapasztalhattuk, az új fejlesztésű szentgotthárdi Opel motorokra egységesen jellemző az alacsony CO2 kibocsájtás, illetve a redukált fogyasztás, mégis nagyobb teljesítménnyel. Ez pedig igencsak fontos tényező, főként, ha a flottavásárlók igényeit nézzük, hiszen a csökkentett fogyasztás 450 ezer kilométeres futásciklus esetén akár 18 millió forint megtakarítást (!) is eredményezhet. Így már előre látható, hogy az új motorok, s az ezekhez köthető üzemeltetési költségek tovább emelik az Opel versenyképességét a flottapiacon.

Dános András kitért arra, hogy mennyire fontos az új 200 lóerős turbótöltött benzinmotor jelenléte, hiszen – az előbbiekhez hasonlóan – itt is az alacsony üzemeltetési költségek mellett igen masszív teljesítményt kapunk, minimális felárral a 170 lóerős SIDI turbóshoz képest. Ez tehát az új generációs közepes méretű benzinmotor család, kategóriájában a legalacsonyabb zaj- és vibrációszinttel (ez ténylegesen így is van, hiszen a Zafira-t 200 lóerős 1.6 literes SIDI Turbo agregáttal tettük próbára) rendelkezik, az előző 1.6 literes 180 lóerős verzióhoz képest kifinomultabb, erősebb, nyomatékosabb, s nem utolsó sorban gazdaságosabb lett. Példának az Opel Astra GTC került terítékre: a korábbi 1.6-os 180 lóerőshöz képest a végsebesség 10 kilométer/órával, 220 kilométer/óráról 230 kilométer/órára nőtt (5 százalék plusz), 0-ról 100 kilométer/órára 4 tizeddel jobb a gyorsulási érték (8.3 helyett 7.9 – 5 százalék mínusz), a vegyes fogyasztás 7.2 liter/100 kilométer volt az elődnél, most 6.6 liter/100 kilométerre redukálódott (9 százalék mínusz). Mindezek tekintetében a CO2 kibocsátás is csökkent, 168 gramm/kilométerről 154 gramm/kilométerre (9 százalék mínusz). A 300 Newtonméteres maximális forgatónyomaték pedig kategóriájában egyedülálló.

Az Ecotec direkt befecskendezéses turbómotor maximális nyomatéka már 1700-as percenkénti fordulatszámtól rendelkezésre áll, 50 Newtonméterrel több állandó nyomatékot kapunk. Az Overboost funkció pedig egyfajta túltöltésként plusz 70 Newtonmétert állít csatasorba, így a gyorsítások ténylegesen célravezetőbbek, mint eddig.

Szót ejtettünk már a cikk első részében az 1.6 literes CDTI gázolajosról is, 136 lóerővel. Így most ezt a variánst nem taglaljuk megint részletesen, elég az hozzá, hogy az általunk mért fogyasztási értékek – környezettől függően – szinte teljesen megegyeznek a gyárilag előírttakkal, sőt, több ízben alá is mennek azoknak. Rövidesen megérkezik a szintén 1.6 literes, 110 lóerős Ecoflex CDTI motor is, ennek várható átlagfogyasztása egy Astra esetén 3.7 liter/100 kilométer, míg károsanyag-kibocsátása 97 gramm/kilométer lesz.

A prezentáció végeztével következett a délutáni szabadfoglalkozás. Több választási lehetőségünk is adódott, a közeli méltán híres és tradicionális borvidékek pincéit, egyéb nevezetességeit irányozhattuk be úticélnak, nem utolsósorban fotók készítése szempontjából is.

Választásunk most egy 200 lóerős, 1.6 SIDI Turbo motorral szerelt Zafira Tourer-re esett. Mivel a napimagazin.hu számára ténylegesen fontos szempont az is, hogy családcentrikus cikkekkel, tanácsokkal láthassuk el olvasóinkat, ezért úgy gondoltuk, hogy a kisebb Meriva után ideális lehet kielemezni a nagyobb szállítási kapacitással rendelkező nagyobb testvért. Korábban már jelent meg portálunkon részletes autóteszt az Opel Zafira (szintén szentgotthárdi) 1.6 literes CDTI gázolajossal szerelt alternatívájáról, nagyon szerettük, s ideálisnak tartottuk – tartjuk mai napig is – nagyobb lélegzetvételű túrák kivitelezéséhez. Nos, vélhetően a 200 lóerős benzinessel sem vall szégyent a Zafira, annak ellenére, hogy a nyomatékcsúcs hasonló (320 Newtonméter a CDTI, 300 Newtonméter a SIDI Turbo esetében), így a dinamizmus még a viszonylag nehéz kaszni ellenére is garantált. Dízeleket megszégyenítően már igen alacsony fordulatszámnál rendelkezésre áll az erőtartalék, a 300 Newtonméternyi forgatónyomaték pedig 1650 percenkénti fordulatszámnál előcsalható, s egészen 3500-ig rendelkezésre áll. A társított hatgangos manuális váltó finomra hangolt, jó áttételezést tesz a hajtáslánchoz, visszaváltásoknál csekély „gondolkodás” tapasztalható, a tényleges erőháttér rendelkezésre áll. Mindeközben a motor hangja sem vált üvöltésbe, s alá is támasztjuk rögtön a prezentáción elhangzottakat nyomatékosság, rugalmasság és zajszint tekintetében is.

A Zafira Tourer felépítéséből adódóan viszont nem szabad sportos és kezes irányíthatóságra számítani, bár a futómű és a felfüggesztés remek a karakterisztikához, a magas kocsiszekrény már szélsőségesebben veszi az erőteljes kanyarokat, hirtelen fékezéseket. Nyilván persze nem ez a fő profil – hamarosan megmérettetjük a Zafira 1.6-os benzinesét, hogyan is viselkedik gyakorlatban mondjuk 6-7 fő szállítása esetén. Fogyasztás terén nagyjából az elvásárok szerint teljesített az Opel Zafira Tourer, atópályán, 130 kilométer/óránál közel 3000-es percenkénti fordulatszámnál 7.4 litert mértünk 100 kilométerre átlagolva. Országúti környezetben, 90 kilométer/órás sebességgel 2000-es percenkénti fordulatszámon 5.1 litert mutatott a kijelző, városi jelleggel viszont könnyedén 9 liter fölé is varázsolható a fogyasztás átlaga.

Következő állomásunk Palkonya volt, a pincesorra kanyarodtunk le a főútról, remek fotózási helyszínt sejtve. Így is történt, várakozásainknak megfelelően kitűnő szóló képeket tudtunk készíteni a Zafira-ról, piros színe pedig különösképp kiemelte az autó tényleges karakterisztikáját, letisztult, a modellfrissítésből adódó vonalvezetéseit.

Röpke pillanatok alatt szállt tova a menetpróba napja, mire észbekaptunk, volt nagyjából 1 óránk a koraesti szállodai check-in időpontjáig. Mivel közel volt Siklós (tervezett, választható útvonalként is szerepelt az itinerben), gyorsan átautóztunk még a dombok között oda is, bár a szakaszosan permetező esőzés miatt végül fotókat készíteni már nem tudtunk sajnos.

Remek programsorozattal zárult a szentgotthárdi motorokkal bemutatkozó Opelek első napjának programja: Villányban kötöttünk ki, méghozzá a Gere Attila borász pincészetéhez tartozó panzióhoz vezetett az utolsó checkpoint iránya; itt a lepakolás, és az autók, kulcsok, forgalmik leadása után máris kezdetét vette a borkóstoló – egyfajta bemelegítésként az azt követő borvacsorához. Remek spumante borok megízlelése után transzferrel átlátogattunk a közeli Sauska Borászatba, ahol borászati túra keretein belül megismerkedhettünk a hatalmas silókat felvonultató borospincével, a hozzá tartozó címkézővel- és palackozóval egyetemben. A Sauska saját éttermében fogyaszthattuk el a kiváló, több menüsoros borvacsorát is, a hozzájuk mellékelt borkülönlegességekkel. Röviden összefoglalva: nagyszerű és tökéletes zárása volt a történéseknek.

Másnap reggel korán becéloztuk Budapestet, egy délelőtti program végett – sajnos így már kihasználatlanul hagyva a lehetőséget, miszerint kedvünkre barangolhattunk volna a környéken, annak megszámlálhatatlan nevezetességét felkutatva. No de majd máskor, így is egész biztos, hogy maradandó élmény volt ez a színes programokkal tarkított menetpróba – s kifejezetten örömmel tölti el a delikvenst, hogy részese lehet, lehetett annak a tulajdonképpen történelmi pillanatsorozatnak, amikor is a teljes mértékben magyar vonatkozású Opel motorokat az elsők közt próbálhatta, hasonlíthatta össze a többivel. Hajrá, Szentgotthárd, hajrá Opel!

Még több fotó: Napimagazin Facebook oldal

A cikkhez tartozó fényképeket Canon EOS 5D Mark II fényképezővel készítettük.
Együttműködő partnereink: Acer Hungary, Sony, MSIKingston Technology, EpsonLivekodok.com, Canon, Camera Kft., Nike