Főoldal Életmód Gasztronómia Borvonat indul Balatonlellére – irány a Garamvári Szőlőbirtok!

Borvonat indul Balatonlellére – irány a Garamvári Szőlőbirtok!

Utazás, gasztronómia és kultúra – ezen három fogalom köré épül fel a Máv Nosztalgia Kft. új szolgáltatása, a Borvonat koncepciója.

balatonlelle-kishegy-napimagazin

A cég Borvonat programjai során Magyarország legkiválóbb borvidékei kereshetők fel a nyolcvan éves Árpád sínautóbusszal, hogy egy-egy helyi pincészet borai mellett a környék kultúrájába, történetébe is belekóstolhassanak az érdeklődők.

2016. június 11-én újabb különleges élményben lesz része utasainknak a múlt hónapban levezényelt esemény után. A MÁV Nosztalgia első ízben indít egyébként Borvonatot Budapestről a Garamvári Szőlőbirtokra.

A borvidék

A Balatonboglári borvidék történetét nyomozva, korai feljegyzések alapján tudjuk, hogy kezdetben nem nagyon tettek különbséget a Balaton északi és déli partvidékének borai között. Így például már a XIV. században balatoni borokat termeltek a Veszprémi püspökség Balaton déli partján elterülő szőlőbirtokain. A török időkben terjedt el itt a vörösborok előállításához felhasznált kékszőlő, amely egészen a filoxéravészig domináns volt a vidéken. A XIX. század végén a Balaton déli partját bortermő körzetekre osztották, amelyek közül a kéthelyi körzet a Kisbalaton és a Nagyberek között terült el és főként vörösbort termelt.

Balatonkeresztúr és Balatonszárszó között húzódott a főként siller borokat termelő somogyi homokszőlők területe. A Szárszótól Kiliti-ig terjedő körzetben szintén siller borokat, míg Siófok és Balatonfőkajár között vegyesen fehér és vörösborok készültek. A filoxéra Magyarországon 1875 és 1895 között a szőlőültetvények és az ősi fajták kétharmadát elpusztította. A század végén a Balaton vidékén is megjelent a filoxéra, s egyedül Badacsony hegyén sikerült a nagyobb veszteséget szénkénegezéssel megelőzni. Az állam nagy erőfeszítéseket tett a filoxéra okozta kár enyhítésére: kölcsönöket biztosított az újratelepítéshez, megszervezte a gazdák felvilágosítását, új bortermő helyek kialakítását szorgalmazta, amelyek homoktalajuk miatt immunisak voltak a filoxérával szemben. Ilyen terület volt a Balaton déli, somogyi partján 1891-ben létesített Máriatelep, amelynek területét gróf Festetics Tasziló által felajánlott 800 kh-nyi legelő biztosította, melyből az állam 300 kh-nyit ki is jelölt telepítésre. Máriatelep fő fajtái az olaszrizling, a zöldszilváni, ezerjó és nagyburgundi lettek. A filoxéravész után tehát errefelé zömmel a fehérszőlő telepítés vált uralkodóvá. Részben a tihanyi bencés uradalomban, részben az egykori Festetics birtokon virágzó szőlő és borkultúra alakult ki. A borvidék igazi felvirágzását azonban a XX. század derekán végrehajtott szőlőtelepítés jelentette.

A szocializmus évtizedeiben a Balatonboglári Pincegazdaság irányította a táj szőlő és bortermelését, saját és felvásárolt tételeket palackozva. A 80-as évek végére már tág termékspektrumot dolgozott ki, melyben az exportra szánt, kis tételben előállított csúcsborok (Chapel Hill szelekció) is megtalálhatóak voltak. A Balatonboglári borvidék a XIX. század végén és a XX. század első felében Balatonmelléki borvidék néven szerepelt. A két világháború között a tájat Somogy-Zala-i borvidék néven is emlegették. 1949 és 1982 között borvidéki minősítését elvesztette, 1982 óta Délbalatoni borvidék néven említette a bortörvény, egészen 2001-ig, amikor a borvidék centrumában lévő BB hatására a Balatonboglári borvidék nevet nyerte el. A Balatonboglári borvidék előbb hagyományosan vörös-, majd fehérbor termelő terület volt, de a XX. század második felétől itt is jelentős részarányt kapott az egyre divatosabbá váló vörösbortermelés.

Ma már vegyesen, mintegy 3:1 arányban fehér- és vörösbortermő táj. A fehérborok között a jelenleg uralkodó szőlőfajták a királyleányka, a chardonnay, az olaszrizling és a zöldveltelini (156 ha). Kisebb mennyiségben a rizlingszilváni, a rajnai rizling, a sárga és ottonell muskotály de a tramini és a sauvignon blanc is szerepelnek a telepített fajták között.

Program

Ez alkalommal nem csak kiváló Chardonnay és Merlot, hanem különleges Garamvári Extra Dry pezsgő kóstolására is lehetőség nyílik már a Borvonat odaútján a fedélzeten, ahol a pincészet borászai tartanak kóstolóval egybekötött előadást a Balatonboglár és Balatonlelle határán elterülő szőlőbirtok fajtáiról illetve a bor- és pezsgőkészítési technikákról. A gasztronómiai kalandozás vasúttörténeti szempontból is különleges, hiszen az utat egy gyönyörűen felújított különleges sínautóbusz, az Árpád fedélzetén tölthetik az egybegyűltek.

A sínautóbusz megérkezését követően az érdeklődők valódi buszra szállnak, amely elviszi őket a Kishegy lábánál elterülő szőlőbirtok borpincéjébe. Itt folytatódik a kóstoló, melynek része a pincészet többi fajtájának megismertetése és kóstolása falatkák kíséretében:

Borok:
•  Pinot Gris, Délidőlő (cuvée)
•  Sínai Cabernet Sauvignon (a cég zászlósbora)
•  Syrah (különlegesség)

Pezsgők:
•  Optimum brut
•  Evolution Rosé extra dry
•  Blanc Fleur extra dry
•  Don Giovanni sec

A program folytatásaként 14 órától, még mindig a pincészet területén maradva ebédet kapnak az utasok (a részvételi díj ezt is tartalmazza).

A Borvonat programot követően a busz visszaviszi a vendégeket a balatonlellei vasútállomásra, ahonnan a Balaton három perc sétával elérhető, tehát aki kedvet érez, annak az Árpád sínautóbusz indulásáig érdemes megnézni a nyári Balatont is.

Bővebb információ a MÁV Nosztalgia Kft. weboldalán, IDE kattintva.