A demencia szó hallatán legtöbben az emlékezet hanyatlására gondolunk, pedig a betegség korai szakaszában sokszor egészen más, kevésbé ismert tünetek is jelentkezhetnek. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a demencia már évekkel a klasszikus memóriazavarok előtt is adhat jeleket, elsősorban az érzékszervek működésének megváltozásán keresztül.
Érzékszervi változások: a legkorábbi figyelmeztető jelek
A legújabb tudományos eredmények szerint a szaglás romlása – az úgynevezett anosmia – lehet az egyik legkorábbi jele annak, hogy valami nincs rendben az agyban. Ez a tünet gyakran évekkel megelőzi a jól ismert kognitív problémákat, sőt, bizonyos esetekben még az Alzheimer-kór diagnózisa előtt is jelentkezhet. De nem csak a szaglás, hanem a hallás és a látás romlása is összefüggésbe hozható a demencia kialakulásával. Az időskori halláscsökkenés például nem csupán az életminőséget rontja, hanem önálló kockázati tényező lehet a kognitív hanyatlás szempontjából. A retina idegrostsűrűségének csökkenése, vagyis a látás romlása szintén korai előjele lehet a betegségnek.
Az érzékszervi változások sora itt nem ér véget: a tapintás finomságának elvesztése, a mozgások ügyetlensége, valamint az ízlelés megváltozása is utalhat idegrendszeri problémákra. Ezek a tünetek akár már enyhe kognitív zavar esetén is megjelenhetnek, és befolyásolhatják a mindennapi életet, például az étvágyat vagy a táplálkozási szokásokat.
Miért fontos a korai felismerés?
Az érzékszervi rendszerek és a memória szoros kapcsolatban állnak egymással: ha a szaglás, a hallás vagy a látás romlik, az nem csupán az érzékelést befolyásolja, hanem az agy egészségi állapotára is utalhat. Ezért a szakemberek egyre inkább hangsúlyozzák, hogy a demencia szűrését nem szabad kizárólag a memória vizsgálatára korlátozni. Ha az érzékelés bármely területén változást tapasztalunk, érdemes orvoshoz fordulni, mert ezek a tünetek akár tíz évvel is megelőzhetik a klasszikus demencia jeleinek megjelenését.
A korai felismerés nem csupán a betegség lefolyását lassíthatja, hanem lehetőséget ad arra is, hogy az érintettek és családtagjaik időben felkészüljenek, és megfelelő támogatást kapjanak. Az érzékszervi stimuláció – például aromaterápia, hangterápia vagy vizuális ingerek – szintén segíthet a kognitív hanyatlás lassításában, javíthatja az életminőséget, csökkentheti a szorongást és növelheti az érzelmi stabilitást.
A demencia tehát nem kizárólag a memória romlásával jár: a szaglás, a hallás, a látás, a tapintás vagy az ízlelés változásai mind-mind korai figyelmeztető jelek lehetnek. Ezekre a tünetekre érdemes odafigyelni, mert a korai felismerés kulcsfontosságú a betegség lefolyásának lassításában és az életminőség megőrzésében.
