Egy nemzetközi kutatócsoport a Jáva szigetéhez közeli tengerfenéken olyan leleteket tárt fel, amelyek egy eddig ismeretlen, ősi emberi populáció jelenlétére utalnak. A vizsgálatok során nemcsak Homo erectus maradványokat, hanem több mint hatezer állati fosszíliát is azonosítottak a területen.
Egy eltűnt szárazföld titkai
A felfedezés helyszíne a mai Jáva és Madura szigete között, egy ma már víz alatt lévő völgyben található. A kutatók szerint a legutóbbi jégkorszak idején, amikor a tengerszint jóval alacsonyabb volt, Jáva, Borneó, Szumátra és több kisebb indonéz sziget egyetlen hatalmas szárazföldet, az úgynevezett Szunda-földet alkotta. Ezen a sík vidéken folyók kanyarogtak, amelyek gazdag élővilágnak adtak otthont: halak, teknősök, folyami cápák és vízilovak népesítették be a vizeket, míg a szárazföldön elefántok, vízibivalyok és Stegodonok vándoroltak.
Vadászó Homo erectusok
A feltárt állati csontokon talált vágásnyomok arra utalnak, hogy a Homo erectus egy csoportja aktívan vadászott a területen. Zsákmányuk között teknősök és nagytestű növényevők, például tülkösszarvúak is szerepeltek. Ez a vadászati tevékenység eltér a Homo erectus korábban ismert életmódjától, ami arra enged következtetni, hogy a Szunda-földi közösség más, fejlettebb emberfajokkal is kapcsolatba kerülhetett, és tőlük sajátíthatott el új vadászati technikákat.
A Homo erectus evolúciós jelentősége
A Homo erectus mintegy kétmillió évvel ezelőtt jelent meg, és az emberi evolúció egyik kulcsfigurája. Testfelépítése már nagyon hasonlított a modern emberéhez: hosszú lábai lehetővé tették a hatékony gyaloglást és futást, ami segítette abban, hogy elhagyja Afrikát, és benépesítse Eurázsia jelentős részét. Már százezer évvel afrikai megjelenése után megjelent a mai Grúzia területén, majd eljutott Nyugat-Európától egészen Délkelet- és Kelet-Ázsiáig.
A Homo erectus sikeres alkalmazkodását részben nagyobb agykapacitásának köszönhette. Körülbelül másfél millió évvel ezelőtt már fejlett kőeszközöket készített, amelyek célzott vadászatra is alkalmasak voltak. Emellett képes volt a tűz használatára, és egyes feltételezések szerint a művészet kezdetleges formái is megjelentek nála.
Az utolsó menedék: Jáva
A jelenlegi adatok alapján a Homo erectus utolsó ismert populációja Jáva szigetén élt, ahol mintegy 108 ezer évvel ezelőtt is fennmaradhatott. Ezzel zárult le egy csaknem kétmillió évig tartó korszak, amelyet a faj kitartó alkalmazkodóképessége és újításai jellemeztek. Összehasonlításképpen: a modern ember, a Homo sapiens, mindössze 250 ezer éve jelent meg, és Délkelet-Ázsiába is csak körülbelül 77 ezer évvel ezelőtt érkezett meg.
A most feltárt tenger alatti leletek új megvilágításba helyezik a régió őstörténetét, és további kutatások előtt nyitják meg az utat, hogy jobban megértsük az emberi evolúció és a korai közösségek kapcsolatainak alakulását.