A geológia világa új szenzációval gazdagodott: a tudósok szerint a Föld mély rétegeiben, a földköpeny átmeneti zónájában egy óriási, eddig rejtett víztározó található. A kutatások feltárják, hogy ebben a több mint 700 kilométeres mélységben akár háromszor annyi víz is lehet, mint a felszíni óceánokban – mindezt egy speciális ásvány, a ringwoodit kristályai között, molekuláris formában elraktározva.
A ringwoodit: a földi „vízszivacs”
Ez a különleges, kékes színű ásvány alapvető jelentőségű, hiszen nagy nyomás és hőmérséklet alatt képes magába zárni a vizet. Tulajdonképpen működése olyan, mint egy földalatti szivacs: megköti és tárolja a vízmolekulákat, melyek így nem jutnak ki közvetlenül a felszínre, hanem a Föld mélyén maradnak. A tudósok szerint ez a jelenség teszi lehetővé, hogy bolygónk felszínén kialakulhatott az élet, hiszen ha ez a víztározó nem létezne, a földfelszín csaknem teljes egészét víz borítaná.
Szeizmikus hullámok és mélytengeri gyémántok nyomában
A felfedezést komoly kutatómunkával igazolták. Amerikai szeizmológusok több száz földrengés hullámai alapján modellezték, hogyan terjednek a rezgések a bolygó mélyében. Eredményeik arra utalnak, hogy bizonyos mélységben a kőzetek vízzel telítettek. Ezt laboratóriumi kísérletek mellett egy kanadai kutatócsoport is alátámasztotta: vulkáni eredetű gyémántokban közvetlenül kimutatták a víztartalmú ringwoodit jelenlétét, ami eddig példa nélküli bizonyítékot szolgáltatott a földalatti víz létezésére.
A földi vízkészlet eredetének új értelmezése
Hosszú évtizedekig úgy gondolták a kutatók, hogy a földi óceánok vize főként üstökösök és más égitestek becsapódásából származik. Az új kutatások fényében viszont egyre valószínűbb, hogy a Föld vízkészletének jelentős része valójában helyben, a bolygó mélyében keletkezett, s csupán vulkanikus folyamatok révén jutott fel a felszínre.
A „titkos óceán” bolygónk életének záloga
A földalatti víztározók felfedezése nem csupán geológiai, hanem ökológiai és klímakutatási szempontból is meghatározó. Ringwoodit ásvány nélkül a szárazföldek többsége víz alá kerülne. Ennek a természetes vízraktárnak köszönhetjük, hogy bolygónk az élővilág számára ilyen sokoldalúan lakható maradt.
A jövő kutatásai új lehetőségeket rejtenek
A tudósok egyre intenzívebben vizsgálják a földalatti vízkészleteket, hiszen ezek alapvetően befolyásolhatják a klímát, a vulkáni aktivitást, sőt, a kontinensek szerkezetét is. Az új felfedezések azt bizonyítják, hogy bolygónk óceánjainak legnagyobb titkai nem is a felszínen, hanem sok száz kilométerrel mélyebben, a földköpeny sötét zónáiban lapulnak.
