Főoldal Életmód Otthon Majdnem minden harmadik magyar rossznak ítéli meg a saját mentális egészségét

Majdnem minden harmadik magyar rossznak ítéli meg a saját mentális egészségét

A magyarok 80 százaléka szerint nagyon fontos, hogy a mentális egészség prioritást élvezzen az életünkben, ennek ellenére 26 százalékuk gyengének vagy kifejezetten rossznak értékeli a saját lelki állapotát – derül ki a friss VELUX kutatásból. A napfény és a friss levegő a megkérdezettek 96 százaléka szerint fontos szerepet játszik a mentális és lelki egészség szempontjából, és ezt a tudomány is alátámasztja: Fuller Bianka pszichológus szerint hangulatunkat nagymértékben befolyásolják ezek a tényezők.

Március 20. a boldogság nemzetközi világnapja, a mentális jóllétről azonban nem csak ezen az egy napon érdemes beszélni: az elmúlt évek egyik legfontosabb felismerése, hogy a lelki egészségünkre legalább úgy oda kell figyelnünk, mint a fizikai állapotunkra. Érdekes módon az északi félgömbön ez a dátum jelöli a tavasz kezdetét is. A szürke, sötét tél után joggal számíthatunk arra, hogy boldogságszintünk ebben az időszakban megemelkedik, ez pedig jórészt a napfénynek köszönhető.

Boldogságunkért és hangulatunkért jelentős részben a hormonjaink, köztük is elsősorban egy szerotonin nevű hormon felelős, amit gyakran neveznek „jó-érzés“ hormonnak is. A szerotoninszint boldogságunk és elégedettségünk mellett arra is hat, hogyan küzdünk meg a stresszel. A szerotonin szintünket pedig nagy mértékben befolyásolja a fény, különösen a napfény. Egy hat éven át tartó, 16 ezer fővel elvégzett kutatás bizonyította, hogy az időjárás tényezői közül a hangulatunkra és az észlelt stresszre leginkább a napfény van hatással. A természetes fény „hangulatjavítóként“ hat, segít enyhíteni a depresszív és szorongásos tüneteket, akár a szabadban élvezzük a tavaszi napsugarakat, akár az otthonunkban érezzük a napfényt.

Mindezt magunkon is észrevesszük: a magyarok 88 százaléka mondta azt a reprezentatív VELUX kutatásban, hogy előfordult már vele, hogy különbséget észlelt a közérzetében, amikor olyan szobában töltötte az időt, ahol sok természetes fény van, egy olyan szobához képest, ahol kevés vagy egyáltalán nincs természetes fény. Nem véletlen, hogy a mentális egészség szempontjából az otthonunkban a legfontosabb tényezőknek a friss levegőt (78%) és a napfény mennyiségét (69%) tartjuk, mindkettő megelőz még olyan tényezőket is, mint például a privát szféra biztosítottsága (48%) vagy a kényelmes bútorok (40%).

A szerotonin szoros kapcsolatban áll a melatoninnal, így hatással van az alvásunk minőségére is – ha alacsony a szerotoninszintünk, az érthető módon ingerlékenységhez, kimerültséghez vezet – a magyarok 40 százaléka fáradtnak érzi magát az olyan helyiségekben, ahol nincs elegendő napfény, viszont 55 százalékuk észleli magán, hogy ha napközben elegendő napfényhez jut az otthonában, az javítja az alvásminőségét – derül ki a VELUX kutatásból.

„A mentális jóllétet és különösen a hangulatot egy rendkívül összetett rendszerként kell elképzelni, amire minden körülöttünk lévő tényező hat valamilyen szinten” – fejtette ki Fuller Bianka, pszichológus.  „Ezek között van olyan tényező, amit ugyan nem tudunk teljesen kiiktatni, de a hatását szerencsére tudjuk befolyásolni – például azzal, ha minél több természetes fényt és friss levegőt engedünk be abba a környezetbe, ahol a legtöbb időt töltjük – legyen az az otthonunk, a munkahelyünk, vagy bármilyen tér, ami meghatározó szerepet játszik mindennapi életünkben.”

„Értelemszerűen minél több az üvegfelület egy otthonban, annál több természetes napfény áramlik be az adott helyiségbe – azonban korántsem mindegy az ablakok elhelyezkedése sem. Kevesen tudják, de a tetőtéri ablakok kétszer annyi fényt engednek be, mint a vertikális nyílászárók. Ráadásul a tetőtéri ablakok a nap természetes mozgásával a fény változását is beengedik az otthonunkba, támogatva ezzel a cirkadián ritmust, ami elősegíti a jobb alvást és jelentős mértékben hozzájárul a mentális egészség megőrzéséhez” – fejtette ki Ritea Noémi, a VELUX magyar és román piacért felelős igazgatója.