A január közepén érkező, évek óta nem tapasztalt havazás valóságos balesethullámot indított el az országban. A csúszós járdák és utak miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma: volt olyan budapesti baleseti központ, ahol a megszokotthoz képest kétszer annyi csuklótörést láttak el.
Sokan úgy gondolják, hogy a műtét vagy a gipszrögzítés után „csak ki kell bírni” a négy-hat hetet, amíg a csont összeforr, és ezzel le is zárul a gyógyulás folyamata. A valóság azonban ennél jóval összetettebb: a valódi munka sokszor csak a gipsz levétele után kezdődik. A rögzítés stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, így megteremti a gyógyulás feltételeit, ugyanakkor a tartós mozdulatlanságnak ára van. Az izmok leépülnek, az ízületek merevvé válhatnak, a keringés lassul, a mozgástartomány pedig jelentősen beszűkülhet.
„Csukló- vagy kéztörés után négy-hat hét szükséges ahhoz, hogy a csont összeforrjon. A csukló azonban ilyenkor még alig mozog, az ujjak merevek lehetnek, a fájdalom jelen van, és a kéz is gyenge. A szorítóerő akár harminc, de akár ötven–hetven százalékkal is csökkenhet” – mondta Dr. Hetthéssy Judit Réka, a Kézklinika kézsebésze, a Semmelweis Egyetem adjunktusa. A szakember hangsúlyozza: a fájdalommentes, jól működő kéz visszanyerése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáción múlik.
A csukló- vagy kéztörést követő rehabilitációban a 4–12. hét közötti időszak kulcsfontosságú. Ilyenkor megfelelő gyógytorna, mobilizációs gyakorlatok és fájdalomcsillapító fizioterápiás kezelések segíthetik a felépülést. Bizonyos esetekben éjszakai sínezés vagy bandázs viselése is indokolt lehet. Megoldást jelenthet a speciális manuális technikákat alkalmazó kézterápia, de legalább ennyire fontos a betanított gyakorlatok rendszeres, otthoni végzése is. Az egyénre szabott terápiás terv jelentősen javíthatja az esélyeket a teljes funkció visszanyerésére.
Nem ritka, hogy a gipsz eltávolítása után tartós zsibbadás, erős, szúró fájdalom vagy duzzanat jelentkezik, sőt előfordulhat, hogy a beteg eleinte szinte egyáltalán nem tudja használni a kezét. A panaszok hátterében számos, gyakran korrigálható ok állhat, ezért a kontrollvizsgálat kiemelten fontos. Fizikális és röntgenvizsgálattal ellenőrizhető, hogy a csont megfelelően forrt-e össze. Előfordulhat, hogy maga a rögzítés okoz további problémákat, vagy a törés nem ideális helyzetben gyógyult. A késlekedés rontja a javulás esélyeit, ezért tartós panaszok esetén mielőbb szakorvoshoz kell fordulni – akár másodvéleményt is érdemes kérni.
Súlyosabb esetekben – ha a rehabilitáció nem hozza a várt eredményt – újabb műtétre is szükség lehet. Amennyiben alagútszindróma áll a panaszok hátterében, egy helyi érzéstelenítésben végzett beavatkozás is megoldást jelenthet. A csuklótörés utáni rehabilitáció gyakran hosszadalmas, akár három–hat hónapot is igénybe vehet, ugyanakkor megfelelő, időben elkezdett és személyre szabott kezeléssel jó eséllyel visszanyerhető a kéz ereje és mozgékonysága. A gipsz levétele tehát nem a gyógyulás végét, hanem egy új, tudatos és következetes munkát igénylő szakasz kezdetét jelenti.
