Főoldal A világ Külföld Nő a feszültség a Kanári-szigeteken, rekordmértékű a migráció Afrikából

Nő a feszültség a Kanári-szigeteken, rekordmértékű a migráció Afrikából

A Kanári-szigetek az utóbbi években történelmi léptékű migrációs hullámmal szembesülnek. Afrikai országokból – főként Szenegálból, Mauritániából és Gambiából – egyre több menekült és bevándorló érkezik a veszélyes tengeri úton, akik jobb élet reményében kockáztatják mindennapjaikat. Az idei évben naponta akár ezer főt is elérhet a szigeteken partra szálló illegális migránsok száma, és a tendencia folyamatosan emelkedik. Sok hajó útközben elsüllyed vagy bajba kerül, rengeteg áldozatot követelve, miközben a partokat elérők ellátása minden korábbinál nagyobb nehézséget ró a helyi hatóságokra és közösségekre.

Túlterhelt infrastruktúra és emberi drámák

A több százezres bevándorló-tömeg kezelésére a Kanári-szigetek intézményrendszere nincs felkészülve. A szigetek kisléptékű egészségügyi és szociális infrastruktúrája, valamint a menekültek elhelyezésére fenntartott szálláshelyek kapacitása régóta meghaladottá vált. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a kiskorúak, akik szüleik nélkül teszik meg az utat, és akik közül jelenleg több ezren vannak a helyi kormány gyámsága alatt. Sok helybéli életét teljesen felborította a válság: a mindennapi ellátásban, a boltokban és a közszolgáltatások terén is érezhető a túlterheltség.

A turizmusmodell válsága és a helyiek tiltakozása

A menekültválság mellett a Kanári-szigetek gazdaságának másik pillérét, a tömegturizmust is egyre többen kérdőjelezik meg. A helyi lakosok szervezetekbe tömörülve követelik a turizmus újragondolását, mert szerintük az idegenforgalom mára fenntarthatatlan terhet jelent, hozzájárul az ingatlanárak emelkedéséhez, a környezeti problémákhoz és a közösségi feszültségekhez. Egyesek tiltakozásként éhségsztrájkba kezdtek, mások határozottabb fellépést várnak el a regionális és nemzeti vezetőktől.

Európai politika, helyi válság

Miközben az Európai Unió jelentős pénzügyi támogatással próbál segíteni – csak idén mintegy 14 millió eurót küldtek a migrációs hullám kezelésére –, a helyi vezetés elégtelennek tartja az erőfeszítéseket, és határozottabb közös fellépést sürget az afrikai migráció kiváltó okainak kezelése érdekében. A Kanári-szigeteken a lakosság úgy érzi, hogy egyedül maradtak a problémákkal, és a megoldást kizárólag radikális változásokban látják.

Jövőbeni kilátások: kényszerű alkalmazkodás

A Kanári-szigetek sorsa Európa egészét tükrözi: a déli határoknál jelentkező migrációs nyomás, az elöregedő infrastruktúra és a fenntarthatatlan gazdasági modellek idővel minden tagországot elérhetnek. A helyiek szerint csak összefogással, felelős döntésekkel és a turizmus átalakításával lehet biztosítani a szigetek jövőjét, anélkül, hogy elveszítenék identitásukat vagy társadalmi békéjüket.