Főoldal Életmód Egészség A hegek rejtett hatásai: miért nem csak esztétikai kérdés a kezelésük

A hegek rejtett hatásai: miért nem csak esztétikai kérdés a kezelésük

Szinte mindenkinek van legalább egy heg a testén, amely baleset, műtét, akné vagy akár bárányhimlő nyomán alakult ki. Bár sokan kizárólag esztétikai kérdésként tekintenek rájuk, a szakemberek szerint a hegek évekkel később is komoly panaszokat okozhatnak. Egy császármetszés utáni heg például összefüggésbe hozható tartós hasfájással, derékfájdalommal, visszatérő székrekedéssel, menstruációs zavarokkal vagy akár meddőséggel is.

Dr. Gyenesné Jákob Zsuzsanna, a Sherlock Rehab gyógytornásza és manuálterapeutája arra hívja fel a figyelmet, hogy a hegek kezelése nem pusztán esztétikai beavatkozás. A megfelelő időben elkezdett terápia segíthet megelőzni a későbbi szövődmények kialakulását és a krónikus panaszok megjelenését.

Hogyan alakul ki a heg?

A hegképződés összetett biológiai folyamat, amely során a szervezet a sérült szöveteket próbálja helyreállítani. A gyógyulás négy szakaszban zajlik: vérzéscsillapítás, gyulladásos fázis, sebzáródás, majd az újjáépülési szakasz. Ez utóbbi akár évekig is eltarthat, és a kialakuló hegszövet jellemzően kevésbé rugalmas, mint az eredeti bőr.

A panaszok megértéséhez fontos a fascia szerepe is. A fascia egy többrétegű, hálószerű kötőszövet, amely az izmokat, csontokat és belső szerveket egyaránt körülveszi. Egészséges állapotban ezek a rétegek szabadon el tudnak mozdulni egymáson, hegszövet esetén azonban ez a csúszás korlátozottá válik. Ennek következménye, hogy a heg nemcsak a közvetlen környezetében, hanem a test távolabbi pontjain is panaszokat idézhet elő.

Mely hegek okozhatnak problémát?

Nem minden heg egyforma. A hipertrófiás hegek kiemelkednek a bőrfelszínből, a seb határain belül maradnak, és gyakran fájdalmasak vagy viszketnek. A keloid hegek a seb határain túl is terjednek, kemény tapintásúak és csillogó felszínűek. Az atrófiás hegek – például akné vagy bárányhimlő után – bemélyedtek, míg a kontraktúrás hegek a mélyebb rétegek felé húzódnak, ami mozgáskorlátozottsághoz vezethet.

A hegképződést számos tényező befolyásolja, többek között a sebészi technika, a sérülés mérete, az életkor, a genetikai hajlam és a heg elhelyezkedése. A lehetséges szövődmények közé tartozhat a fájdalom, a viszketés, a mozgásbeszűkülés, illetve bizonyos esetekben belső szervi panaszok is.

Gyakori tévhitek a hegekkel kapcsolatban

A szakember szerint több tévhit is él a köztudatban. Sokan gondolják úgy, hogy a hegek kizárólag esztétikai problémát jelentenek, holott funkcionális zavarokat is okozhatnak. Szintén gyakori elképzelés, hogy a régi, akár gyerekkori hegek már nem válthatnak ki panaszt, pedig előfordul, hogy a tünetek csak évekkel később jelentkeznek.

Tévhit az is, hogy a laparoszkópos műtétek utáni apró hegek nem okozhatnak gondot. A mélyebb szövetekben kialakuló letapadások ugyanis függetlenek lehetnek a bőrfelszínen látható heg méretétől. Az sem feltétlenül jelent megnyugtató állapotot, ha egy heg kívülről szépnek tűnik, mivel a belső rétegek állapota ettől eltérhet.

Kezelési lehetőségek és a megelőzés szerepe

A hegkezelés hatékonysága nagyban múlik azon, milyen korán kezdődik el a terápia. A megfelelő folyadékbevitel, a sérült terület óvatos mozgatása és a fokozott fehérjebevitel mind hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz. A friss heget nem ajánlott napoztatni, és a gyógyulást követő harmadik héttől érdemes szakemberhez fordulni a hegmobilizáció megkezdéséhez.

A konzervatív kezelések közé tartozik a célzott hegkezelés, a Stecco-féle fasciamanipuláció, valamint a speciális gyógytorna, például a PNF-terápia. Ezeket kiegészíthetik otthon végezhető nyújtó és mobilizáló gyakorlatok, SMR hengerezés és légzőgyakorlatok is.

Hogyan zajlik a professzionális hegkezelés?

A szakszerű hegkezelés részletes állapotfelméréssel indul. A terapeuta feltérképezi a páciens panaszait, korábbi sérüléseit és műtéteit, majd fizikális vizsgálat során ellenőrzi a heg mozgathatóságát, érzékenységét és a környező szövetek állapotát. A kezelés során finom, kontrollált nyomásokkal és húzásokkal dolgoznak a fájdalomhatárig, a cél a hegszövet mobilizálása és a mozgásfunkciók helyreállítása.

Egy esettanulmány szerint egy páciensnél vállfájdalom jelentkezett, amelyet sem friss sérülés, sem vállműtét nem indokolt. Az alapos vizsgálat végül egy több mint tízéves vakbélműtét hegre vezette vissza a panaszokat. Célzott terápiával néhány hét alatt megszűntek a tünetek.

A szakemberek hangsúlyozzák: nem minden heg okoz problémát, de fontos tudni, hogy akár egy régi műtéti heg is állhat megmagyarázhatatlan fájdalmak vagy mozgásbeszűkülések hátterében. A tünetek sokszor csak hónapokkal vagy évekkel később jelennek meg, ezért a korai felismerés és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a szövődmények megelőzésében.

Forrás: Sherlock Rehab