A Colosseum, hivatalos nevén Amphitheatrum Flavium, Róma szívében emelkedik, és az ókori világ egyik legismertebb műemléke. Az építkezés Kr. u. 69-ben kezdődött Vespasianus császár utasítására, az egykori Domus Aurea parkjának tavánál, majd fia, Titus fejezte be 11 évvel később. Az átadást egy száznapos ünnepség kísérte, amely során mintegy 5000 állatot áldoztak fel a közönség szórakoztatására.
A Colosseum fénykora
Az ellipszis alakú aréna főként gladiátorviadaloknak és különféle látványos játékoknak adott otthont[#]. A monumentális épület 50-55 ezer néző befogadására volt alkalmas, akik 80 bejáraton keresztül juthattak be vagy hagyhatták el az amfiteátrumot[#]. A Colosseum elnevezés a középkorból származik, utalva a közelében álló, Néró császárt ábrázoló hatalmas szoborra.
Katasztrófák és hanyatlás
Az évszázadok során a Colosseum számos természeti csapást szenvedett el[#]. 217-ben tűz pusztított az épületben, amely elpusztította a belső tereket, az üléseket és a padlózatot is[#]. A helyreállítás évtizedekig tartott, de a sors újabb csapást mért az amfiteátrumra: 443-ban földrengés rongálta meg a külső falakat, majd Róma 472-es ostroma után a lakosok kőanyagként kezdték el felhasználni az épület mészköveit más építkezésekhez[#]. Bár a Colosseum továbbra is helyszíne maradt néhány viadalnak, a gladiátorharcok a 6. század elejére végleg megszűntek.
Az 1349-es földrengés: a végső törés
A Colosseum sorsát az 1349-es földrengés pecsételte meg, amikor a déli oldala teljesen összeomlott[#]. Az így keletkezett törmeléket olyan jelentős római épületekhez használták fel, mint a Palazzo Venezia vagy a Palazzo Barberini[#]. Ez magyarázza, miért hiányzik ma is a Colosseum egyik fele[#].
Megőrzés és újjáélesztés
A 17. századtól kezdve számos kezdeményezés indult az épület megóvására, amelyekben pápák és államfők is részt vettek[#]. Ezeknek a helyreállítási programoknak köszönhetően a Colosseum napjainkban is a világ egyik legismertebb műemléke, 2007 óta pedig a világ hét új csodájának egyikeként tartják számon.