A kézben jelentkező zsibbadás elsőre jelentéktelen tünetnek tűnhet, ám nem érdemes félvállról venni. Bár gyakran ártalmatlan ok, például rossz testhelyzet vagy átmeneti keringési zavar áll a hátterében, ismétlődő vagy tartós fennállása már figyelmeztető jel is lehet. Ha a bizsergés, tűszúrás-érzés vagy érzéketlenség ok nélkül tér vissza, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, hiszen nem kizárt, hogy idegkárosodás, sőt kézsebészeti beavatkozást igénylő probléma áll a háttérben.
Dr. Sándor Zoltán kézsebész hangsúlyozza: a tartós kézzsibbadás gyakori kiváltója a kéztő- vagy könyök alagút szindróma, amely akkor alakul ki, amikor az idegek huzamosabb időre nyomás alá kerülnek. Ennek oka lehet túlterhelés, gyulladás, hormonális változás vagy munka közbeni ismétlődő mozdulatsor is. Az ideg leszorítása hosszabb távon akár izomsorvadáshoz, az ujjak érzéketlenné válásához és mozgáskorlátozottsághoz vezethet. A szakember kiemeli, hogy a korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen a kezdeti időszakban még lehetőség van konzervatív – tehát műtét nélküli – kezelésekre is.
A rizikócsoportba tartoznak a cukorbetegek, az elhízottak és azok, akik pajzsmirigy-alulműködésben szenvednek, ugyanakkor a nők körében kétszer-háromszor gyakoribb az előfordulás, főként perimenopauza idején. A hosszú ideig egy pozícióban végzett, kézintenzív munkák szintén fokozzák a kockázatot – ilyenek a számítógép előtt dolgozók, fodrászok, kozmetikusok vagy egyes fizikai munkások. Zsibbadást nem csak a végtagokban jelentkező idegleszorítás okozhat – nyakigerinc-meszesedés vagy a nyaki izmok feszessége is kiválthatja, sőt ritka betegségek első tüneteként is megjelenhet.
A pontos diagnózis felállításához több vizsgálat együttes értékelése adhat megbízható képet. A kézsebészeti vizsgálat mellett laboreredmények, idegi ultrahang, MRI és idegvezetéses tesztek is segíthetnek feltárni, mennyire károsodott az érintett ideg, illetve milyen kezelési módszer hozhat eredményt. Attól függően, hogy milyen súlyos a probléma, szóba kerülhet gyógyszeres terápia, fizioterápia, gyógytorna vagy akár csuklórögzítő használata is. Súlyosabb esetben műtétre lehet szükség, amely jellemzően helyi érzéstelenítésben, egynapos sebészeti ellátás keretében történik.
Bár a beavatkozás gondolata sokak számára riasztó, fontos tudni, hogy időben elvégzett műtéttel megelőzhető vagy csökkenthető az izomsorvadás, és jelentősen javítható az életminőség. A gyógyulás hossza nagyban függ attól, mennyi ideig volt terhelés alatt az ideg, és bár teljes regeneráció nem minden esetben érhető el, a heves panaszok sokszor hatékonyan mérsékelhetők.
A kézzsibbadás tehát nem pusztán kellemetlen tünet – olykor a szervezet korai jelzése lehet. Ha a panasz visszatér vagy tartósan fennáll, érdemes szakembert felkeresni, mert a megfelelő időben elkezdett kezelés segíthet elkerülni a maradandó károsodást.