Kínai kutatók számításai szerint egy mintegy 60 méter átmérőjű kisbolygó, a 2024 YR4 jelű objektum 2032 decemberében ütközhet a Holddal. A becsapódás esélye jelenleg néhány százalék körül mozog, ami ugyan alacsony, de elég magas ahhoz, hogy a csillagászok komolyan vegyék a forgatókönyvet és folyamatosan finomítsák a pályaszámításokat.
A szakemberek eredetileg attól tartottak, hogy az aszteroida akár a Földnek is csapódhat, ám ezt a lehetőséget a friss mérések gyakorlatilag kizárják. A figyelem így most arra irányul, milyen következményei lennének annak, ha a kis égitest valóban a Hold felszínébe csapódna.
Hidrogénbomba-méretű energia szabadulhat fel
A becsapódás energiáját a számítások hidrogénbomba-erejű robbanással teszik egyenértékűvé, ami extrém nagy robbanási teljesítményt jelent. Egy ekkora ütközés akár egy kilométer átmérőjű krátert is vájhat a Hold felszínébe, és hatalmas mennyiségű port, törmeléket lökhet az űrbe.
A robbanás fényfelvillanása és porfelhője a Földről is észlelhető lenne, így a tudósok minden eddiginél látványosabb holdbecsapódást figyelhetnének meg. A kutatók szerint ez páratlan tudományos lehetőség: a becsapódás megfigyelése segíthet jobban megérteni a kráterképződést, a Hold szerkezetét és a kisbolygók viselkedését.
Veszélyben van-e a Föld?
A forgatókönyvek szerint a leglátványosabb következmény a Hold felszínén keletkező új kráter lenne, de az ütközés hatása túlmutathat az égitesten. A számítások alapján elképzelhető, hogy a Holdról kilökődő anyag akár húszmillió kisebb meteor formájában szétszóródhat, amelyek egy része a Föld pályáját is keresztezi.
Ezek közül sok apró meteordarab a bolygó légkörében égne el, látványos meteorrajokat hozva létre, de egy részük elméletileg elérheti a felszínt, illetve műholdakat is veszélyeztethet. A szakértők hangsúlyozzák: a jelenlegi adatok alapján a forgatókönyv inkább potenciális kockázat, mintsem biztosra vehető katasztrófa, ezért a helyzet folyamatos megfigyelést igényel.
Mikor derül ki, mi lesz a vége?
A csillagászok szerint 2028 körül kerül olyan közel a Földhöz az aszteroida, hogy az új mérések alapján pontosabban meg lehessen határozni a pályáját. Ekkor dőlhet el, mekkora a reális esélye annak, hogy valóban a Holdnak ütközik, vagy biztonságos távolságban halad el a Föld–Hold-rendszertől.
A következő években ezért a kisbolygó kiemelt figyelmet kap majd a nemzetközi megfigyelőhálózatokban. Ha a kockázat indokolja, a tudományos közösség akár eltérítési vagy megelőzési stratégiák lehetőségét is mérlegelheti – bár egy ilyen küldetés technikai és pénzügyi feltételei rendkívül összetettek.
Tudományos aranybánya lehet egy holdbecsapódás
Bár egy hidrogénbomba-erejű holdrobbanás gondolata ijesztő, a csillagászok szemében egyúttal páratlan kutatási lehetőséget is jelent. Egy ilyen természetes „kísérlet” segíthet finomítani a Földet fenyegető aszteroidákra vonatkozó modelleket, tesztelni a veszélybecslési módszereket és jobban megismerni a Hold felszínének viselkedését extrém terhelés alatt.
A kutatók már most azon dolgoznak, hogyan lehetne a lehető legtöbb adatot begyűjteni, ha a becsapódás bekövetkezik: terveik között szerepelhet földi távcsöves megfigyelés, űrszondás vizsgálat és akár a keletkező kráter későbbi részletes feltérképezése is. Az elkövetkező évek ezért nemcsak az aggodalom, hanem a felkészülés és a tudományos kíváncsiság időszaka is lesz az aszteroida és a Hold lehetséges találkozása kapcsán.