Szeizmológusok egy soha nem látott, hatalmas kőzetréteget azonosítottak Bermuda szigete alatt, amely alapjaiban írja át, mit gondolt eddig a tudomány az óceáni szigetek kialakulásáról. A mintegy 20 kilométer vastag, különös kőzettest az óceáni kéreg alatt húzódik, és a kutatók szerint ilyen vastag, hasonló tulajdonságú réteget sehol máshol nem figyeltek még meg a Földön.
A felfedezés nemcsak a Bermuda-háromszög köré szőtt legendáknak ad új hátteret, hanem arra is magyarázatot kínálhat, miért emelkedik ki ilyen feltűnően a környezetéből a szigetet hordozó óceáni kéreg. A kutatók szerint ez a különleges kőzetréteg egyfajta „kőzet-tutajként” viselkedik, amely mintegy 500 méterrel emeli meg a tengerfenéket, vele együtt pedig Bermudát is.
Ősi vulkán, amely 31 millió éve elhallgatott
Bermuda térségében a jelenlegi adatok alapján legalább 31 millió éve nem történt vulkáni aktivitás, vagyis a mostani felfedezés nem egy aktív tűzhányóhoz, hanem egy jóval korábbi, ősi vulkanizmushoz köthető. A kutatók úgy vélik, hogy az utolsó nagy kitörések során az olvadt kőzet nem a felszínre ömlött, hanem a kéreg alsó részeibe préselődött, ahol később megszilárdulva kialakította ezt a vastag, rendkívül szokatlan kőzetréteget.
Ez a folyamat a megszokott képlettől tér el: általában az óceáni kéreg alatt közvetlenül a földköpeny található, itt azonban a kutatók egy plusz, alacsonyabb sűrűségű réteget találtak a két tartomány között. A ma látható sziget ennek a régi vulkáni korszaknak a „maradványán” ül, amely a legtöbb ismert óceáni sziget alatti szerkezetnél jóval vastagabb és könnyebb anyagból áll.
Hogyan bukkantak rá a rejtett struktúrára?
A vizsgálat alapját nem fúrások, hanem távoli, erős földrengések szolgáltatták: a tudósok 396 nagy erejű rengés szeizmikus hullámait elemezték, ahogy azok áthaladtak a kőzeteken Bermuda alatt. Ezek a hullámok különböző sebességgel terjednek a sűrűbb, illetve könnyebb kőzetekben, a törések és réteghatárok közelében pedig irányt is változtathatnak – éppen ez árulta el a most azonosított, különleges réteg jelenlétét.
A mérésekből egy függőleges „metszetet” állítottak össze a sziget alatti kéreg- és köpenyszerkezetről mintegy 50 kilométer mélységig, így vált láthatóvá az a határ, ahol a szokatlan kőzetréteg kezdődik és véget ér. Az eredményeket a rangos Geophysical Research Letters folyóiratban publikálták, ami azt jelzi, hogy a kutatás módszertani szempontból is mérföldkőnek számít a Bermuda alatti mélyszerkezet feltárásában.
A Bermuda-háromszög új arca
A Bermuda-háromszög évtizedek óta a rejtélyes eltűnések, hajó- és repülőgép-balesetek szimbóluma, ám a mostani eredmények rámutatnak, hogy a térség valódi titka inkább geológiai, mint misztikus. A tudósok hangsúlyozzák, hogy a különleges kőzetrétegnek nincs köze az okkult magyarázatokhoz, viszont segíthet megérteni, miért alakult ki az a furcsa „dudor” az óceáni kéregben, amelyen Bermuda ül.
A sziget alatti, nagy kiterjedésű, alacsony sűrűségű kőzettömeg úgy támasztja alá a felette lévő kérget, mint egy rejtett alapzat, amely a környezeténél magasabbra emeli a régiót. Ezzel részben választ ad arra a kérdésre is, miért nincs Bermudán a hasonló eredetű szigetekre jellemző magas hőáram vagy aktív vulkanizmus, miközben a felszíni domborzat mégis egy klasszikus vulkáni sziget képét idézi.
Miért nincs máshol ilyen?
A 20 kilométer vastag, könnyebb kőzetanyagból álló réteg azért számít szenzációnak, mert más óceáni szigeteknél legfeljebb feleekkora vastagságú, és jóval nagyobb sűrűségű alátámasztó szerkezeteket figyeltek meg. A kutatók szerint jelenlegi ismeretek alapján egyetlen másik hely sem ismert a Földön, ahol ilyen vastag, hasonló tulajdonságú kőzetréteg állna a kéreg és a köpeny között.
A magyarázatok között felmerül, hogy a térség egykori vulkáni kőzetei szokatlanul sok könnyebb elemet, például szenet tartalmazhattak, vagy hogy a köpeny anyaga a szokásosnál jobban átalakult a felszivárgó tengervíz és az ősi magmák kölcsönhatásában. Az is lehetséges, hogy több különböző folyamat „találkozott” itt, amelyek együtt hozták létre ezt a ma egyedülállónak tűnő szerkezetet – miközben a tudósok elismerik: a teljes történetet még mindig nem ismerjük.
