Az elmúlt évtizedekben a Balaton vizének hőmérséklete lényegesen gyorsabban emelkedett, mint korábban. A kutatók kimutatták, hogy az utóbbi harminc évben a tó vize háromszor annyit melegedett, mint az előző száz évben összesen. Ennek következtében a vízhőmérséklet ma már átlagosan 1,7 Celsius-fokkal magasabb, mint 2000-ben, és egyre gyorsuló tendenciát mutat. Ez a felmelegedés nemcsak a tavat érinti, hanem annak ökológiai egyensúlyát is súlyosan befolyásolja.
A vízhőmérsékleti hőhullámok egyre gyakoribbak és intenzívebbek, már előfordulhat, hogy egy évben több mint 100 hőhullámos nap is van, amikor a tó vize átlagosan 6 fokkal melegebb a megszokottnál. Ez különösen télen jelentős, amikor a melegedés üteme elérheti az évi 0,21 fokot.
Környezeti kihívások: algásodás, oxigénhiány, inváziós fajok
A folyamatos felmelegedés jelentős hatást gyakorol a tó élővilágára is. Gyakrabban fordulnak elő oxigénhiányos időszakok, nő a víz párolgási vesztesége, és fokozódik az üledékből felszabaduló tápanyagok mennyisége. Ez utóbbi táplálja az algásodást, mely már 2019 nyarán is komoly problémát okozott. Az eutrofizáció, vagyis a tápanyagdúsulás miatt a tóban az elsődleges termelőszervezetek, például az algák és a hínárok egyre nagyobb tömegben jelennek meg.
A parti zónák is érzékenyen reagálnak: az alacsonyabb vízállás kedvez ugyan a nádasok és hínárosok terjedésének, azonban itt új, inváziós fajok is megjelennek. A közönséges csavarhínár már 1998 óta meghatározó a Balaton nyugati medencéjében, és a Hévízi-tó meleg kifolyóvize további melegkedvelő fajok betelepülésének ad teret.
Vízszennyezés súlyosbítja a helyzetet
A Balaton víztisztaságát tovább nehezíti a környező települések szennyvízének bevezetése és a felszíni vízfolyások szennyezőanyag-terhelése. A kommunális szennyvíztisztító telepek által kezelt szennyvíz egy része közvetlenül a tóba kerül, ami jelentősen rontja a vízminőséget. A felszín alatti víztestek kémiai állapota is romló tendenciát mutat, ami hosszú távon a tó egészségének elvesztéséhez vezethet.
Aszály, vízhiány, kiszáradás: a Balaton jövője a tét
Az évről évre változó időjárás, a hosszú, forró, aszályos időszakok egyre nagyobb kihívást jelentenek a Balaton vizének mennyisége szempontjából. A csökkenő talajvízszint és a növekvő párolgás miatt egyre többször kerül veszélybe a megfelelő vízállás, ami végső soron a tó kiszáradásához vezethet. Egyes szakértők szerint tíz év múlva akár az is elképzelhető, hogy már nem lehet fürdeni a „magyar tengerben”.
Társadalmi és gazdasági következmények
A Balaton nem csak természeti érték, hanem kiemelt turisztikai célpont is. Éppen ezért a vízminőség romlása, a hőhullámok intenzitása, az algásodás és a kiszáradás veszélye nem csak az ökológiai egyensúlyt, hanem közvetlenül a tó hasznosíthatóságát, a régió gazdasági jövőjét is fenyegeti.
A jelenlegi helyzet komoly feladatokat ró mind a szakértőkre, mind a kormányzati és helyi döntéshozókra: csak összehangolt, hosszú távú stratégiával lehet megóvni a Balaton élővilágát, vízminőségét és jövőjét.