Afrika lassan, de biztosan kettészakad, a Kelet-afrikai árokrendszer mentén zajló tektonikus folyamatok pedig hosszú távon egy új óceán és akár egy új kontinens kialakulásához vezethetnek. A hasadás évmilliókig tart, de a legújabb adatok szerint a folyamat gyorsabb lehet, mint korábban gondolták.
Afrika kettészakadásának lényege
A mai Afrika alatt az Afrikai-lemez már két nagyobb részre, a Núbiai- és a Szomáliai-lemezre különül, amelyek évente néhány millimétertől közel egy centiméterig terjedő sebességgel távolodnak egymástól. Ez a mozgás a kontinens keleti részén futó Kelet-afrikai árokrendszerben, illetve a Nagy-hasadékvölgy térségében válik látványosan érzékelhetővé.
A földkéreg itt feszültség alá kerül, megrepedezik, megsüllyed, és hosszú, mély árkok, lépcsős vetődések, valamint vulkáni mezők jönnek létre. Hosszú távon ez a kettéválás azt eredményezi, hogy Kelet-Afrika egy része leválik a kontinens többi területéről, és az így keletkező mélyedést majd tengervíz tölti fel.
A Kelet-afrikai árok és a látványos repedések
A Kelet-afrikai árok Mozambik térségétől az Etiópiában található Afar-háromszögön át egészen a Vörös-tenger irányáig húzódik, több ezer kilométeres rendszert alkotva. Ez az egyetlen olyan ma ismert hely a Földön, ahol a kontinentális kéreg valós időben, közvetlen megfigyeléssel követhető módon hasad szét egy jövőbeli óceáni medence irányába.
Az etiópiai Afar-régióban már egy 60 kilométer hosszú, mintegy 10 méter mély árok alakult ki, amely a hasadás korai szakaszát szemlélteti. 2005-ben ugyanitt több száz földrengés kíséretében néhány nap alatt jött létre egy olyan nagyságrendű repedés, amely normál esetben évszázadok alatt formálódna ki.
Mennyi idő alatt születhet új óceán?
A korábbi becslések még 5–10 millió évvel számoltak a Kelet-Afrika leválásához és az óceáni medence teljes kialakulásához. Újabb kutatások viszont arra utalnak, hogy a folyamat bizonyos szakaszai jóval gyorsabban, akár nagyjából 1 millió év, sőt egyes értelmezések szerint ennek töredéke alatt is lezajlódhatnak, ha a tektonikai feszültség földrengésekkel és fokozott vulkanizmussal társul.
A lemezek távolodásának sebessége nem egyenletes: az északi szakaszokon, például az Afar-térségben nagyobb az elmozdulás, ezért valószínű, hogy itt nyílik meg először a jövőbeli óceán medre. Amint az Indiai-óceán vize be tud törni az árokrendszerbe, a frissült modellek szerint viszonylag gyorsan, geológiai értelemben akár 1–5 millió éven belül is mély tengeri medence alakulhat ki.
Milyen lesz az új földrész és óceán?
A hasadás eredményeként Kelet-Afrika egy darabja – beleértve többek között Etiópia, Szomália, Tanzánia bizonyos részeit – leválhat a kontinens nyugati, nagyobb részéről. A két lemezt a jövőben egy új óceán választja majd el, hasonlóan ahhoz, ahogy egykor az Atlanti-óceán nyílt meg Dél-Amerika és Afrika között.
Az új óceáni medence fokozatos megnyílása a partvonalakat, a regionális éghajlatot, a tengerszinthez viszonyított magasságokat és a helyi ökoszisztémákat is jelentősen átalakítja. A jövőbeli szárazföldi tömb – egyfajta kelet-afrikai „mini-kontinens” – saját, elkülönülő geológiai, biogeográfiai és gazdasági térséggé válhat.
Mit jelent mindez az ember számára?
A folyamat jelenleg túlnyomórészt lassú, ezért az emberek mindennapjait rövid távon inkább csak lokális jelenségek, például talajsüllyedések, repedések, kisebb földrengések és vulkáni aktivitások formájában érinti. A hasadékzónában azonban már ma is számolni kell infrastruktúra-károkkal, úthálózatokat érintő repedésekkel és bizonyos térségekben a települések hosszú távú kockázatainak újraértékelésével.
Hosszabb időtávon a kontinens szerkezetének megváltozása új hajózási útvonalakat, kikötővárosokat, valamint geopolitikai és gazdasági átrendeződést eredményezhet. A Kelet-afrikai árokrendszer emellett kivételes „természetes laboratóriumot” kínál, ahol a tudósok a lemeztektonika és az óceánszületés folyamatait közvetlenül tanulmányozhatják, ami az egész Föld jövőbeni fejlődésének megértéséhez kulcsfontosságú.

































