A The Cure 2022 őszén ismét útnak indul Európában, ez lesz az első turnéjuk 2016 óta. Ennek az útnak az egyik állomása Magyarország, a csapat október 26-án lesz látható a Budapest Arénában!
Robert Smith 1976-ban alapította meg bandáját, első koncertjüket 1978-ban adták.
Az első időszakban megjelent dalaik alapján a The Curet a post-punk és a new wave vonalhoz sorolták, de a ‘80-as évek elején zenéjükben egyre több sötét téma került előtérbe, amellyel a gothic rock vonalához kapcsolódtak. Végül a ‘80-as évek közepére Smith rátalált az igazi stílusukra, és a popzenei elemek ötvözésével a csapat igazi szupersztárrá vált. Olyan dalokkal járultak hozzá az évtized slágereihez, mint a Just Like Heaven, a Lovesong, a Boys Don’t Cry, a The Love Cats, a Friday I’m in Love vagy a Lullaby.
A zenekar 13 stúdióalbumot, számos koncertfilmet, néhány koncertalbumot, egy maroknyi filmzenét és több mint 40 kislemezt jelentetett meg. Továbbá még egypár díszdobozos kiadványt. És pár könyvet is. Meg egy slágerválogatást és egyéb dolgokat. A csapat körülbelül 1.500 koncertet adott eddigi pályafutása során.
A Rock’n’Roll Hírességek Csarnokába 2019-ben beiktatott bandának a 42 év alatt összesen 13 tagja volt. 2021-ben közülük öt szerepel a zenekarban: Robert Smith (ének & gitár), Simon Gallup (basszusgitár), Jason Cooper (dob), Roger O’Donnell (billentyűs hangszerek) és Reeves Gabrels (gitár).
TIPP: a budapesti koncertre jegyek elsőként a regisztrált Live Nation tagok számára elérhetők december 8-án, 10 órától. A teljeskörű jegyértékesítés december 9-én, 10 órakor kezdődik a www.livenation.hu és a www.funcode.hu oldalakon keresztül.
Nem csak a vírusok leselkednek ránk a levegőben otthon vagy más zárt helyiségben. A külső légszennyezettség beszűrődése mellett, a poratkák ürüléke és még a főzés során keletkező gázok is okozhatnak panaszokat.
A koronavírus-járvány kitörésével középpontba került a belső terek levegőminősége, különösen a vírusokra, baktériumokra való tekintettel. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a beltéri levegőminőséget emellett is sok más, elsőre talán meglepő tényező befolyásolja, ronthatja. Az
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) megállapítása szerint 2015-ben a városokban élő európaiak nagyjából 25%-a volt az Unióban megengedett mértéket meghaladó kültéren tapasztalható légszennyezőanyag-szintnek kitéve, akár 96%-uk esetében pedig a WHO által már az egészségre károsnak minősített szintről volt szó. Azonban nemcsak a kültéri, hanem a beltéri szennyezésről is érdemes szót ejteni: azonfelül, hogy a szennyező anyagok kívülről is bekerülhetnek otthonunkba magában a lakásban is számos szennyező tényező található: említhetjük a sütés-főzés füstjét, de a bútorokból, padlókból a levegőbe távozó káros anyagokat is. A Dyson légtisztító berendezéseket tervező szakemberei szerint is érdemes tisztába lenni azzal, hogy milyen tényezők befolyásolhatják otthonunk levegőjének a minőségét.
Penészgomba
Télen különösen problémás lehet a különféle penészgombák megjelenése. A régebbi építésű házak esetében a hiányos szigetelés, a vizesedő falak, míg újépítésű házaknál gyakran épp az ellenkezője: a ház „túlszigeteltsége” teremt ideális környezetet a penészgombáknak. A hidegebb idő beköszöntével például a benti teregetés és a ritkább szellőztetés miatt létrejövő, párásabb benti levegő pedig még kedvezőbb környezetet teremt a megtelepedésüknek. A penészgombák bizonyos fajtái, a levegőben szétszóródó spóráik révén számos betegséget okozhatnak, különösen azoknál, akik asztmások vagy legyengült az immunrendszerük.
Poratka ürülék és pollenek
Panaszt okozhatnak a poratkák és pollenek is, utóbbiak főként tavasszal és nyáron. Sokak számára a poratka okoz problémát, melynek levegőben szálló, nagyon apró méretűre töredezett ürüléke okozza az allergiás tüneteket.
A szmog nem áll meg a küszöbön
A légszennyezettséget „csendes gyilkosnak” is szokták nevezni, és nem véletlenül: a WHO adatai szerint a világon nagyjából évi 7 millióra tehető a légszennyezés miatti korai halálozások száma, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint pedig Magyarországon évi több mint tízezer idő előtti elhalálozás kötődhet a légszennyezettséghez. A külső levegő minősége sokszor szerepel a hírekben, de arról kevesebb szó esik, hogy a kültéri légszennyezés a lakások, szobák levegőminőségre is hatással van, hiszen szellőztetéskor a kinti levegőben szálló por mindenképp bekerül a szobába, rontva annak levegőminőségét.
A főzés is veszélyes lehet
A főzés is ronthatja a lakás levegőjét, ugyanis ilyenkor megnőhet a nitrogén-oxidok koncentrációja a levegőben, amely légúti panaszokat okozhat. Ez jellemzően a gáztűzhellyel rendelkező lakásokban jelent problémát. Ezen felül főként az amerikai konyhás lakásokban a főzés során keletkező ételszaggal is számolni kell, mely könnyen beleeheti magát a kárpitokba, lakástextilekbe. Ilyenkor különösen fontos lehet, hogy a levegő cserélődni tudjon.
A bútorok, padlók is párolognak
A rákkeltő anyagként is ismert formaldehid is jelen lehet a lakásban, mivel igen gyakran bútorok, fapadlók ragasztó anyagában használják, de megtalálható préselt faipari termékekben is. A formaldehid illékony szerves vegyület, ez azt jelenti, hogy szobahőmérsékleten gázzá alakul és a lakás levegőjébe jut. Vannak, akik kimondottan érzékenyek erre az anyagra, de a folyamatos érintkezés mindenkinek okozhat egészségügyi problémákat.
Megoldás lehet a légtisztító berendezés rendszeres használata
Ezekre a problémákra válaszul, az egészségesebb otthoni levegő érdekében Magyarországon is egyre többen döntenek légtisztító berendezés használata mellett. A készülékek legfontosabb része a szűrőrendszerük, ezen múlik ugyanis, hogy milyen, mekkora és mennyi részecskét lesznek képesek a levegőből eltávolítani. Fontos, hogy maga a szűrű jól szigetelt legyen: a légáramlás így nem tudja megkerülni, melynek következtében hatékonyan fogja tudni kiszűrni a különböző szennyező részecskéket. Ezenfelül az sem árt, ha a készülék kettős szűrőrendszerrel van felszerelve: a HEPA, esetleg más fajtájú részecskeszűrők eltávolítják a szennyező anyagokat és az allergéneket, mint például a por vagy a pollen, míg az aktív szénszűrő az illékony vegyületeket és gázokat nyeli el. Érdemes még figyelni arra is, hogy a készülék rendelkezik-e esetleg ventillátor funkcióval, ennek segítségével ugyanis a megtisztított levegőt az egész szobában körbe tudjuk keringtetni.
A Dysonról, pár mondatban: A Dyson egy Bath melletti ingatlanban indult útjára és 1993-as alapítása óta folyamatosan növekszik. Mostanra egy globális technológiai vállalattá fejlődve mérnöki, kutatási, fejlesztési és tesztelési tevékenységet folytat az Egyesült Királyságban, Malajziában, Szingapúrban és a Fülöp-szigeteken is és világszerte 10 551 szabadalommal és folyamatban lévő szabadalommal rendelkezik. A márka világszerte közvetlenül több mint 14 000 embert foglalkoztat, köztük 6000 mérnököt és tudóst. Globális kutatási és fejlesztési hálózatára támaszkodva új technológiák kifejlesztésére irányuló, ambiciózus terveket valósít meg globális csapatok közreműködésével, a szilárdtest-akkumulátor cellák, a nagy sebességű elektromos motorok, a látórendszerek, a gépi tanulási technológiák és az M.I. beruházásokkal a középpontban. Házon belüli robotikával foglalkozó csapata az egyik legnagyobb az
Az elmúlt években lényegesen, 3-5-szörösére nőtt a téli hónapokban D-vitamint fogyasztók aránya. Azt már régóta tudjuk, hogy a téli, napfénymentes időszakokban érdemes a D-vitamin-pótlásról gondoskodnunk, de hogy mennyi a javasolt, úgynevezett telítő vitaminmennyiség legyengült állapotban, például koronavírusos betegség esetén, arról új ajánlást fogalmaztak meg a szakemberek.
A D-vitamin pótlására az októbertől-márciusig tartó időszakban napi 2000 nemzetközi egység (NE) javasolt egy egészséges, normál súlyú felnőtt esetében. Ez a mennyiség orvosi felügyelet nélkül is szedhető, és hosszú távon is biztonságos – mondja dr. Takács István egyetemi tanár. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatója hozzáteszi: csecsemők és kisgyermekek számára napi 400 NE, kisiskolás korban 1000 NE, a kamaszkorban 2000 NE gyógyszergyári körülmények között gyártott D-vitamin szedése javasolt ősszel-télen, amikor nem ér bennünket elegendő napfény. A tavaszi, nyári hónapokban – áprilistól-októberig – napi mintegy félórányi szabad levegőn, napon töltött tartózkodással biztosíthatjuk szervezetünk számára a szükséges D-vitamint, így ilyenkor nem kell pótolni.
A professzor kitért arra is, hogy az elmúlt években 3-5-szörösére nőtt a D-vitamint fogyasztók aránya, ám sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a túl nagy dózis (napi 6-10 ezer NE) hosszú távon akár egészségkárosító hatású is lehet, mert megnöveli a vizeletben a kalcium koncentrációt és többek között vesekövet is okozhat.
Az első hazai, D-vitaminnal kapcsolatos egységes ajánlást tíz évvel ezelőtt fogadták el a szakemberek, akik 3-4 évente újítják meg a D-vitamin szedésével kapcsolatos alapelveket az új tudományos eredmények tükrében. Legutóbb éppen a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika szervezésében valósult meg az a konferencia, ahol a legújabb tudományos kutatásokat vitatták meg a szakemberek, és az ajánlást is frissítették.
A D-vitamin pótlására javasolt napi dózis nem változott, de az újdonság, hogy a szükséges mennyiségű vitamint – egészséges felnőtt 2000 NE vitaminigényével kalkulálva – akár heti egy alkalommal (14 ezer) vagy havi egyszeri adagban (60 ezer) is lehet pótolni.
Nincs szükség ennél magasabb napi adagolásra, kivéve a súlyos COVID-19 betegség alatt, amikor 5 napig 12 ezer NE-et, utána 4000 NE-et kap a beteg a kórházi tartózkodás ideje alatt, és ezzel telítik a D-vitamin raktárát, ezért hívják ezt telítő dózisnak – magyarázza a professzor, utalva arra, hogy összefügg a D-vitamin-hiány és a COVID-fertőzés súlyosabb lefolyása.
Dr. Takács István kiemelte:
a D-vitamin fontos szerepet játszik a csontanyagcserében, a daganatok – leginkább a vastagbél- és emlőrák – megelőzésében és a daganattúlélésben, illetve az autoimmum betegségek elleni küzdelemben is.
A következő napokban is marad a hideg idő, a hét közepén néhol mínusz 10 foknál is hidegebb lehet. Emellett napsütésre, de olykor havazásra is készülni kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávúelőrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
Ma reggel az ország északkeleti harmadában, a Dunakanyar tágabb környezetében lehet vegyes halmazállapotú csapadék. Keleten és síkvidéken eső lesz a jellemző, de nyugat felé haladva, illetve a magasabb részeken egyre nagyobb az esélye a havas esőnek, illetve havazásnak. Délután már csak elvétve eshet. A szél megélénkül, a Dunántúlon sokfelé meg is erősödik. Hajnalban mínusz 2 és plusz 3, napközben plusz 1 és plusz 7 fok között alakul a hőmérséklet.
Kedden napközben főleg a Dunántúlon hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, ugyanakkor a Tiszántúlon borult maradhat az ég és a Duna-Tisza-közén is több lehet a felhő. Csak néhol fordulhat elő szitálás, jelentéktelen hószállingózás. Többfelé megélénkül, helyenként megerősödik a szél. Hajnalra általában mínusz 5 és plusz 1 fok közé hűl le a levegő, de a kevésbé felhős helyeken hidegebb is lehet. A kora délutáni órákban 0 plusz 5 fok közötti értékek várhatók.
Szerdára virradóra köd képződik, amely néhol lassan oszlik fel. Az ország nagyobb részén azonban kisüthet hosszabb-rövidebb időre a nap. Számottevő csapadék nem valószínű. A legalacsonyabb hőmérséklet többnyire mínusz 8 és mínusz 1 fok között alakul, de a fagyzugos tájakon akár mínusz 13 fok is lehet. A csúcsértékek mínusz 1 és plusz 4 fok között várhatók.
Csütörtökön többnyire erősen felhős vagy borult időre van kilátás. Nyugat felől csapadékzóna érkezik. Az ország keleti, délkeleti felén inkább eső eshet, északon, északnyugaton, majd az ország nyugati felén-kétharmadán nagyobb az esélye a havas esőnek, havazásnak. A szél is többfelé megélénkül, helyenként megerősödik. Hajnalban mínusz 10 és 0 fok között, napközben 0 és plusz 7 fok között alakul a hőmérséklet.
Pénteken az ország délkeleti felén is egyre kevesebb helyen hullhat csapadék (eső, havas eső, hó, majd inkább csak hószállingózás valószínű). Szombatra virradóra köd képződhet. Napközben előfordulhat szitálás, hószállingózás, de több-kevesebb napsütés is lehet. Pénteken és szombaton is a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 5 és plusz 4, a legmagasabb hőmérséklet 0 és plusz 9 fok között valószínű.
Vasárnap is lehetnek ködfoltok. Napközben változóan felhős időre van kilátás, számottevő mennyiségű csapadéknak kicsi az esélye. A hajnali mínusz 8 és plusz 1 fok közötti értékekről délutánra 0 és plusz 6 fok közé emelkedik a hőmérséklet – olvasható az előrejelzésben.
Minden harmadik válaszadó tervezi, hogy belekezd otthona „felokosításába”, a legtöbben 50 és 100 ezer forint között költenének erre – derül ki a Schneider Electric online felméréséből. Az idén a világ legfenntarthatóbb vállalatának választott cég kutatása szerint az alacsonyabb rezsiköltség, nagyobb biztonság és a „zöldebb” életvitel segítése egyaránt elvárás egy okosotthon felé. A Schneider Electric kérdőíve alapján arra is számítani lehet, hogy a jövőben kelendőbbek lesznek a piacon a felokosított ingatlanok.
A Schneider Electric online kutatásában résztvevők több mint 90 százaléka hallott már az okosotthonról, azonban kevesebb mint egynegyedük használ jelenleg valamilyen okosotthon-megoldást. A válaszadók harmada ugyanakkor tervezi, hogy a közeljövőben felokosítja otthonát. A beruházás emelheti az ingatlan piaci értékét is, a megkérdezettek majdnem 60 százaléka ugyanis azt jelezte, hogy vásárlás esetén két hasonló adottságú ingatlan közül az okosotthont választaná.
Az okosotthon tulajdonképpen olyan technológiai megoldások összessége, amelyek révén automatizálhatók, illetve akár távolról is irányíthatóak különböző funkciók az otthonunkban. Azon túl, hogy távolról működtethetjük a villanykapcsolókat, szabályozhatjuk a fényerőt, vagy beállíthatjuk a redőny pozícióját, különböző érzékelőkkel (pl. vízszivárgás, hőmérséklet vagy páraérzékelő), illetve külső-belső kamerarendszerrel a biztonságot is növelhetjük. Emellett csökkenthetjük a rezsiköltségeinket, a hangvezérléssel pedig még kényelmesebbé tehetjük mindennapjainkat.
Magas elvárások
A Schneider Electric kutatása során minden második megkérdezett szerint egy okosotthonnak egyszerre számos elvárásnak kell megfelelnie. Azon túl, hogy kényelmesebbé teszi az életünket, alacsonyabb rezsiköltséget, nagyobb biztonságot kell, hogy eredményezzen egy ilyen fejlesztés és emellett a fenntarthatósági törekvéseinket is támogatnia kell.
A válaszadók 55 százaléka szerint egy okosotthon kialakítása több százezer forintba kerül, 37 százalék véli úgy, hogy 50 és 100 ezer forint közötti összegből is kijöhet és mindössze 8 százalék szerint oldható meg 20 és 50 ezer forint között egy ilyen fejlesztés. A legtöbben egyébként 50 és 100 ezer forint közötti összeget szánnának saját okosotthonuk kialakítására, a megkérdezettek fele jelezte ezt.
Azok közül, akik egyelőre nem gondolkoznak okosotthon kialakításán a legnagyobb visszatartó erő az, hogy túl drágának gondolják az ezzel járó beruházást, majdnem felük jelölte meg ezt indokként, további 40 százalék számára pedig az jelenti a problémát, hogy nem ismeri eléggé a kínálatot ahhoz, hogy választani tudjon. Kicsit több mint 6 százalék nem talál az igényeinek megfelelő megoldást.
„Ahogyan a felmérésünkből is látszik, ma már nagyon sokan gondolkodnak azon, hogy okosabbá teszik otthonukat és erre hajlandóak is áldozni. A legtöbben körülbelül 50-100 ezer forint körüli összeget fordítanának erre, és a helyzet az, hogy ekkora összegből már megvalósítható egy központi egységből és egy-két érzékelőből, illetve okoskapcsolóból álló rendszer Az igények változásával pedig könnyedén újabb elemekkel bővíthető a rendszer” – mutatott rá Benkó Csaba, a Schneider Electric lakossági termékmenedzsere.
Azték oltárra és egy emberi hamvakat tartalmazó edényre bukkantak a mexikói főváros központjában – adta hírül a BBC hírportálja.
A szakemberek szerint a 16. századi oltár egy azték család otthonának udvarán állhatott, a halottak előtti tisztelgésre használhatták. Az azték birodalom fővárosa, Tenochtitlán spanyol meghódítása utáni időkben állíthatták fel. Tenochtitlán elfoglalása jelentette az azték birodalom végének kezdetét.
Az oltárt négy méterrel a föld alatt találták. Mara Beccerra régész szerint a ház lakói el akarták rejteni azt a spanyol hódítók elől. Beccerra úgy véli, hogy a lakók a Mexikói-völgyben őshonos emberek lehettek, akik az azték birodalmat alapították.
Az oltáron találtak egy edényt emberi hamvakkal és 13 tömjén füstölőt, amelyet a szertartásokhoz használhattak. A leletre még augusztusban bukkantak a régészek, de a mexikói antropológiai és történelmi múzeum (Inah) kedden jelentette be a felfedezést, azután, hogy a régészek három hónapig tanulmányozták a helyszínt.
A koronavírus számos változást hozott a világban, ezzel párhuzamosan a fenntarthatóság, az ezzel kapcsolatos megoldások felértékelődtek. Vagy lehet, hogy csak a bezártság, a kevesebb utazás tett jót a Földnek? Hogyan látja a fenntarthatóság kérdéskörét a Z, az Y, az X generáció és a baby boomerek a világjárvány második évében? – többek között ezekre a kérdésekre keresett választ az UniCredit Bank és a Steigen közös generációs kutatása.
A pandémia idején a több hónapon át tartó korlátozások számos társadalmi változást hoztak világszerte. Egyes gazdasági tevékenységek teljesen leálltak, az oktatás formája átalakult, kevesebbet autóztunk és repültünk, és változtatnunk kellett a napi életritmusunkon és fogyasztási szokásainkon. Ezek a változások segítették a fenntarthatóság fejlődését, de vannak, akik szerint kár örülni, mert mindez csak a vírusra adott reakció, nem emberi kezdeményezés.
Vissza fogunk térni régi rossz szokásainkhoz?
A több mint ezer fős mintán végzett generációs kutatásban korosztályonként eltér, hogyan vélekednek a covid hozta változásokról. A 56–74 éves baby boomerek szerint amellett, hogy az emberi kapcsolatok beszűkültek, a találkozások megfogyatkoztak, fókuszba került a fenntarthatóság kérdésköre, mert rájöttek az emberek, hogy „ha a korábbi életmódjukat folytatják, sokkal rosszabb irányba megy minden”. A távoli munkavégzés és a kevesebb utazás jót tett a levegőnek, a lezárások miatt az emberek visszataláltak a természethez, és „végre volt idő a környezettudatosságon elgondolkodnia a világnak, de nem tudhatjuk, mi lesz utána” – mondják a generáció tagjai.
A 40–55 év közötti X generációsok, ha visszanéznek a pandémia előtti életükre, kénytelenek bevallani, hogy korábban rengeteg felesleges terméket, gépet, ruhát és kozmetikumot vásároltak, a kijárási korlátozások alatt pedig sokkal kevesebb dologgal is boldogok tudtak lenni. Azok az X-esek, akiket megcsapott a bizonytalanság, mert a covid alatt elvesztették a munkájukat, még óvatosabbak lettek: újra kellett gondolniuk a szokásaikat, azóta jobban takarékoskodnak az áram- a víz-, a villany- és az üzemanyag-fogyasztással is. „Jobban megnézzük, mit veszünk, nem bóklászunk egy plázában, tudatosabban vásárolunk, célirányosan tervezünk” – fogalmazott egyikük. Ők azok, akik a fenntarthatóbb életmód hozta jótétemények – így a csökkenő légszennyezettség – mellett a vírussal terhelt időszak árnyoldalát is látják: „a sok online rendeléssel rengeteg csomagolóanyagot halmozunk fel, eldobáljuk a maszkokat, és félek, a vírushelyzet végével kevesebb fókusz jut majd a fenntarthatóságra, és szép lassan visszatérünk régi rossz szokásainkhoz”.
„Ha vége lesz, mindenki őrült fogyasztásba kezd majd”
Az Y generáció tagjai – a mai 25–40 évesek – számos pandémia hozta változást örömmel fogadtak:
az otthoni munkavégzést abszolút pozitívumként élték meg, önellátóbbak lettek, többet főztek és olcsóbban kihozták az étkezéseket, ugyanakkor a kijárási korlátozások, a társas kapcsolatok beszűkülése, a közös élmények elmaradása mentálisan megviselte őket. Más dolgokon aggódtak, és emiatt a fenntarthatóság kérdésköre háttérbe került. Annak örültek, hogy a folyóvizek megtisztultak, tisztább lett a levegő és új fajok jelentek meg, de szerintük „ez csak rövid távú hatás, ideiglenes, hiszen a többség alig várja, hogy minden visszazökkenjen a régi kerékvágásba, megint beindul majd a túlfogyasztás, a repülés, és eltűnnek a jó hozadékok”.
A 25 év alatti Z generációsok szerint érezhetően fenntarthatóbbak lettünk a covid alatt, de nem azért, mert azok akartunk lenni, hanem mert rá voltunk kényszerítve. Az emberek rákaptak a tudatosabb vásárlásra és az otthon főzés élményére, visszaesett az autóforgalom, újra felfedeztük a szűkebb környezetünk szépségeit. Ha nem lenne a szelektív gyűjtők környéke egy „sárba taposott maszktenger”, és nem rendelnénk minden apró filléres tárgyat online a tengerentúlról, akkor érezhetőbbek lennének a generáció szerint az elért eredmények.
Minden generáció arra számít, hogy a jövőben jobban fogunk figyelni a fenntarthatóságra
Nagy kérdés, hogyan tudnánk a pandémia után is megőrizni a szemmel látható pozitív eredményt produkáló cselekvéseinket, és azokat újabbakkal kiegészíteni, hogy valóban fenntarthatóbbá váljunk. A generációknak erre több megoldási javaslatuk is van. A fiatalabbak egyik kulcsgondolata, hogy a példamutatás hatalmas erővel bír. „Az oltást is akkor veszed fel, ha a többiek felvették”, ezért kell jó példával elöl járni, és mindenkinek – egyéneknek és közösségeknek – egy kicsivel többet tenni a környezettudatosabb életért.
A Z-sek élményalapú megoldásokban gondolkodnak, nem azt javasolják, hogy hozzuk közel az emberekhez a problémát, hanem hogy vigyük el az embereket oda, ahol a probléma van: a szennyezett folyókhoz, a szeméttelepekhez, a kivágott erdőkhöz, ott pedig szembesítsük, sokkoljuk és edukáljuk őket. Az Y generáció tagjai olyan iskolán kívüli programokat terveznének a kisebbeknek, amelyek során felnyitnák a szemüket a környezetvédelemmel kapcsolatban, valamint a csoportos szerveződések, társadalmi közös összefogás fontosságát hangsúlyozzák. „Vigyük vissza a cégeknek a szemetüket, mert ha mindannyian odaszórjuk, akkor megértik majd, hogy az nem a folyóba való.”
Az UniCredit Bank egy korábbi kutatásából az is kiderült, hogy – a harmincas generáció szokásait elemezve – a szintén a fenntartható életmódhoz tartozó pénzügyi tudatosság is megerősödött a pandémia hatására. A korosztály tagjai igyekeznek visszafogni a kiadásaikat, a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek a pénzügyi tervezésre is, és egyre fontosabbá válnak a megtakarítások a hosszú távú gondolkodás jegyében.
Generációktól függetlenül az a vélemény jelent meg az UniCredit Bank és a Steigen közös kutatásában, hogy a fenntarthatóságról szóló diskurzus egyre erősebb, a jövőben pedig kénytelenek leszünk még jobban odafigyelni rá. Akiknél pedig nincs belső indíttatás a fenntartható tevékenységek végzésére, azokat szerintük „kívülről” kell motiválni és terelni: szabályokkal, jutalmakkal, vagy akár büntetésekkel. „A pandémia megmutatta, hogy tudunk közösen tenni, egymásra figyelni és betartani a szabályokat, ezt megtehetnénk a fenntarthatósággal is.”
A téli időszakot amúgy is leginkább otthon szoktuk tölteni, de az idei év ebben is rekordot dönt. Használjuk ki ezt az időszakot arra, hogy a hónapok óta halogatott könyveket végre elolvassuk vagy ha ezeken már túl vagyunk, akkor új és izgalmas olvasmányokat fedezünk fel.
Az utóbbiban segítünk most egy kicsit, hiszen a Jaffa kiadó kínálatából kiválogattuk a legérdekesebb könyvújdonságokat.
A Covid valamennyiünk életét kibillentette a megszokott kerékvágásból. De vajon hogyan tekintünk ezekre a változásokra, veszélyként vagy esélyként? Ezt a kérdést járja körül új könyvében a népszerű televíziós műsorvezető, aki a karanténidőszak alatt is végig dolgozott, közérzeti talk show-ja adásaiban folyamatosan tudósítva mindarról, ami a járvány és a lezárások nehézségei kapcsán a legjobban érdekelt minket, nézőket.
Hogyan vált a koronavírus jelképévé az alul semmi, amikor otthonról online dolgozva, felül szépen felöltözve, alul viszont pizsamanadrágban próbáltuk fenntartani a normalitás látszatát? Miért lettek a hétköznapok hősei a futárok? Hogyan vizsgázott az egészségügy és a digitális oktatás? Hogyan bizonyosodott be a kultúráról, hogy az a túlélésünk záloga? Mennyire viselt meg minket az emberi kapcsolatok hiánya, amikor a mindennapjainkból eltűnt a puszi, az ölelés, a kézfogás? Amikor hónapokon keresztül csak maszkban és távolságot tartva találkozhattunk a számunkra legkedvesebb emberekkel, amikor el kellett fogadnunk, hogy nincs húsvét, nincs karácsony, nincsenek családi ünnepek? A szerző feszültségekkel teli, tanulságos történeteket oszt meg velünk a saját és mások életéből, gondolataival további töprengésre késztet, és mindezt kultúrtörténeti érdekességekkel egészíti ki, hiszen a járványok évszázadok óta kísérői az emberiség történetének.
Hogyan tovább? – teszi fel a kérdést Jakupcsek Gabriella. Mindannyian súlyos veszteségeket szenvedtünk, ám ezt az embert próbáló időszakot felfoghatjuk úgy is, mint ami továbbvisz a fejlődés útján. Hozzásegíthet ahhoz, hogy megtanuljunk hatékonyabban bánni értékes életidőnkkel, megszabaduljunk fölösleges terheinktől, és csak azt tartsuk meg, ami valóban támogat. A történtekkel szembenézni, a megfelelő következtetéseket levonni, és az új körülményekhez alkalmazkodni most is, mint mindig, megúszhatatlan.
1944. március 19-én Magyarországot megszállták a német fegyveres erők. Bár a náciellenes értelmiség javarészét letartóztatták vagy elhurcolták, bőséggel akadtak kisebb-nagyobb csoportosulások, szervezkedések, amelyek olykor egymással konspirálva, máskor önálló utakat járva igyekeztek menteni a menthetőt: rávenni a kormányzót a németekkel való szembefordulásra, majd az október 15-ei sikertelen kiugrási kísérlet után – az egyre fokozódó veszélyekkel dacolva – a maguk eszközeivel küzdeni a nácik és a nyilasok ellen, megóvni a nemzeti vagyont és mindenekelőtt menedéket nyújtani az üldözötteknek.
Bartha Ákos hatalmas forrásanyagra támaszkodva és az összefüggéseket megvilágító erővel feltárva mutatja be a budapesti fegyveres ellenállás fordulatokban és pálfordulásokban igencsak gazdag történeteit. Könyvéből kiderül, hogy a második világháború alatt a magyar fővárosban működő német- és náciellenes erők zavarba ejtően sokféle ideológiai háttérrel és motivációval rendelkeztek: voltak köztük konzervatívok, legitimisták, kommunisták, liberális demokraták, cionisták, sőt radikális jobboldaliak is. Az ismertebb példák mellett a szerző részletesen szól a kiugrás előkészítésén dolgozó tiszti szervezkedésekről, a németellenes nacionalista-fajvédő csoportosulásokról, a Teleki tér környékén összpontosuló cionista fegyveres ellenállásról és az embermentésben fontos szerepet játszó kisegítő karhatalmi alakulatokról. Felbukkannak kalandorok, árulók, provokátorok, kommunista akciógárdisták, szó esik a fegyveres ellenállás árnyoldalairól – és természetesen arról is, hogy sokan még a legsötétebb órákban is képesek voltak bátran és emberségesen cselekedni.
„Apától születek. Kettéhasítom a fejét.” Ezekkel a drámai mondatokkal indul a regény, Pallasz Athéné mítoszának modern újraértelmezése. A helyszín ezúttal nem az ókori Olimposz hegye, hanem egy svéd kisváros, ahol a tizenkét éves Anna apját mentőautó szállítja be a pszichiátriára. A kislányt előbb egy kedves szomszéd fogadja be, majd egy pünkösdista nevelőcsaládhoz kerül, ahol furábbnál furább rokonokról gondoskodik, és általános meglepetést okoz azzal, hogy görögül szólal meg. Az apja utáni vágyakozás azonban lassan felőrli az erejét, és mély depresszióba esik. Néhány évvel később Anna már maga is egy mentális betegeket befogadó kórház lakója. „Tud segíteni, hogy meghaljak?” – kérdezi az orvostól. Hamarosan világossá válik, hogy a kislány egyetlen lehetőségét a gyógyulásra az jelentené, ha újra találkozhatna az apjával. A kérdés csak az, vajon életben lesznek-e még akkor?
A hallgatag lány és a különös, lelki beteg apa motívumai ismerősek lehetnek Knausgård magyar nyelven megjelent előző könyve, az Isten hozott Amerikában lapjairól. Ez a kisregény azonban még filmszerűbben ábrázolja az eseményeket. Megrázó elbeszélés és szenvedélyes könyörgés az érzelmi közelségért, egyszerre szívfájdító és meghatóan gyönyörű.
A hétvégén a MOM Parkban nyitotta meg első pop-up store-ját a brit Dyson. A vásárlók számára a márka teljes termékkínálata elérhető és kipróbálható, így a legújabb fejlesztési technológiával és elegáns megjelenéssel készülő porszívók, hajápolási termékek és az itthon is egyre inkább elterjedő légtisztító berendezések.
A Dyson Demo Zone nem csupán egy pop-up store, hanem egyfajta „tesztlaborként” a látogatók a termékeket is kipróbálhatják. A vállalat üzletfilozófiájának egyik alapeleme, hogy termékeiket a legújabb innovációk alapján, nagyszabású mérnöki és tudományos háttérmunkával fejlesztik. Ezen fejlesztéseknek köszönhető például, hogy a Dyson hajápoló készülékei a hajszárítást és a hajformázást extrém hőhatás elkerülésével teszik lehetővé, így a haj megőrizheti természetes egészségét. Ezt az innovációt első kézből megtapasztalhatták a látogatók is, akiket ingyenes hajformázásra vártak az új pop-up store-ban.
A megnyitó hétvégén megtartott két napos „Styling Session” keretében számos híresség hairstylistja, Radván Simon mesterfodrász várta a látogatókat hajformázásra.
A vállalat által gyártott innovatív termékek nem csupán a hajszakértők körében igen népszerűek, de „otthoni” felhasználók körében is elterjedtek.
Lézerrel működő porszívó
A Dyson a legújabb tudományos fejlesztéseket teszi elérhetővé a hétköznapi feladatok elvégzésében. A Demo Zone-ban többek között lehetőség nyílik megismerkedni a Dyson legújabb vezeték nélküli porszívójával is. A V15 Detect tisztítófejébe lézerfényt építettek, mely a takarítás közben detektálja és felszedi a szabadszemmel nem látható port is, így még tisztább és higiénikusabb lehet takarítás után a lakás.
Légtisztítás otthon: egyre inkább elterjedőben
A pop-up store-ban megtalálhatóak a Magyarországon is egyre inkább elterjedő légtisztító készülékek is. Az ilyen készülékeknek nemcsak a napjainkban egyre inkább hangsúlyos vírusok és baktériumok elleni funkciója létezik, hanem számos más módon is hozzájárulhatnak az egészségesebb otthonhoz, például a spórák vagy az allergiát kiváltó részecskék levegőből való kiszűrésével. A Dyson készülékei HEPA H13 minősítéssel is rendelkeznek, ez azt jelenti, hogy a szennyezett részecskék nem csak begyűjtésre kerülnek, hanem az is biztosítva van, hogy ne kerüljenek vissza a környezetbe.
Hideg idő és többször havazás is várható a héten. Hajnalonként néhol akár mínusz 10 Celsius-fokot is mérhetnek, illetve napközben is alig fagypont felett alakul a hőmérséklet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
Ma várható több-kevesebb napsütés, legtovább északkeleten marad borult az ég. Néhol fordulhat elő havaseső-zápor, hózápor, Borsod északi felében tartós havazás is lehet, és akár néhány centiméteres tapadó hóréteg is kialakulhat. Nagy területen megerősödik a szél is. A leghidegebb órákban többnyire mínusz 1 és plusz 5, napközben plusz 2 és 7 fok között alakul a hőmérséklet.
Kedden reggelre foltokban köd képződhet, majd több-kevesebb napsütés valószínű. A nap első felében nem valószínű csapadék, de később északon, északkeleten elsősorban hó, míg délnyugat felé haladva már inkább havas eső, eső várható. Több helyen élénk, erős, az északi hegyvidéki területeken akár viharos lehet a szél. Hajnalban általában mínusz 6 és plusz 1 fok között alakul a hőmérséklet, de a szélvédett fagyzugokban akár mínusz 10 fokig is hűlhet a levegő. Délután 3-7 fokig emelkedik a hőmérséklet.
Szerdára virradóra is várható kisebb havazás, havas eső, eső. Napközben eleinte többnyire erősen felhős vagy borult ég lesz a jellemző, délelőtt még eső is lehet, de azután több órára kisüt a nap. Nagy területen megélénkül, megerősödik a szél is. A leghidegebb órákban általában 0, plusz 5 fok között, de a kevésbé felhős és szeles északkeleti határvidéken ennél pár fokkal hűvösebb is lehet. Délután 5-12 fok várható, északkeleten az alacsonyabb, délnyugaton a magasabb értékekkel.
Csütörtökön egyre többfelé várható csapadék, kezdetben jellemzően eső lesz, majd a nap második felében elsősorban a hegyekben havas eső, havazás valószínű. A legalacsonyabb hőmérséklet 0 és plusz 7, a legmagasabb hőmérséklet 5 és 11 fok között alakul.
Pénteken túlnyomóan borult lesz az ég. Délen, délkeleten az eső mellett esetleg rövidebb időre havas esőbe, hóba is átválthat a csapadék. Ezt követően néhol lehetnek hózáporok. Többfelé lesz erős a szél. A minimumhőmérséklet 0 és plusz 7, a maximumhőmérséklet plusz 2 és 7 fok között várható.
Szombaton napos idő valószínű, érdemi csapadék nélkül. Hajnalra általában mínusz 10 és 0 fok közé hűl le a levegő, a délutáni órákban plusz 2-6 fokot mérhetnek.
Vasárnap túlnyomóan erősen felhős vagy borult lesz az ég, eső, havas eső, hó egyaránt előfordulhat. A leghidegebb órákban mínusz 10 és plusz 1, napközben 0 és plusz 8 fok közötti értékek várhatók – olvasható az előrejelzésben.
