Hétfőről keddre virradó éjszaka érdemes lesz az égre pillantani: ekkor éri el maximumát a Leonidák meteorraj, amelynek hullócsillagai az év leggyorsabbjai közé tartoznak. A Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatása szerint akár óránként 15 fényes meteort is láthatunk, ha megfelelő helyről figyeljük az eget.
A Leonidák különlegessége a rendkívüli sebességük: a meteorok több mint 70 kilométer per másodperces tempóval lépnek be a Föld légkörébe, ezzel pedig a leggyorsabbak valamennyi ismert meteorraj közül. Ennek köszönhetően rövid, villanásszerű felragyogást produkálnak, mielőtt elenyésznek az égen.
A meteorok radiánspontja – vagyis az a pont, ahonnan látszólag érkeznek – este 10 óra után kel fel kelet felől. A legintenzívebb hullás a hajnali órákban várható. A megfigyeléshez nincs szükség távcsőre: szabad szemmel is élvezhető az égi jelenség, csupán fényszennyezéstől mentes, sötét helyszínt érdemes választani.
A meteorraj az 55P/Tempel–Tuttle üstökös törmelékéből származik. Ez a periodikus kométa 33 év alatt kerüli meg a Napot, ráadásul retrográd – vagyis a bolygók keringési irányával ellentétes – pályán halad. Emiatt a Leonidák meteoroidjai „szemből” találkoznak a Földdel, ami magyarázza rendkívüli, akár 71 km/s-os belépési sebességüket. Gyorsaságuk és fényességük miatt sok meteor különösen látványos felvillanással tűnik el a légkörben.
A hullócsillagok az Oroszlán (Leo) csillagkép irányából érkeznek, innen kapták a nevüket is. Bár az óránkénti 10–15 észlelhető meteor nem a legmagasabb éves aktivitás, a Leonidák gyors és fényes jellege miatt mégis az egyik leglátványosabb meteorrajként tartják számon. Ritkán tűzgömbök – vagyis nagyobb, kavicsszerű meteoroidok – is feltűnhetnek közöttük, amelyek hosszabb fényes ívet húznak, mielőtt darabokra robbannának a légkörben.
A Leonidák ráadásul történelmi meteorhullásokat is produkáltak már. Ha a Föld az üstökös sűrű porfelhőjének közelébe kerül, hatalmas meteor kitörések figyelhetők meg, amikor óránként több száz, akár több ezer hullócsillag is lehull. Ilyen ritka, lenyűgöző eseményt utoljára 1966-ban, 1999-ben és 2001-ben tapasztaltak.
