Történelmi pillanat a magyar irodalom számára: Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
A döntés indoklása szerint Krasznahorkai „látnoki erejű életművével az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét” – mondta Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára. A bejelentés előtt telefonon sikerült elérnie a Frankfurtban tartózkodó írót, aki így személyesen is értesülhetett a díjról.
Az apokalipszis mestere
Az irodalmi Nobel-bizottság elnöke, Anders Olsson, elemzésében több ikonikus művet is kiemelt Krasznahorkai nagyszabású életművéből. Az író Gyulán született, és első regénye, a Sátántangó (1985), ennek a dél-alföldi világnak a hangulatát idézi meg. A könyv azonnal irodalmi szenzációvá vált, majd Tarr Béla 1994-es filmadaptációja világhírűvé tette a szerző nevét.
Második regénye, Az ellenállás melankóliája, egy alföldi kisvárosban játszódik, ahová egy vándorcirkusz érkezik. A mű megjelenése után Susan Sontag amerikai kritikus nevezte Krasznahorkait az „apokalipszis mesterének”. Olsson szerint az író „álomszerű jelenetekkel és groteszk figurákkal mutatja meg a rend és a káosz közötti küzdelmet”.
A hosszú mondatok mestere
A Háború és háború című regény hőse, Korin György, egy levéltáros, aki New Yorkba utazik, hogy bemutassa a világnak az archívumban felfedezett eposzt. Ez a mű már azt a kanyargós, pontok nélküli mondatszerkezetet hozza, amely később Krasznahorkai írói védjegyévé vált.
A Báró Wenckheim hazatér (2016) című regényben az író a hazatérés és a kiábrándulás motívumait dolgozza fel, Dosztojevszkij szellemében. A komikus és melankolikus elemek keveredése egyedülálló módon mutatja meg a közép-európai lét tragikomikumát.
A bizottság kiemelte a Herscht 07769 (2021) című művet is, amely „egyetlen lélegzetvétellel íródott” az erőszak és szépség lehetetlen kapcsolatáról, s amelyet sokan a kortárs német irodalom egyik legnagyobb regényének tartanak.
Keleti hatások és spirituális mélységek
Krasznahorkai nemcsak az apokaliptikus látomások mestere, hanem a keleti filozófiák és kultúrák inspirálta író is. Kínai és japán utazásai mély nyomot hagytak munkásságában. Az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (2003) Kiotóban játszódik, míg a Seiobo járt odalent (2008) a szépség és az alkotás szerepét vizsgálja egy mulandó világban.
A bizottság ezeket a műveket Krasznahorkai „finoman hangolt, szemlélődő hangvételű” alkotásainak nevezte, amelyek az európai és keleti kultúrák találkozásánál születnek.
Egy magyar író a világirodalom csúcsán
A 71 éves Krasznahorkai László több mint négy évtizede formálja a magyar és nemzetközi prózát. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, és számos nemzetközi díjjal ismerték el. A Nobel-díjjal 11 millió svéd korona (mintegy 388 millió forint) pénzjutalom is jár, amelyet december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adnak át Stockholmban.
Krasznahorkai ezzel Németh László, Kertész Imre és Márai Sándor mellé kerül a magyar irodalom világszintű nagyságai közé.
Forrás: MTI