Site icon Napimagazin

Otthon Centrum: a régió fővárosai közül Prágában és Budapesten csökkentek az albérletárak

Válságállónak bizonyult a hosszú távú bérlakásszektor a régióban: az árak Budapestet és Prágát kivéve valamennyi fővárosban emelkedtek novemberben az egy évvel korábbihoz képest; továbbra is Bécsben a legdrágább lakást bérelni, átlagosan 317 ezer forintba kerül egy hónap, míg Pesten a bécsi feléért, Budán viszont már az osztrák ár kétharmadáért lehet csak lakást bérelni – derült ki az Otthon Centrum tanulmányából, mely a térség albérlet árait vizsgálta.

Az ingatlanközvetítő portál MTI-nek szerdán eljuttatott közleményében azt írta, a világjárvány ingatlanpiacra gyakorolt hatásaként először a kereslet csökkent, ezzel párhuzamosan viszont nőtt a hagyományosan vonzó ingatlanbefektetések kockázata. Az Otthon Centrum felmérése szerint a szektor egyetlen szegmense bizonyult ütésállónak a járvánnyal szemben, a régióban csak a hosszú távú bérlakásszektor állt ellen a negatív hatásoknak.     

Úgy vélik, rövid és középtávon nem várható, hogy tovább emelkedjen a lakbérszint, és megjegyzik, hogy a prémium bérlakások középosztálybeli, fizetőképes bérlőit kevésbé viselte meg a gazdaság visszaesése.

Az elemzésből az is kiderült, hogy Európa országaiban a válságkezelés valamelyest tompította a munkaerőpiac visszaesését és a középosztályt kevésbé érintette a válság, így a magán bérlakáspiac legfontosabb szegmensének fizetőképességét egyelőre nem veszélyezteti a helyzet.

Közép-Európa fővárosai közül egy évvel ezelőtt is Bécsben lehetett a legdrágábban lakást bérelni, átlagosan havi 310 ezer forint volt egy kétszobás belvárosi lakás bérleti díja. Idén a numbeo.com adatai szerint egy hasonló méretű lakásért már 317 ezer forintnak megfelelő eurót kell fizetni. A szórás azonban érzékelhetően nagy a legolcsóbb külvárosi (270 ezer forint) és a legdrágább belvárosi lakások (433 ezer forint) átlagos ára között. Aki nem ragaszkodik a központi fekvéshez, annak akár 28 százalékkal kevesebb forintnak megfelelő eurót kell havonta kifizetnie a bérlakásért – a tanulmány szerint az arányok a régió összes városára érvényesek.

Pozsony átlagos árszintje is érezhetően emelkedett egy év alatt: 2019 novemberében 220 ezer forint volt a havi bérleti díj, idén azonban már 280 ezer forintnak megfelelő euróba került egy belvárosi 2 szobás lakás átlagos lakbére.

Prágában a tavalyihoz képest (300 ezer forint/hó) 10 százalékkal csökkentek az átlagárak, idén késő ősszel már 270 ezer forintért lehetett bérelni. A legolcsóbb belvárosi 2 szobás lakásért 207 ezer forintnak, a ledrágábbért 360 ezer forintnak megfelelő cseh koronát kell fizetni havonta a belvárosban.

Varsóban ugyancsak emelkedtek az árak a válság hónapjai alatt: amíg tavaly 227 ezer forint/hó volt a középérték, addig idén ősszel már 243 ezer forintra nőtt az átlagos belvárosi kétszobás lakás bérleti díja.

Zágrábban nem változott érdemben a bérleti díj egy év alatt, 170 ezer forintnak megfelelő horvát kunáért lehet egy belvárosi lakást bérelni. Ljubjanában 213 ezer forintnak megfelelő euró az átlagos belvárosi bérleti díj, igaz, a minőségtől függően akár 350 ezret is elkérhetnek egy városközpontban található lakásért a szlovén fővárosban – írta az Otthon Centrum.

Budapesten érezhetően szétnyílt az olló a Duna két partja között: a belső pesti városrészekben (az V., VI., VII., VIII., IX., XIII. kerületben) havonta 154 ezer forint volt a bérleti díj átlaga, amiért egy 52 négyzetméter alapterületű lakást lehet bérelni, az átlagos fajlagos bérleti díj 2970 forint volt havonta, a budai oldalon a centrumhoz közelebb fekvő területeken (az I, II., III., XI., XII. kerületben) viszont jóval magasabb, már 193 ezer forint volt az átlagos havi bérleti díj. A belvároshoz képest az átlagos bérbeadott lakás alapterülete 61,5 m2 volt, a négyzetméterre vetített díj 3144 forint.  

A fővárosban a járvány megfizethetőbbé tette a lakásbérlést, mivel a turizmus látványos visszaesése miatt rengeteg rövid távon hasznosított szálláshely jelent meg a bérlakáspiacon. A piaci trendet tovább erősítette, hogy a külföldi és vidéki munkavállalók, illetve diákok jelentős hányada is hazaköltözött, ezzel mérséklődött a kereslet. A fiatal generáció a lakásárak drasztikus növekedése miatt a rövidtávú, rugalmas lakhatási formákat preferálja, és ez a közeljövőben erősíti majd a bérlakások iránti keresletet – írta az OC.

Exit mobile version