A világban amerre csak járunk beszélgetések tárgya a mesterséges intelligencia. A legtöbbször felmerülő kérdés az, hogy kik számára és mire használható? Természetesen ezeken a kérdéseken kívül számos más is elhangzott New Yorkban, a Magyar Főkonzulátus által szervezett találkozón, ahol két magyar szakember válaszolt a megjelent magyar és amerikai közönség érdeklődő kérdéseire. Tudósítónk is részt vett a beszélgetésen.
Tudósítóként, újságíróként a beszélgetést megelőzően sok más résztvevővel együtt természetesen már volt elképzelésem arról, hogy mi is az a mesterséges intelligencia. Az átlagember számára nagyjából annyit jelent, hogy a számítógép megír helyettünk különböző dolgokat. Leveleket, esszéket, sőt még fotókat is el tud helyettünk készíteni.
A főkonzulátusi beszélgetésen azonban sok más dolog is kiderült. Többek között az is, hogy a mesterséges intelligencia képes például az érvelésre, a tervezésre és rendkívül fontos a kreativitás képessége is. A beszélgetésből kiderült, hogy a mesterséges intelligencia alkalmas arra, hogy felhasználója számára problémákat oldjon meg, és a felhasználó konkrét célja elérése érdekében megtervezze lépéseit, mivel a számítógép nemcsak befogadni tudja a betáplált adatokat, hanem fel is tudja dolgozni azokat és ami fő kérdés, reagálni is tud, javaslatot tud készíteni a problémák megoldására.
S nemcsak a szöveg-, vagy képalkotás terén, de ahogyan hallottuk például a pénzügyek irányítása területén is.
A beszélgetést elindította és az előadókat bemutatta Dr. Novák Tamás a New York-i Magyar Főkonzulátus tudományos kapcsolatokért felelős attaséja.
A főkonzulátusi beszélgetésen két magyar szakember, Mari L. László, a Dakai Group alapítója és Ilsinszki Márk, a cég vezérigazgatója nyujtott tájékoztatást az érdeklődők számára a mesterséges intelligencia felhasználhatóságáról.
A Dakai 2017-óta dolgozik azon, hogy ügyfelei számára tanácsokat adjon és különböző projekteket hozzon létre. Komoly eredményeik vannak például a “blockchain” projektek létrehozásában. Számos kisebb, vagy multinacionális cég számára dolgoztak már. Például partnerei voltak a Binance, a Solana és a Spotify-nak. Komoly eredményeket tudnak felmutatni a kriptovaluták bevezetése során.
A New York-i beszélgetés egyik fő témája ebből következően a “blockchain” volt. Erről az átlagember csak annyit tud, hogy a “blockchain” fogalmat 2008-óta használják, ugyanis ez volt a Bitcoin által felhasznált mechanizmus elnevezése. Ma azonban a blokklánc-technológiák a kriptovalutákon túlmutatóan is ismerté váltak.
Az átlagembernél egy kicsit többet tudó számára annyi világos, hogy a mesterséges intelligencia lényege alapvetően két irányban foglalható össze. Alapvetően a mesterséges intelligencia szoftveralapú, tehát virtuális asszisztensként használható, például szövegírás, képelemzés, beszéd- és arcfelismerés. A másik irány a robotok területe, például az önvezető autók létrehozása, vagy működtetése.
Kérdések – válaszok
A New York-i beszélgetés alkalmával tudósítónk kérdéseire Ilsinszki Márk válaszolt. Elmondta, hogy “a mesterséges intelligencia, valójában arra a kérdésre tud választ adni, hogy hogyan tudunk olyan rendszereket felépíteni, amelyek olyan problémákat oldanak meg, amikor az embereknek szüksége van intelligenciára. A kérdésre az egyik válasz a “machine learning”, amikor a számítógép – algoritmusok, adatstruktúrák és metodológiák alapján – megtanulja, hogy hogyan kell a problémákat megoldani.”
Arra kérdésre, miszerint a válaszból az következik, hogy számítógép azt tudja, amire az ember megtanítja. Ilsinszki Márk úgy válaszolt, hogy a computer azt tanulja meg, amit az az adat mond neki, amit mi biztosítunk számára. Nekünk nem kell tudnunk a megoldást a problémára, azonban a computer navigálni tud bennünket a probléma megoldása során. Ha a probléma jól van modellezve, akkor a computer javaslatokat tud számunkra biztosítani.
Kérdésemre, miszerint mire jó egy felhasználó számára a mesterséges intelligencia, Ilsinszki Mark úgy válaszolt, hogy a szervezetek munkatársainak munkáját automatizálja, felgyorsítja. Erre példának említette az ügyvédi szerződések megírásának kérdését, amikor a mesterséges intelligencia által felajánlott szerződéstervezetet már csak “ellenőrizni” szükséges a szervezet szempontjából. Az emberi beavatkozás elkerülhetetlen, de a mesterséges intelligencia – Ilsinszki Mark szerint – nagyban javítja a hatékonyságot.
Tudósítóként a mesterséges intelligencia etikai kérdését is feszegettem. Egy példával jellemeztem a kérdésemet. Egy tanár hogyan tudja megállapítani, hogy a beadott dolgozatot a hallgató írta, avagy a hallgató mesterséges intelligencia szoftver felhasználásával készült dolgozatot adott be?
Ilsinszki Mark válasza egyértelmű volt: Létezik olyan mesterséges intelligencia alkalmazás, amely erre a kérdésre választ tud adni. Mivel a mesterséges intelligencia által készített szöveg egy általános jellegű szöveg lesz, nem lesz benne például a hallgató véleménye, tehát így megállapítható, hogy az adott szöveget ember írta, avagy a számítógép segítségével a mesterséges intelligencia.
Tovább feszegettem a témát és egy másik példával illusztrálva a problémát, a sajtó etikája oldaláról tettem fel a kérdést. A mesterséges intelligencia által írott sajtócikknek ki lesz a szerzője az adott újságíró, aki a cikket közlésre benyújtotta, avagy a számítógép, amelyik megírta a cikket? Ilsinszki Mark szerint ez valóságos probléma, mivel ez ma még nehezen állapítható meg.
A New York-i beszélgetés összefoglalójaként elmondható, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása az élet szinte minden területén forradalmi változásokat hoz, s ez már nemcsak a jövőre, de a jelenre is igaz, Hiszen sokan nem is gondolnak arra, hogy például az interneten a cégek arra használják a mesterséges intelligenciát, minél inkább személyre szabottabb hirdetéseket jelenítsenek meg az online kereskedelemben.
A felhasználók által rendelkezésre bocsátott adatokat elemzik és ebből a számítógéprendszerek megismernek- és “megtanulnak” minket.
Számos más területen is használják a mesterséges intelligenciát, például virtuális asszisztensek válaszolnak,
vagy a fordító szoftverek is a mesterséges intelligenciára támaszkodnak, avagy a televíziócsatornákon látott feliratokat is hasonló módon lehet előállítani.
A mesterséges intelligencia az élet minden területén megjelenik. Ez ma a jelen, s a jövő még előttünk van.
Napimagazin / Barát Tamás
