Főoldal A világ Idén elkészül Budapest világörökségi területének veszélyeztetettségi térképe

Idén elkészül Budapest világörökségi területének veszélyeztetettségi térképe

Beruházások elkészült részeinek átadása – többek között Dégen, Dobán, Edelényben, Majkpusztán, Sirokon és Somogyváron -, a kastélyprogram tervezési fázisának elindítása és Budapest világörökségi területe veszélyeztetettségi térképének elkészítése szerepel az új feladatokkal kibővült örökségvédelmi központ 2015. évi munkájában.

A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elnöke az MTI-nek adott interjújában elmondta, hogy Majkon elkészül a remeteséghez vezető út, a parkoló és a kapcsolódó szolgáltatások kiépítése. Sirokon látogatható lesz a barlangvár és a felső vár, Somogyváron elkészül a romterület kisebb mértékű rekonstrukciója és az új látogatóközpont. Dégen és Dobán befejeződik a kastélypark rekonstrukciója, Edelényben a fejlesztés harmadik üteme. Ozorán elkészül az egykori várkastély várfala, de lesz színpad és új múzeumi rész is. „Ozora csak év végére, a többi helyszín azonban már nyárra látogatható lesz” – sorolta Sághi Attila.

Elmondta, hogy megkezdődik a kastélyprogram tervezési fázisa is. Fél év, amíg a központ átveszi a helyszíneket, ezt egyeztetési folyamat követi az állami szereplők, a közreműködő szervezetek, a helyi önkormányzatok, a helyi gazdasági szervezetek és a potenciális gazdasági partnerek között.

Elkészül Budapest világörökségi veszélytérképe is, amely első lépésben az Andrássy út műemlék épületeinek állapotát méri fel. „Volt olyan sajnálatos baleset, amelynél nem tudott az állam megfelelő időben közbelépni. A hasonló esetek megelőzését szolgálná ez a térkép” – mutatott rá Sághi Attila. Hozzátette: a központ először egyezteti az adott önkormányzattal a veszélyben lévő ingatlanok helyzetét, aztán szakmai tanácsokkal, a lehetőségek bemutatásával igyekszik segíteni a fejlesztőknek, lakóközösségeknek, hogy továbbléphessenek munkájukkal.

budapest_andrassy_ut

A térkép a tervek szerint januárban készül el, és tartalmazni fogja, melyek a veszélyben lévő ingatlanok, melyek az első teendők helyzetük rendezésében. Sághi Attila véleménye szerint a néhány ezres épületállományból néhány száz lesz, amellyel érdemben tudnak foglalkozni, és csupán egy tucat, amelynél valóban beavatkozásra lesz szükség.

Elmondta, hogy támogatási ösztönző rendszer kidolgozását is tervezi a kormányzat, erről Puskás Imre helyettes államtitkár beszélt a tűzkárt szenvedett Andrássy úti házra kerülő ideiglenes tető felállításakor. Akkor elhangzott, hogy kedvezményes adózással vagy csökkentett áfa-kulccsal szeretnék segíteni a beruházókat.

„Azt remélem, hogy 10 esetből 9-ben ez a program a magánszereplőt fogja segíteni, hogy befejezze vagy elindítsa a beruházást. Ha ez nem sikerül, akkor az államnak kell majd közbelépnie” – vélekedett Sághi Attila.

Hozzátette, hogy az elképzelések szerint szükség van a fővárosihoz hasonló országos térkép elkészítésére is, amely az elkövetkezendő évek feladat lesz.

Az elnök arról is beszélt, hogy ebben az évben a Forster Központ életében jelentős átalakulások zajlottak le. Az integráció során a Forster Központ hatáskörébe került a Lechner Lajos Tudásközpont összes örökségvédelmi feladata, 2015. január elsejével pedig a Magyar Nemzeti Múzeumból a régészeti és az örökségvédelmi munka.

A régészeti területen részleges liberalizáció valósult meg az országban, vagyis egy-egy régészeti munkánál nem automatikusan a megyei múzeum készíti ezentúl a feltárásokat, hanem akkreditáció után több intézmény, illetve cég végezheti el a feladatokat, amellett, hogy mindig lesz mellette a feltárásért felelő múzeum, gyűjteménygyarapítási joga ugyanis csak múzeumnak van. Ez az akkreditációs folyamat versenybe tudja hozni a régészeti terület több szereplőjét is, amely „mind a minőség, mind pedig a munka sebességének javára válhat” – mondta.

Az előzetes régészeti dokumentációt a Forster Központ készíti majd el a beruházásokhoz. Ehhez „nagyon korszerű eszközök és nagyon jó szakemberek állnak rendelkezésre” – emelte ki.

Az előzetes régészeti dokumentációnak köszönhetően elkerülhetők lesznek azok a hibák, amelyek abból keletkezhetnek, hogy a feltáró maga határozza meg, mennyit és hogyan akar dolgozni. Az akkreditáció biztosította verseny miatt az az intézmény végezheti el a munkát, amely „jobban szervezi magát”, határidőre dolgozik. Az akkreditációt el is lehet veszíteni – hívta fel a figyelmet az elnök.

A Forster Központ a régészeti terület mellett a teljes műemlékállomány átvilágításának feladatát is megkapja. Ez nagyjából 14 ezer helyszínre terjed ki. „Átvilágítás alatt azt értjük, hogy megváltozik a műemlékek besorolása: a helyszíneket ezek után kiemelt műemlék, országos jelentőségű vagy nyilvántartott műemlék kategóriába soroljuk” – részletezte. Mindez eltérő szabályozási tartalmat fog jelenteni.

Forrás: MTI

Fotó: egykor.hu