Dán kutatók egy eddig ismeretlen vírust fedeztek fel, amely egy gyakori bélbaktériumban, a Bacteroides fragilisben él, és szoros összefüggést mutat a vastagbélrákkal. A vírus úgynevezett bakteriofág, vagyis baktériumokat fertőző vírus, amely a kórokozó genetikai állományába épül be, és ezzel megváltoztathatja annak viselkedését.
A kutatók a baktérium genetikai állományát vizsgálták vastagbélrákos és nem daganatos páciensekből származó mintákban, és jellegzetes különbséget találtak: a daganatos betegekből származó Bacteroides fragilis sokkal gyakrabban hordozta a most azonosított vírust. Ez adta az első jelzést arra, hogy a bélflóra és a benne élő vírusok összetétele mélyebben kapcsolódhat a daganatos folyamatokhoz, mint eddig gondolták.
A vastagbélrák egyik leggyakoribb daganatfajta
A vastagbélrák a nyugati világ egyik leggyakoribb daganata, amely jelentős arányban felelős a rákos halálozásért. Ismert kockázati tényező az életkor, a mozgásszegény életmód, az elhízás és a rostszegény, zsírdús étrend, de a legtöbb esetben ma sem egyértelmű, hogy mi indítja be a daganatos folyamatot.
Az elmúlt években egyre több kutatás mutatott rá arra, hogy a bélmikrobiom – vagyis a bélben élő baktériumok, vírusok és egyéb mikrobák összessége – szerepet játszhat a daganatok kialakulásában. A dán vizsgálat ezt a képet árnyalja tovább azzal, hogy nemcsak a baktériumok jelenlétét, hanem azok „vírusfertőzöttségét” is a kockázati tényezők közé emeli.
Kétmillió beteg adataitól a laboratóriumig
A mostani vizsgálat kiindulópontja olyan dán páciensek csoportja volt, akiknél súlyos, véráramfertőzést okozó Bacteroides fragilis-fertőzést diagnosztizáltak. A kutatók azt figyelték meg, hogy ezek közül több betegnél rövid időn belül vastagbélrákot is felfedeztek, ami felvetette az összefüggés lehetőségét a kórokozó és a daganat között.
A következő lépésben a kutatócsoport a baktérium genetikai anyagát kezdte vizsgálni, külön a daganatos és a nem daganatos betegektől származó mintákban. Ekkor bukkantak rá arra a jellegzetes mintázatra, hogy a daganattal küzdő páciensekből származó Bacteroides fragilis gyakrabban fertőzött bizonyos vírusokkal, köztük egy olyan bakteriofággal, amelyet korábban még soha nem írtak le.
Nemzetközi minták igazolták az összefüggést
Az első eredmények még viszonylag kis betegcsoporton alapultak, ezért a kutatók nagyobb, nemzetközi mintán is ellenőrizték a megfigyelést. Összesen 877 ember székletmintáját elemezték Európából, az Egyesült Államokból és Ázsiából, köztük vastagbélrákos betegekkel és egészséges kontrollszemélyekkel.
Az elemzés azt mutatta, hogy a vastagbélrákos csoport tagjai körülbelül kétszer akkora valószínűséggel hordozták a kérdéses vírus nyomait a bélbaktériumaikban, mint azok, akiknél nem diagnosztizáltak daganatot. Ez a megismételhető, több populációban is kimutatható összefüggés erősíti azt a feltételezést, hogy a vírus nem véletlenszerű kísérőjelenség, hanem valódi szereplője lehet a vastagbélrák kialakulásának történetében.
Nem tudni, okozó vagy jelző szereplő
A kutatók ugyanakkor óvatosan fogalmaznak: egyelőre nem bizonyított, hogy a vírus közvetlenül vastagbélrákot okozna. Az is lehetséges, hogy a vírus megjelenése azt jelzi, hogy a bélrendszerben már olyan kóros folyamatok indultak el, amelyek kedveznek a daganat kialakulásának, és a kórokozó csak „ráül” erre az állapotra.
Felmerül az a forgatókönyv is, hogy a bakteriofág megváltoztatja a Bacteroides fragilis viselkedését, fokozza a gyulladást vagy olyan méreganyagok termelését, amelyek közvetlenül károsítják a bélhámsejteket, és ezzel hozzájárulnak a daganat létrejöttéhez. A pontos mechanizmus tisztázásához további, célzott laboratóriumi és állatkísérletek szükségesek.
Új lehetőség a szűrésben és megelőzésben
Bár ok-okozati kapcsolatot még nem sikerült bizonyítani, a mostani eredmények már most felvetnek gyakorlati lehetőségeket. A dán kutatók szerint hosszabb távon elképzelhető, hogy a székletmintákban nemcsak baktériumokat, hanem az ilyen típusú vírusokat is rutinszerűen vizsgálják majd, és ez segíthet a vastagbélrák kockázatának felmérésében.
Ha a későbbi vizsgálatok is megerősítik, hogy a bakteriofág valóban szorosan összefügg a daganat kialakulásával, a vírus akár célponttá is válhat megelőző vagy terápiás beavatkozások számára. Elméleti szinten az sem kizárt, hogy a jövőben olyan „precíziós” mikrobiom-terápiákat dolgoznak ki, amelyek kifejezetten ezeket a vírusokat és a velük fertőzött baktériumokat célozzák.
A mikrobiom szerepe egyre hangsúlyosabb
A dán tanulmány egy szélesebb kutatási irányba illeszkedik: az utóbbi években számos munka igazolta, hogy a bélflóra összetétele és működése komoly hatással van az immunrendszerre, a gyulladásos folyamatokra és a daganatok viselkedésére. Bizonyos baktériumfajok jelenléte rosszabb prognózissal, mások pedig kedvezőbb kimenetellel társulnak többféle daganatban, köztük a vastagbélrákban is.
A most azonosított vírus ezt a képet bővíti azzal, hogy nemcsak a baktériumok típusáról, hanem azok vírusfertőzöttségéről is kiderülhet, hogy fontos kockázati tényező. A kutatók szerint mindez tovább erősíti annak szükségességét, hogy a daganatmegelőzésben a klasszikus életmódbeli tényezők mellett a bélmikrobiom célzott vizsgálata és befolyásolása is nagyobb hangsúlyt kapjon.
