Egy, a Földtől mintegy 620 fényévre található égitest forradalmasíthatja a csillagászok bolygókról alkotott képét. A Cha 1107-7626 nevű planéta ugyanis másodpercenként 6,6 milliárd tonna gázt és port nyel el, növekedése pedig nyolcszor gyorsabb lett néhány hónap alatt. Ez a tempó inkább egy csillag keletkezésére, semmint egy bolygó fejlődésére jellemző. Ráadásul a Cha 1107-7626 nem kering egyetlen csillag körül sem, vagyis egy úgynevezett „szabadon sodródó bolygóról” van szó.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói szerint a Cha 1107-7626 mindössze 1–2 millió éves lehet – ami a csillagászati időskálán csecsemőkornak számít. Összehasonlításképpen: a Naprendszer bolygói körülbelül 4,5 milliárd évesek. A Cha 1107-7626 tömege már most eléri legalább az ötszörösét a Jupiterének, és tovább gyarapodik.
A növekedés motorja: gáz, por és akkrécigó
A planéta körül egy sűrű gáz- és porkorong kering, amelynek anyaga folyamatosan a bolygó felszínére hullik. Ezt a jelenséget akkréciónak nevezik: az anyag árama a gravitációs mezőbe kerülve felhalmozódik és tovább növeli a test tömegét. A chilei Atacama-sivatagban működő obszervatóriumok megfigyelései alapján a Cha 1107-7626 jelenleg soha nem látott sebességgel növekedik – a kutatók szerint a növekedés üteme időről időre változik, és most rekordmagasságban jár.
A bolygót először 2008-ban fedezték fel, azóta számos teleszkóp, köztük a James Webb Űrteleszkóp is figyeli. 2024-ben végzett Webb-megfigyelések és a spektrográfiai elemzések kimutatták, hogy míg tavasz elején még egyenletes tempóban nőtt, a nyár folyamán hirtelen növekedési roham kezdődött.
Vízgőz a korongban – csillagszerű viselkedés
A James Webb Űrteleszkóp adatai egy újabb meglepetést is hoztak: a bolygót övező korongban vízgőz jelent meg. Ilyen folyamatot eddig kizárólag csillagok körüli korongokban észleltek, nem pedig bolygóknál. A tudósok szerint ez arra utal, hogy a Cha 1107-7626-nak különlegesen erős mágneses tere lehet, amely a nagy mennyiségű anyag felszívását elősegíti. Ez a jelenség szintén jellemző a formálódó csillagokra, de bolygóknál mindeddig példa nélküli volt.
A kutatók úgy vélik, hogy a mágneses mező központi szerepet játszhat az objektum gyors gyarapodásában. A Cha 1107-7626 így a bizonyíték lehet arra, hogy a csillagoknál kisebb tömegű égitestek is képesek hasonló folyamatokon keresztül fejlődni.
Ősi ciklusok és jövőbeli kutatások
A Cha 1107-7626 múltja alapján feltételezhető, hogy ez nem az első növekedési hullám az életében. A kutatók 2016-ban is megfigyeltek egy hasonló kitörést, ami arra utal, hogy periodikusan ismétlődő ciklusokról lehet szó. Jelenleg azt vizsgálják, hogyan alakulnak ezek az akkréciós fázisok, meddig tartanak, és milyen gyakran térnek vissza.
A Keele Obszervatórium igazgatója, Jacco von Loon kiemelte, hogy ez a felfedezés kulcsfontosságú lehet a bolygók és csillagok közti határvonal megértésében. A Cha 1107-7626 körül megfigyelt korong szerkezete, valamint esetleges holdjainak összetétele is új információkat adhat arról, hogyan alakulnak ki különböző égitestek atmoszférái és időjárási mintázatai.
A közeljövőben induló űrteleszkópok – például a 2027-re tervezett Nancy Grace Roman Űrteleszkóp – új szintre emelhetik az ilyen különleges bolygók megfigyelését, és választ adhatnak arra a kérdésre, vajon a Cha 1107-7626 egy szokatlanul nagyra nőtt bolygó marad, vagy a kozmosz egyik csendes, formálódó csillaga lesz.
