A sötét anyag az univerzum anyagának mintegy 27 százalékát teszi ki, és sem elnyelni, sem kibocsátani nem tudja a fényt, ezért közvetlenül nem észlelhető. Létezését gravitációs hatásai alapján feltételezik, amelyet a csillagászati megfigyelések során tapasztalnak. A sötét energia ezzel szemben az univerzum 68 százalékát alkotja, míg a közönséges, barionos anyag csak az univerzum 5 százalékát lefedi.
Új kutatások és gamma-sugárzás mérések
A NASA Fermi űrteleszkópja, amely gamma-tartományban vizsgálja az égboltot, új adatokat szolgáltatott a Tejút középpontjából érkező gamma-sugárzásról. Két jelentős magyarázat született erre a sugárzásra: vagy a galaktikus sötét anyag részecskék ütközései okozzák, vagy egy speciális neutroncsillag-típus, az úgynevezett milliszekundum-pulzárok. Egy új tanulmány szerint a sötét anyag e kérdésben már legalább annyira esélyes magyarázat, mint a versengő neutroncsillag-modell, ami növeli az indirekt kimutatás lehetőségét.
A jövő kutatási lehetőségei
A világ legérzékenyebb gamma-sugárzás teleszkópja, a Cherenkov (CTAO), jelenleg Chilében épül, és várhatóan 2026-tól lesz képes a kétféle sugárzás forrását elkülöníteni. A sötét anyag továbbra is csak a látható anyagra gyakorolt gravitációs hatása révén mutatható ki, de a gamma-sugarak pontos eredete közelebb vihet a válaszhoz az univerzum működésével kapcsolatban. Több évtizedes kutatás ellenére még egyetlen kísérletnek sem sikerült közvetlenül kimutatni a sötét anyag részecskéit.
