Izraeli régészek egy több ezer éves festékgyár maradványaira bukkantak Haifa partjainál, a Tel Szikmona nevű régészeti lelőhelyen. A szenzációs felfedezés új bizonyítékot szolgáltat arra, hogy már időszámításunk előtt 1100 körül ipari méretekben állították elő a Bibliából is ismert ritka színeket – a királyi bíbort (argaman) és a thelet-kéket – tengeri csigákból. A kutatók szerint ez az eddig ismert legősibb ilyen létesítmény Izrael területén.
A PLOS ONE tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a lelőhelyen talált kerámiák, kőedények és festékmaradványok alapján a festékgyár évszázadokon át működött: az i. e. 12. századtól egészen az i. e. 6. századig, egészen a babiloni hódításig, amely súlyos csapást mért a térség gazdaságára, és Jeruzsálem első szentélyének pusztulását is eredményezte.
A feltárást vezető Golan Salvi professzor, a Haifai Egyetem kutatója elmondta, hogy a felfedezés nem csupán a festékgyártás technológiai hátterét világítja meg, hanem új fényt vet a bibliai szövegek történelmi hitelességére is. A színek – különösen a bíbor és a kék – kiemelkedő szerepet játszottak a zsidó vallási szertartásokban és a papi öltözékekben, így valószínű, hogy a Tel Szikmonában készült festék eljutott a jeruzsálemi Első Szentélybe is.
A festék előállítása bonyolult és rendkívül munkaigényes folyamat volt. A nyersanyagot háromféle tengeri csiga mirigyéből nyerték ki, amelyeket a közeli sziklás tengerfenéken gyűjtöttek be – ez a környezet ideális élőhelyet biztosított a szükséges állatfajoknak. A lelőhelyen több tucat csigahéjat, lyukas kerámiákat, kőedényeket és egy bíbor festékmaradványokat tartalmazó edényt is találtak – utóbbi különösen ritka és tudományos szempontból kiemelkedő lelet.
Salvi professzor szerint a vaskor elején Tel Szikmona még csak egy kis föníciai falu volt, ahol a festékgyártás kezdetleges formában zajlott. Azonban az i. e. 9. századtól már nem lakóhely, hanem kifejezetten ipari központként működött, védőfallal körülvéve – minden jel arra utal, hogy kifejezetten a festékgyártás céljaira tervezték át a települést.
Ajelet Gilboa régész így fogalmazott a felfedezésről: „Ez nem csak legenda – ez az anyag valóban létezett, és most végre meg is találtuk.” A kutatók szerint a lelet nemcsak a tudományos világ számára fontos, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a bibliai szövegeket újra, technikai és gazdasági megvalósíthatóságuk felől értelmezzük.
A festékek, melyek évszázadokon keresztül a legnagyobb értéket képviselték a mediterrán térségben, most újabb bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy az ókori Izrael fejlett ipari és technológiai háttérrel rendelkezett már a bibliai időkben is. A Tel Szikmonában végzett kutatások a jövőben további izgalmas részleteket tárhatnak fel a térség vallási és gazdasági múltjáról.
