Főoldal Blog oldal 236

Hatvan év után került a helyére a Stonehenge egy eltűnt darabja

Több mint 60 év után került a helyére a Stonehenge egy darabja, melyet 1958-ban régészek emeltek ki az egyik gigászi kőoszlopból.

Senki sem tudta, hol volt az a több mint egy méter hosszú darab, melyet az egyik kő belsejéből fúrtak ki, míg az ásatás egyik résztvevője, a 90 éves Robert Phillips úgy nem döntött, hogy visszaadja – írta a BBC hírportálja.

Fotó: wikipedia

A hatalmas őskori kőépítményért felelős English Heritage hivatala azt reméli, hogy a megkerült minta segít megállapítani, honnan származtak a kövek.

1958-ban a régészek azon dolgoztak, hogy megakadályozzák egy három kőből álló építmény összedőlését: két oszlop tartott egy harmadikat, amely vízszintesen feküdt rajtuk.

Az egyik függőleges kőtömbön repedéseket találtak. Úgy döntöttek, megerősítik, ezért több helyen átfúrták és az üregekbe fémrudakat illesztettek. A javítás nyomait az ásatáskor talált homokkődarabokkal álcázták.

Robert Phillips magával vitte a fúrással kiemelt kődarabok egyikét. Eleinte a munkahelyén tartotta egy műanyagcsőben, majd miután nyugdíjba ment és Floridába költözött, amerikai otthona falára helyezte.

A gigantikus kőtömbök megerősítéséhez egy gyémántvágó cég segítségét kérték, a férfi akkoriban náluk dolgozott, így került a régészeti ásatásra. A Van Moppes vállalat munkatársai három darab egyméteres kőmintát emeltek ki a tömb belsejéből, Phillips pedig magával vitte az egyiket.

Kilencvenedik születésnapja előestéjén azonban úgy döntött, visszaadja a kőmintát.

A régészek azt remélik, a minta elemzése segíthet meghatározni, honnan származhattak az építmény kövei.

Noha a kődarabot tavaly májusban adta vissza a férfi, az örökségvédelmi hivatal csak most számolt be róla, mert előbb meg akartak bizonyosodni a minta valódiságáról.

Továbbra is rejtély, hol lehet a másik két minta.

Forrás: MTI

Vezetett séták a budai Vár alatti barlangrendszerbe

Vezetett sétákat indít a budai Vár alatt húzódó, több mint három kilométer hosszú barlangrendszer látogatók elől eddig elzárt részeiben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI).

Borzsák Sarolta, a hétvégén indult túrák egyik vezetője az MTI-nek hétfőn elmondta, hogy a föld alatti termekben és folyosókon a látogatók megismerhetik, hogyan alakultak át a természetes barlangok labirintusszerű pincékké, és hogyan hasznosították őket például borospinceként, börtönként vagy óvóhelyként.

A Vár alatt sok kisebb barlang létezett, ezeket sokszor kútfúrás közben fedezték fel, majd az üregeket a második világháború idején összekötötték és óvóhelyként hasznosították.

A túra során még több mosdó és zuhanyzó maradványai is láthatók, illetve egy helyszínen összegyűjtötték azokat a csontokat, amelyeket az 1930-as években találtak a barlangrendszer tisztításakor.

A budai Vár alatt található barlang Magyarország talán egyik legrendhagyóbb barlangrendszere. Boltozatát az édesvízi mészkőből kioldódott formák alakították, a látogatók pedig az alatta lévő márgarétegen járnak.

A Szentháromság térről induló, kétórás programot szerdánként és péntekenként szervezik meg, egyszerre legfeljebb 25 ember részvételével, a kirándulás 14 éves kortól ajánlott. A túráról további információk a www.dunaipoly.hu oldalon találhatók.

Az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike, a fővárostól északra 60 ezer hektárnyi területen, a Pilis és a Börzsöny nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el.

Forrás: MTI

Kürtőskalács Vigalom lesz május közepén Budapesten

Hat kürtőskalács-készítő stand várja az érdeklődőket sok más program mellett a Kürtőskalács Vigalom elnevezésű rendezvényen május 10. és 12. között a a Fővárosi Állat- és Növénykert játszóparkjában, a Holnemvolt Várban.

A rendezvényen mutatkozik be először a tavalyi Kürtős Kaland nyertes desszertje, a Mákvirág, az aszalt szilvás, mákos, krémes, virágszirom formájú édesség – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

A hagyományos, a glutén- és tejmentes, a fitnesz és a különleges ízesítésű kürtőskalácson át az új és a már megszokott kürtőskalács-desszertek várják a látogatókat, a környezettudatosság jegyében minden kürtőskalácsot egy kukoricából készült lebomló csomagolóanyagban kínálják majd.

Mint írják, a rendezvényen szerepet kapnak a Holnemvolt Vár nevezetességei is: a Hetedhét Palota, a Cápa suli és a Sünispotály.

Mindezek mellett táncos flashmobbal is készülnek a szervezők. Lesz kvízjáték és óriási malomjáték, a gyerekeket pedig zenés mesemondással, papírszínházzal, cirkusszal, kézműves foglalkozásokkal és bábjátékkal is várják, esténként pedig akusztikus koncertek szórakoztatják a közönséget.

Forrás: MTI

EFOTT 2019: három hazai zenekar tart jubileumi produkciót

Szuper nyári fesztivál, korban és stílusban is sokszínű közönség, nyitott társaság, lelkes, mosolygós arcok, akikkel a koncert után is szívesen bulizik az ember – ezen benyomásaiknak adtak hangot a 2019-es EFOTT-on jubiláló zenekarok.

A Tankcsapda idén 30, a Halott Pénz és a Road pedig 15 éves évfordulót ünnepel. A szülinapos fellépők július 9-15. között különleges produkciókkal készülnek a Velencei-tó partjára.

A 30 éve alakult Tankcsapda már kétévesen a fesztivál színpadára állt, és azóta is rendszeresen tomboltatja a közönséget. A hasonló stílust képviselő, másfél évtizedet és nyolc albumot maga mögött tudó Road is többedjére erősíti a fellépők listáját, a szintén 15 éves Halott Pénz pécsi fenegyerekei pedig már bulizni is ide jártak, egyetemistaként – ennek folytán fellépőként folyamatosan a maximumot akarják nyújtani.

A jubiláló zenekarok különleges koncertélményekkel készülnek a 2019-es EFOTT-ra, mindenki a saját stílusában és ötleteivel igyekszik összefoglalni az elmúlt éveket. – Egy harminc éves zenekar esetében egy ilyen eseményre természetesen fokozott figyelemmel készülünk, mert pontosan tudjuk, hogy három évtized ide vagy oda, lesznek, akik itt látnak-hallanak majd minket életükben talán először. Ennek megfelelően egy alapos áttekintést fogunk adni a Tankcsapda három évtizedéből, sok ismert dal mellett egy-két kevésbé kézenfekvővel is – árulták el Lukács Laciék, akik külön szeretik az efottozó közönség sokszínűségét és nyitottságát, a fesztiválra jellemző haveri hangulatot.

„Ez egy jó hangulatú, szuper egyhetes rendezvény, tele fiatal, mosolygós arcokkal, akikkel mindig szívesen maradunk bulizni a koncert után” – erősítették meg a fentieket a Halott Pénz tagjai, akik a Feneked a gyengém sikerekor játszottak először a fesztiválon, és igazán bizonyítani szerettek volna. „Az egyik leghangosabb közönség biztosan az EFOTT-on van! Örök emlék marad az az év, amikor vihar tombolt a koncertünk alatt, de ez senkit sem érdekelt, a közönség akkor is mindent beleadott.”

Molnár Máté, a Road zenekar frontembere büszke arra, hogy az elmúlt évek alatt igazi legendákkal is zenélhetett az EFOTT-on, de a fesztivált magánemberként is színvonalasnak tartja: „Nagyon bírom, hogy mindenféle korosztály megtalálható ott. Kicsik, nagyok, mindenki és épp ez benne a jó! Nyilván a vízpart miatt is bátrabban indulnak el ide az emberek, de a fesztivál sokszínűsége, hangulata is erősen vonzza a nagyérdeműt! Engem emocionális kapcsolat is fűz Velencéhez. Kölyökként vakációztam itt párszor, nemrégiben pedig a gyerekeimmel nyaraltam és a szilvesztert is évek óta itt töltjük a barátainkkal!”

A fesztivál fellépőinek beosztása már szinte teljes az EFOTT honlapján, ahol a nemzetközi nevek Rita Ora, Gianluca Vacchi, Borgore és Tujamo mellett a Brooklyn Bounce-szal egészültek ki, de a szervezők elmondása szerint, ezzel közel sincs vége a meglepetéseknek.

Egyre népszerűbbek világszerte a street food-dal népszerűsített lóversenyek

Két nagyváros, Párizs és New York is magyarországi mintára rendezett lóversennyel egybekötött Food Truck Show-t az utóbbi években. Az ügető- és galoppversenyek világszerte nézőhiánnyal küzdenek, ezért figyeltek fel külföldön a magyar rendezvény sikerére. Az utóbbi négy évben megháromszorozódott a Kincsem Park látogatóinak száma és a fogadások forgalma, ami nagymértékben a gasztrofesztiválnak köszönhető.    

Világszinten fogynak a nézők a lóversenypályákon, a legtöbb országban keresik a lehetőségeket, hogy a fiatal generációval is megismertessék és megszerettessék az ügető- és galoppversenyeket. A szervezők számára már nem csak a fogadások számának növelése a cél, elsősorban a lelátókat szeretnék megtölteni, és újra felépíteni a lóversenyek kultúráját. A siker egyik kulcsa egy váratlan megoldás lett, amit magyar minta alapján már Franciaországban és Amerikában is alkalmaznak.

2015-ben először rendeztek Food Truck Show-t a Kincsem Parkban, ötven food truck-kal a lelátó mögötti udvaron. Az első ilyen hétvégén 25 ezer ember látogatott el a rendezvényre, így a sikeren felbuzdulva azóta évi két Food Truck Show-t is rendeznek. Többek között ennek is köszönhető, hogy a Kincsem Park nézőszáma és a fogadások forgalma háromszorosára nőtt az elmúlt négy évben.

Egyre többen érdeklődnek az információs pultnál az alapvető versenyszabályokról, innen tudjuk, hogy még mindig nő az új vendégek száma. A legbüszkébbek mégis azért vagyunk – és ezt csodálják a külföldi partnerek is – mert a rendezvény családi programmá tette a lóversenyeket, rengetek gyerek és fiatal ismerte meg a ezt a műfajt a gasztrofesztiválnak köszönhetően” – mesélte Horváth Zalán, a Kincsem Park ügyvezető igazgató-helyettese.

A szakértő szerint a hatalmas látogatószámra és fiatal vendégekre gyakran rácsodálkoznak a külföldi partnerek egy-egy nemzetközi futam alkalmával. Így kezdett hasonló rendezvény szervezésébe például a Paris Longchamp lóversenypálya is, ahol szintén sikereket aratatott a street food és lovi kombinációja.

„Még egy olyan városban, mint New York, a Meadowland lóversenypályán is problémát jelent a közönségszervezés és az új generációk bevonása.  Ott is a mi tapasztalataink és javaslataink alapján csoportosították a truckokat nagyon pozitív eredménnyel” – tette hozzá Horváth Zalán.

A rendezvény nemcsak a Kincsem Parknak, a truckoknak is megéri: míg 2015-ben alig 50, idén már több mint száz jelentkező street foodosból állítják össze a rendezvény gasztro kínálatát. A program ugyanis az autóknak is egyedülálló, hiszen a vendégek átlagosan 6-8 órát töltenek a helyszínen, és átlagosan legalább két fogást kóstolnak meg. Ráadásul a Food Truck Show-t minden alkalommal tovább fejlesztik: 2017-től utcaművészek versenyével, gyerekprogramokkal, zöld játszóházzal is várják a látogatókat. fff

Rekordszámú veterán autó indul az idei Mercedes-Benz-csillagtúrán

Idén rekordszámú, mintegy száz veterán autó vesz részt a Mercedes-Benz Classic Csillagtúrán, amelyet 11. alkalommal rendeznek meg május 17. és 19. között.

A szervező Mercedes-Benz Hungária Kft. közlése szerint a verseny lényege nem a gyorsaság, hanem az, hogy meghatározott idő alatt egy adott távot teljesítsenek a résztvevők, miközben márkatörténeti, valamint típusismereti feladatokat oldanak meg.

Fotó: mercedes-benz.hu

A Mercedes-Benz hazai importőre által kétévente megrendezett Classic Csillagtúra verseny résztvevői az idén a közép-magyarországi és észak-alföldi régiót járhatják be olyan városokat érintve, mint Mezőkövesd, Hortobágy, Nyíregyháza vagy Tokaj.

A túra május 17-én délelőtt 10 órakor indulnak Jászberényből, és május 19-én 16:30-kor ér véget a debreceni Egyetem téren. A szervezők az indulási és érkezési helyszínen minden érdeklődőt várnak, aki közelebbről megismerkedne az autókülönlegességekkel.

A túrán résztvevő autóknak egy fontos kitételt kell teljesíteniük: kizárólag 30 évnél idősebb, vagy a gyártótól „klasszikus” minősítést kapott és korhűen restaurált Mercedes-Benz-modellek lehetnek. A verseny során a résztvevőknek megadott idő alatt egy előre nem ismert itiner által meghatározott útvonalon kell végighaladniuk, miközben 1/100-as pontossági szakaszokat teljesítenek, valamint egy-egy állomáson márkatörténeti, autó- és típusismereten alapuló feladatokat kell végrehajtaniuk.

Az első Mercedes-Benz Classic Csillagtúrát 2003-ban rendezték, akkor 34 oldtimer rajtolt el, majd az évek során egyre nőtt a résztvevők száma, 2017-ben már 84 veteránautó teljesítette a túrát, amelynek végpontja akkor az egri Dobó téren volt.

Forrás: MTI

Hetedszer rendezik meg a Nagy Futamot szerdán

Hetedik alkalommal rendezik meg szerdán a technikai sportok Nagy Futam elnevezésű eseményét, amelynek során Budapest belvárosában tartanak bemutatót az autó- és motorsport hazai és külföldi kiválóságai, a sztárvendég a tavalyihoz hasonlóan ezúttal is Max Verstappen, a Forma-1-es Red Bull istálló holland pilótája lesz.

Az idei rendezvény különlegessége az elektromos formulaautós világbajnokságon, a Forma-E-ben szereplő egyik versenyautó lesz, amelyet eddig még nem lehetett látni Magyarországon. A Mahindra Racing versenygépét a Forma-E-ben háromszoros futamgyőztes belga Jerome D’Ambrosio vezeti majd.

A Bajcsy-Zsilinszky úton, a Bazilikánál kialakított paddockban már szerda reggel 8 órától meg lehet nézni a versenyautókat, a show pedig 14 órakor kezdődik és 16.30-ig tart. Ennek keretében tartja meg bemutatóját Verstappen és D’Ambrosio, de a ralikrossz-világbajnokságon szereplő Szabó Krisztián is pályára gurul az Audi S1-es versenyautóval, valamint a magyar pilóták közül a túraautó-világkupában (WTCR) szereplő Michelisz Norbert (Hyundai) és Tassi Attila (Honda), illetve a kétszeres gyorsasági kamionos Európa-bajnok Kiss Norbert is.

Magyarország eddigi egyetlen Forma-1-es versenyzője, Baumgartner Zsolt egy Formula Renault-val megy majd végig az Erzsébet tér-Andrássy út-Oktogon-Andrássy út-Erzsébet tér útvonalon, de tartanak bemutatót ralisok, terepralisok és autókrosszosok is. Az esemény megtekintése ingyenesen.

A talaj károsítása gyorsíthatja a klímaváltozást

A talaj károsítása gyorsíthatja a klímaváltozást, ha folytatódik a kihasználása, megállíthatatlanná válik a folyamat a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) jelentése szerint.

A termőtalajban háromszor több szén van, mint a légkörben, az erdők kivágása és a helytelen gazdálkodás hatására azonban felszabadul ez a szén is, ami táplálja a klímaváltozást – írja a BBC.

Problémát okoz többek között a talaj erodálódása, a gépekkel történő tömörítése, beépítése vagy túlöntözéssel való károsítása.

A talaj tönkretétele kétféle módon befolyásolja a klímát: veszélyezteti azon növények növekedését, amelyek felveszik a szenet a légkörből, és felszabadítja azt a talajban lévő szenet, amelyet korábban a földbe került növényi hulladékot hasznosító giliszták tároltak.

A figyelmeztetést az IPBES párizsi plenáris ülésének nyitónapján közölte. A jelentés hivatalosan egy hét múlva jelenik meg.

Sir Bob Watson, az IPBES elnöke elmondta: világszerte mintegy 3,2 milliárd ember szenved az erodálódott talaj miatt.

„Ez a Föld népességének csaknem fele. Nem kérdés, hogy az egész világon tönkretesszük a talajt. Elveszítjük a benne lévő természetes szenet, ez aláássa a mezőgazdasági termelékenységet és hozzájárul a klímaváltozáshoz. Feltétlenül meg kellene őriznünk azt a talajt, amink van” – mondta Watson, aki korábban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetője volt.

„A kormányok sokkal inkább a klímaváltozásra fókuszáltak, mint a biodiverzitás elvesztésére vagy a termőterületek pusztulására. Mindhárom egyformán fontos az emberi jóllét szempontjából” – hangsúlyozta az elnök.

Jane Rickson, a brit Cranfield Egyetem talajszakértője hozzátette: „A Föld felszínét borító vékony talajréteg jelképezi a földi élet számára a túlélés és a kihalás közti különbséget. A bolygó felszínének csupán 3 százaléka alkalmas mezőgazdasági termelésre és minden évben 75 milliárd tonna termőföld vész el a földromlás miatt”. A termőtalaj ráadásul csak 300 évente „növekszik” egy centimétert.

A globális talajpusztulás mértékéről nincsenek pontos információk, a fő problematikus helyszínek a jelentések szerint Dél-Amerikában vannak, ahol az erdőket kivágják, emellett Afrika Szaharától délre lévő területein, Indiában és Kínában is nagymértékű a pusztulás.

Mindkét nagy ázsiai országban aggódnak a talajszakértők amiatt, hogy képesek lesznek-e a népességet saját táplálékkal ellátni.

A szakértők szerint a talaj védelmének legegyszerűbb módja a klímaváltozással szembeni küzdelem mellett az újraerdősítés.

Ősszel Evanescence koncert az Arénában

A legújabb európai turnéja keretében Budapestre is ellátogat az amerikai Evanescence, 2019. szeptember 8-án az Arénába lépnek színpadra.

Éppen 25 éve annak, hogy a zenekar alapító-dalszerzői találkoztak Little Rock egyik ifjúsági táborában, és egy újszerű zenei világot kezdtek építeni. Az álmokból igazi forradalmi dallamvilág, koncertek és a Grammy-díjig meg sem álló bemutatkozó album, a Fallen segítették az Evanescence-t, hogy a 2000-es évek legújabb rock/metál vonalának kiemelkedő képviselőjévé váljon.

Az összetéveszthetetlen hangú énekesnő karizmája, tucatnyi rádió sláger és több mint 30 millió eladott album jellemzi a világszerte népszerű formációt. Going Under, Bring me to Life, My Immortal, Lithium, Good Enough vagy a My Heart is Broken, hogy néhányat említsünk a rádiók slágerlistáit is gyakran vezető dalaikból. A három nagy sikerű stúdióalbumuk után a zenekar az elmúlt két évet egy szakmai kirándulással töltötte a komolyzene világában. Sajátos stílusukban mindig mesterien ötvözték a súlyos gitártémákat és a romantikus harmóniákat. Ezt tökéletesítette a Synthesis album és az azt követő koncertkörút, amely a legnagyobb slágerek és ki nem adott dalok gyűjteménye volt nagyzenekari hangszerelésben bemutatni az Evanescence műfaji sokszínűségét.

„Meghatározhatatlanok vagyunk – mondja Amy Lee énekesnő – tökéletlenségünk tesz minket azzá, akik vagyunk. Meg kell ragadnunk a különbségeinket, mert ebben rejlik az igazi szépség.”

A zongorán és gitáron is játszó gyönyörű Lee, az Evanescence arca és motorja. Kisugárzása és drámai mezzoszopránja adja a zenekar egyedi hangulatát. A 2019-es európai turné főszereplője a rockzene és az eredeti Evanascence hangulat, amely szeptember 8-án veszi birtokba a Papp László Budapest Sportarénát.

TIPP: jegyek május 3-án, pénteken 10 órától kaphatók a www.broadway.hu oldalon!

A hetvenes éveket idézi meg a szentendrei Skanzen majálisa

A balatoni nyarakat és a hetvenes évek mindennapjait idézi meg május 1-jén a szentendrei Skanzen majálisa, ahol egyebek mellett lábtengó és tollaslabda, Trabant-bemutató és a korszak számos ikonikus játéka várja a látogatókat.

Sportpálya, sátor- és kempingtábor idézi fel többek közt a hetvenes évek nyarainak hangulatát a szabadtéri múzeumban, ahol a látogatók lábtengózhatnak, tollaslabdázhatnak, magukra ölthetik a korra jellemző ruhákat, vagy múltidéző beszélgetéseken vehetnek részt – áll a Szabadtéri Néprajzi Múzeum MTI-hez eljuttatott közleményében.

A múzeum területén a Skanzen Robur szállítja majd a látogatókat, a gyerekek pedig elkészíthetik a korszak játékait, a similabdát, a papírsárkányt vagy a szélforgót.

A szakmai programok között Tóth József Füles fotográfus, karikaturista az 1970-es évek divatjáról, reklámjairól mesél az érdeklődőknek, Papp Sándor Zsigmond filmrendező, producer pedig a korra jellemző nyarakat idézi fel.

A kádári konszolidáció időszakát a Hé’67! kiállítás szemlélteti, amelyet a nap folyamán két alkalommal vezetéssel is meg lehet tekinteni.

A majálisra körhintával, céllövöldével, célbadobóval és horgászós játékkal is készülnek, a Skanzen éttermében kókuszgolyó-készítés és retró ételek, a Boszorkánykonyhában pedig szörp- és cukorkakészítés várja a közönséget.

Az egész napos időutazást a The Blackbirds együttes koncertje zárja Beatles- és Fonográf-feldolgozásokkal.