A Harvard Egyetem pénteken bírósági keresetet nyújtott be a Trump-adminisztráció ellen, miután a szövetségi kormány előző nap megvonta az intézmény jogosultságát külföldi hallgatók fogadására. A döntés értelmében a jelenleg is a Harvardon tanuló nemzetközi diákoknak más felsőoktatási intézménybe kellene átiratkozniuk a következő tanévre, különben elveszítenék diákvízumukat, és ezzel együtt amerikai tartózkodási engedélyüket is.
Az egyetem elnöke, Alan Garber közölte, hogy jogi úton kívánják megtámadni a döntést, és kérték annak átmeneti felfüggesztését a per idejére. A kérésnek Allison Burroughs szövetségi bíró – akit még Barack Obama elnöksége idején neveztek ki – eleget tett, és jövő keddre kitűzte az ügy első tárgyalását.
A vitatott intézkedést a Belbiztonsági Minisztérium hozta meg azzal az indokkal, hogy a Harvard nem teljesítette azon kötelezettségét, mely szerint adatokat kellett volna szolgáltatnia a hallgatói vízummal ott tanuló külföldi diákok viselkedéséről. A hatóság szerint ez súlyos mulasztás, különösen annak fényében, hogy az elmúlt hónapokban több palesztinpárti, Izrael-ellenes tüntetés zajlott az egyetemen, amelyeken külföldi hallgatók is aktívan részt vettek.
A minisztérium állásfoglalása szerint a külföldi diákok fogadása nem alapjog, hanem kiváltság, amely anyagi előnnyel is jár az egyetemek számára. Kristi Noem miniszter hangsúlyozta, hogy az intézmény több lehetőséget is kapott az együttműködésre, ám ezeket nem használta ki, így elveszíti ezt a kiváltságot.
A kormányzat vádjai messze túlmutatnak az adatszolgáltatás elmaradásán. A Belbiztonsági Minisztérium szerint a Harvard „terroristapártoló” tevékenységet folytatott, antiszemitizmust tűrt meg, és olyan környezetet teremtett, amely ellenséges a zsidó hallgatók számára. Ezen kívül kifogásolták a diverzitás, egyenlőség és befogadás elveinek (DEI) alkalmazását, amely szerintük rasszista gyakorlatokat eredményez.
Az intézmény nem élt az utolsó, 72 órás határidővel, amelyet a minisztérium az adatok átadására szabott ki, hanem inkább a bírósághoz fordult. A Harvard jogi panaszában arra hivatkozik, hogy a kormányzati döntés több ponton is sérti az Egyesült Államok alkotmányát, és aránytalanul sújtja az egyetem csaknem 7 ezer külföldi hallgatóját, akik a teljes hallgatói létszám közel egynegyedét teszik ki.
A Trump-adminisztráció az elmúlt hónapokban már mintegy 3 milliárd dollárnyi szövetségi támogatást is megvont a Harvardtól, döntően kutatási célú forrásokat, részben ugyanezekre a tüntetésekre és az egyetem politikai állásfoglalásaira hivatkozva.
A mostani jogi eljárás nem csupán a Harvard jövőjét érintheti, hanem precedensértékű lehet az amerikai felsőoktatás egészére nézve. A per kimenetele hosszú távon hatással lehet arra, milyen feltételekkel fogadhatnak nemzetközi hallgatókat az Egyesült Államok legnagyobb egyetemei, és hogy a szövetségi kormány milyen mértékben avatkozhat be az oktatási intézmények működésébe.
