Főoldal Blog oldal 268

Másodfokú figyelmeztetést is kiadtak a felhőszakadás veszélye miatt

Három megyére – Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar – már másodfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap reggel a várható felhőszakadás miatt, emellett a legtöbb megyében a sok eső, illetve a viharos szél miatt elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap reggel az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében azt írta, az egyre inkább északkelet felé áthelyeződő zivatarrendszer nyomában több helyen – főképp a Duna-Tisza közén, az Észak-Alföld és az Északi-középhegység területén – intenzív csapadékra (10-40 milliméter), viharos (50-90 kilométer/órás) szélrohamokra, néhol nagy méretű jégre lehet számítani. Napközben kiemelten a Tiszántúlon, északkeleten várható még intenzívebb, helyenként heves zivatar. Itt néhol 90 kilométer/órát meghaladó szélroham is valószínű. Késő este keleten is fokozatosan megszűnhetnek a zivatarok.

A felhőszakadás veszélye miatt Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyére adtak ki másodfokú figyelmeztetést. Ezekben a megyékben az intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt 50 millimétert meghaladó csapadék hullhat. Szintén a felhőszakadás veszélye miatt Budapesten, Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas, Zala és Békés megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.

Kiemelték, hogy a Dunántúlon a legerősebb széllökések elérik a 60-65, főképp a Dunántúli-középhegység és a Balaton térségében a 70-75 kilométer/órát, majd késő estére veszíthet erejéből a szél. A Zemplén, Bodrogköz térségében a késő délutáni óráktól (zivataroktól függetlenül is) viharossá fokozódhat az északkeleti irányú szél.

A viharos szél miatt Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést.

Az előrejelzés szerint a hőmérséklet késő este 14 és 23 fok között lehet.

A legkorábbi és legnagyobb kelet-afrikai közösségi temetkezési helyet tárták fel Kenyában

Ötezer éves, monumentális közösségi temetkezési helyet tártak fel kutatók Kenyában. Az egykori pásztornép ősi temetője a régészek szerint Kelet-Afrikában a legkorábbi és legnagyobb ilyen építmény.

A kenyai Turkana-tó közelében fekvő Lothagam North Pillar régészeti helyszínen folytatott kutatások eredményei ellentmondanak az első civilizációk eredetéről szóló régi hiedelmeknek. Azt mutatják ugyanis, hogy a korai közösségek nem feltétlenül termeltek ki hatalmi elitet vagy harcoltak a szűkös forrásokért, hanem ehelyett együtt dolgoztak azon, hogy felülkerekedjenek a nehézségeken.

A New York-i Stony Brook Egyetem antropológusa, Elisabeth Hildebrand vezetésével született, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban publikált tanulmány a 4000-5000 évvel ezelőtti időszakban évszázadokon át használt közösségi temetőben végzett több mint egy évtizednyi kutatáson nyugszik.

A kutatók rábukkantak egy 30 méter átmérőjű, megalitokkal jelzett platformra. A közepén egy hatalmas üreg volt, amelyben egykor mintegy 580, szorosan egymás mellé helyezett ember maradványait helyezték el.

A mezőgazdasági társadalmak korai történelmét tanulmányozó kutatók úgy vélik, hogy az emberek nagy csoportja maradandó emlékeket épített fel a közös történelem, eszmék és kultúraalapú identitás megerősítésére. Ez lehetővé tette, hogy nagyobb létszámú közösségek jöjjenek létre, ami munkamegosztáshoz, technológiai fejlődéshez és jóléthez vezetett. A Lothagam temetőt ugyanakkor vándorló pásztornép építette és a temetkezési hely semmilyen utalást nem tartalmaz arra, hogy a közösségben létezett volna társadalmi hierarchia – idézte a The Guardian a tanulmányt.

Az emberi maradványokat szorosan helyezték el, és semmilyen megkülönböztető tárgy sem utal bármilyen rangra vagy társadalmi előnyre. A férfiakat, a nőket és a kisgyermekeket egyaránt díszes személyes tárgyakkal temették el.

Sok halott kőgyöngyöt vagy strucctojáshéjból készült ékszert viselt. Néhányan vízilócsontból faragott gyűrűket és karkötőket viseltek, mások állati csontokból készült fejpántot.

„Amikor a mezőgazdasági társadalmak fejlődni kezdtek, a hierarchiák is elkezdtek kiépülni. Néhányan nagyobb hatalomra tettek szert és megjelentek az egyenlőtlenségek a gazdagság, egészség és társadalmi körülmények terén” – magyarázta Hildebrand, aki arra volt kíváncsi, vajon ez történt-e a nomád pásztorok társadalmában is.

A tudós szerint Lothagam North Pillar az első ismert temetkezési hely Kelet-Afrikában, a térség első pásztorai építették, és határozott bizonyítékokkal szolgál arra, hogy ezek a pásztorok a társadalmi fejlődés más útját követték.

A felfedezés nyomán újra érdemes megvizsgálni más hasonló példákat Afrika-szerte és más kontinenseken. Ugyanis megingatja a korábban megalapozott elméleteket arról, hogy hogyan és miért áll össze emberek nagy csoportja összetett társadalommá.

A tanulmány szerint a Lothagam North Pillar-i temetkezési hely pontos szerepe nem tisztázott, de elképzelhető, hogy találkozóhelyül szolgált, ahol az emberek ápolhatták társadalmi kapcsolataikat, és kicserélhették létfontosságú információikat. Ez különösen fontos lehetett egy olyan népesség számára, amely szétszóródott, mivel egyre nagyobb területeken keresett magának táplálékot és takarmányt a szarvasmarháknak, kecskéknek és szamaraknak.

Félig neandervölgyi, félig gyenyiszovai volt a barlangi kislány

Antropológusok szerint félig neandervölgyi, félig gyenyiszovai volt az a mintegy 50 ezer évvel ezelőtt élt kislány, akinek maradványait egy orosz barlangban találták meg. A felfedezést a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány nyomán szerdán a BBC News ismertette.

A kutatók a kislány csontjainak DNS-vizsgálata alapján állapították meg, hogy a gyermeknek két különböző embercsoportból származó szülei voltak: az anya neandervölgyi, az apa gyenyiszovai volt.

Fotó: B Viola, MPI-EVA

„Korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy a neandervölgyieknek és a gyenyiszovaiaknak alkalmanként születtek közös gyermekeik. De nem gondoltam volna, hogy olyan szerencsések leszünk, hogy rátalálunk a két csoport egy gyermekére” – mondta el Vivian Slon, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet (MPI-EVA) kutatója.

Napjainkban a nem-afrikai emberek DNS-ének egy kis része a neandervölgyiektől származik. Néhány más nem-afrikai populációnak, attól függően, hol él, szintén van olyan rész a DNS-állományában, amely az ázsiai, úgynevezett gyenyiszovai emberektől származik.

A tény, miszerint a gének tovább élnek az új generációkban, azt jelzi, hogy bizonyosan születettek közös utódaik.

Egyelőre azonban az egyetlen hely, ahol megtalálták a megkövült bizonyítékát a gyenyiszovai és neandervölgyi ember közös leszármazottjának, egy szibériai barlang az Altaj-hegységben.

Kevesebb, mint húsz nem a Homo sapienshez tartozó ősember genomját sikerült eddig szekvenálni. Ebből a nagyon kis számból mindössze egy embert találtunk, amelynek fele-fele arányban voltak különböző felmenői – közölte Slon.

A kutatások szerint a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak egy időben fordultak elő Eurázsiában. Mindkét csoport 40 ezer évvel ezelőttig élt a térségben, a neandervölgyiek a nyugati, a gyenyiszovaiak a keleti részen.

A neandervölgyiek keletre vándorolva találkozhattak a gyenyiszovaiakkal, és a modern emberekkel is.

„A neandervölgyieknek és a gyenyiszovaiaknak nem volt túl sok alkalmuk a találkozásra. De amikor ez megtörtént, bizonyára gyakran párosodtak, sokkal többször, mint korábban gondoltuk” – magyarázta Savante Paabo, a MPI-EVA igazgatója.

A lány csontjának töredékét orosz archeológusok tárták fel évekkel ezelőtt a Gyenyiszova-barlangban. A csonttöredék genetikai elemzését Lipcsében végezték el.

„A csontdarab egy hosszú csont része, úgy becsüljük, hogy a lány legalább 13 éves volt” – mondta el Viola Bence, a Torontói Egyetem magyar származású paleoantropológusa.
A tudósok arra következtettek, hogy a lány anyja genetikailag inkább azokhoz a neandervölgyiekhez állhatott közelebb, akik Európa nyugati részén éltek, mint azokhoz a neandervölgyiekhez, akik korábban a Gyenyiszova-barlangban éltek.

Ez azt mutatja, hogy a neandervölgyiek Nyugat- és Kelet-Európa és Ázsia között vándoroltak több tízezer évig, míg ki nem haltak.

A genetikai tesztekből az is kiderült, hogy a gyenyiszovai apának legalább egy neandervölgyi korábbi felmenője lehetett a családfáján.

Peter Jackson első világháborús dokumentumfilmje a Londoni Filmfesztiválon debütál

Peter Jackson első világháborús dokumentumfilmje, a They Shall Not Grow Old (Nem öregednek meg) a BFI Londoni Filmfesztiválon mutatkozik be a közönségnek. A világpremiert csaknem napra a háború befejezésének századik évfordulóján tartják meg – Írta a The Hollywood Reporter.

A They Shall Not Grow Old a brit költő, Laurence Binyon 1914-ben keletkezett For the Fallen (Az elesettekért) című költeményének egyik sorát idézi. A dokumentumfilm Peter Jackson első rendezése A hobbit-trilógia óta.

Fotó: getty

A dokumentumfilmet a brit első világháborús centenáriumi program és a londoni Imperial War Museum rendelte meg. Az alkotást október 16-án vetítik a londoni fesztivál helyszínén, a Brit Filmintézetben. A bemutató után az Oscar-díjas új-zélandi rendező közönségtalálkozón is részt vesz.

Jackson maga is szenvedélyesen kutatja az első világháború emlékeit. A filmhez az Imperial War Museum gyűjteményének eredeti archív felvételeit és a BBC archív hang- és képfelvételeit is felhasználta. Az alkotásban veteránok szólalnak meg, az archív filmek pedig színes és 3D-s formátumban mutatják be a Nagy Háborút, ahogy azt eddig még nem láthattuk.

„Át akartam törni az idő ködén, és visszahozni ezeket az embereket a modern világba, hogy még egyszer visszakaphassák emberi méltóságukat ahelyett, hogy Charlie Chaplin-figurákhoz hasonlóan látnánk őket régi filmszalagokon. A számítógép erejével eltöröltük a száz évvel ezelőtti film határait, úgy láthatjuk és hallhatjuk a Nagy Háborút, ahogy ők átélték” – mondta el Jackson.

Tricia Tuttle, a Londoni Filmfesztivál művészeti igazgatója szerint Peter Jackson filmje segít megérteni, hogy mit élhettek át annak idején a katonák a fronton. „Az eredeti hang- és mozgókép felhasználásával lehetővé teszi, hogy a katonák megoszthassák a történeteiket” – fűzte hozzá a rendező munkáját méltatva.

Danny DeVito életműdíjat kap a San Sebastián-i Filmfesztiválon

Danny DeVito életműdíjat kap szeptemberben a 66. San Sebastián-i Filmfesztiválon.

A színész a Dosnostia-díjat szeptember 22-én veheti át a spanyol filmmustrán, ahol az Apróláb című új animációs filmet is bemutatják, melyben az egyik hősnek kölcsönözte a hangját – írta a The Hollywood Reporter.

Fotó: nypost.com

A fesztivál szervezői kiemelték, hogy DeVito öt évtizedes pályafutása alatt színházban, filmen és televízióban színészként, producerként és rendezőként is sikeres életművet épített fel. Golden Globe- és Emmy-díjjal ismerték el színészi tehetségét. Kitűnő alakításai között sorolták fel a Taxi és a Felhőtlen Philadelphia című tévésorozatban, valamint a Száll a kakukk fészkére, a Becéző szavak, A smaragd románca, az Ikrek és a Bádogemberek című filmben nyújtott játékát.

DeVito emlékezetes alkotásai közé tartozik több olyan film, amelyeket színészként és rendezőként is jegyzett, köztük a Rózsák háborúja, a Hoffa, a Dobjuk ki anyut a vonatból és a Matilda, a kiskorú boszorkány. Producerként pedig mások mellett Quentin Tarantino, Steven Soderbergh és Milos Forman filmjein dolgozott – fűzte hozzá a fesztivál a közleményében.

A San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivált szeptember 21. és 29. között rendezik meg.

Vízjeget észleltek a Hold felszínén

Vízjeget észleltek a Hold felszínén tudósok, akik azt állítják, hogy felfedezésük határozott bizonyítékokkal támasztható alá.

A vízjeget, amely valószínűleg ősi eredetű, a Hold északi és déli sarkán figyelték meg a kutatók, akik a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban publikálták tanulmányukat – számolt be róla kedden a BBC News.

A kutatás eredményeit az indiai Csandrajáan-1 űrszonda egy műszerének adataira alapozták. Az első Hold-körüli pályára állított indiai űrszonda 2008-2009-es küldetése alatt a Hold ásványtani feltérképezését végezte.

A tudósok szerint a Holdon megfigyelt vízjég foltokban helyezkedik el. A Hold déli pólusán a jég főleg a kráterekben koncentrálódik, az északin viszont ritkább, jobban szétszóródott foltokban található.

Az indiai szonda fedélzetének ásványokat feltérképező Moon Mineralogy Mapper (M3) eszköze a felszínen jelen lévő vízjég három jellegzetes sajátosságát is azonosítani tudta.
Az M3 nemcsak a jégtől elvárt fényvisszaverő tulajdonságot mutatta ki, de képes volt közvetlenül mérni azt a jellegzetességet, ahogy a vízjég molekulái elnyelik az infravörös fényt. Ennek alapján különbséget tudott tenni a folyékony víz, a pára és a szilárd jég között.

A Hold hőmérséklete nappal a 100 Celsius fokot is elérheti, ami nem a legmegfelelőbb környezet a felszíni jég megmaradásának. A Hold tengelyferdesége miatt azonban akadnak olyan területek a pólusain, ahová soha nem ér el a napfény.

A tudósok szerint a sarkokon állandóan árnyékban lévő kráterek hőmérséklete nem emelkedik mínusz 157 Celsius-fok fölé, és ez már olyan környezet, amelyben a vízjég sokáig stabilan meg tud maradni.

Az új tanulmány megállapításai a korábbi kutatásokat is igazolják, amelyek a Hold déli pólusán közvetett módon mutatták ki a vízjég jelenlétét, ám azokat akkor még más jelenségekkel is lehetett magyarázni, mint például a szokatlanul tükröződő holdi talajjal.
A kutatók szerint ha elegendő vízjég található a Hold felszínén – a legfelső néhány milliméteren belül -, az akár egy jövendőbeli emberi Hold-misszió számára is hozzáférhető forrás lehet.

Felszíni vízjeget a Naprendszer más égitestjein is találtak már a tudósok: például a Merkúr északi pólusán és a Ceres törpebolygón.

Senki sem volt kíváncsi Kevin Spacey új filmjére a hétvégén

Szinte senki nem volt kíváncsi Kevin Spacey új filmjére abban a néhány észak-amerikai moziban, ahol a hétvégén bemutatták: a Billionaire Boys Club című életrajzi drámára az első napon mindössze 126 dollárért (35 ezer forintért) váltottak jegyet a nézők.

A hétvégén kezdték el Spacey új filmjének forgalmazását tíz észak-amerikai moziban rekordalacsony bevétellel. Ezen a produkción dolgozott utoljára Spacey, mielőtt napvilágra kerültek volna szexuális zaklatási ügyei.

Spacey 2017-ben bemutatott Nyomd, Bébi, nyomd! című filmje a premierhétvégén több mint 20 millió dollárt (5,6 milliárd forintot) keresett.

Szépen kezdett azonban az észak-amerikai kasszasikerlistán a Crazy Rich Asians (Őrült gazdag ázsiaiak) című ázsiai szereposztással készült hollywoodi vígjáték. A Warner Brothers stúdió filmje Constance Wu és Henry Golding főszereplésével három éve az első romantikus komédia, amelynek sikerült a hétvégi toplista élén landolnia.

A 30 millió dollárból (8,4 milliárd forintból) forgatott filmre bemutatása első öt napján mintegy 34 millió dollárért (9,6 milliárd forintért) váltottak jegyet az amerikai és kanadai nézők – számolt be róla a BBC News.

Hollywoodban utoljára 25 éve készült kizárólag ázsiai szereplőkkel film, a Mennyei örömök klubja.

A Crazy Rich Asians Kevin Kwan bestselleréből született: egy ázsiai-amerikai nőről szól, aki kultúrsokkot kap, amikor összeismerkedik barátja hihetetlenül gazdag családjával Szingapúrban.

Jeff Goldstein, a Warner Brothers amerikai forgalmazási igazgatója szerint a szájpropaganda sokat használt az érdeklődés felkeltésében. Az Amerikában élő ázsiaiak a közösségi médián indítottak kampányt a film népszerűsítésére. Ebben Amerika-szerte ingyenes vetítéseket hirdettek meg, hogy egyúttal felhívják a figyelmet arra is, mennyire alulreprezentáltak az ázsiai filmesek, színészek Hollywoodban.

Péntektől vasárnapig a Meg – Az őscápa 21,2 millió dolláros (hatmilliárd forintos) bevételre tett szert az észak-amerikai mozikban, ezzel a második helyet szerezte meg a toplistán. A Mark Whalberggel forgatott akciókaland, a 22 mérföld pedig a harmadik lett 13,6 millió dollárral (3,8 milliárd forinttal).

A hét végére enyhülhet az idő

A következő napokban is sok lesz a napsütés, többfelé 35 fokos meleg valószínű. A hét második felében várható egyre többfelé zápor, zivatar, vasárnap néhol már csak 22 fokig melegszik a levegő – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-nek.

Hétfőre, augusztus 20-ára, néhány megye kivételével az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a tartós hőség miatt. Az előrejelzés szerint a sok napsütés mellett elvétve alakulhat ki zápor, esetleg egy-egy zivatar. A légmozgás többnyire mérsékelt marad, de zápor, zivatar környezetében átmeneti szélerősödés előfordulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet általában 14-20 fok között várható, de néhol ennél hűvösebb is lehet. Napközben 31-35 fokig melegszik a levegő.

Kedden is napos idő várható, legfeljebb néhol északkeleten alakulhat ki zápor, zivatar. A minimumhőmérséklet 14-21, a maximumhőmérséklet 30-35 fok között alakul.

Szerdán és csütörtökön sok napsütés mellett néhol lehet zápor, zivatar. A legalacsonyabb hőmérséklet szerdán 14-21, csütörtökön 16-22 fok között alakul. A nappali maximumok szerdán 30-35, csütörtökön 29-34 fok között alakulnak.

Pénteken a napsütés mellett egyre többfelé alakul ki zápor, zivatar. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, de zivatar környezetében viharos széllökés is lehet. A minimumhőmérséklet 16-22, a maximumhőmérséklet 28-33 fok között alakul.

Szombaton is kisüthet a nap, de összességében több helyen lehet zápor, zivatar. A szél helyenként megerősödik, zivatar környezetében viharossá is fokozódhat. A leghidegebb órákban 14-20 fok lehet. Napközben 26-32 fokig melegszik a levegő.

Vasárnap is többfelé valószínű eső, zápor, zivatar. A szél erős, zivatarban viharos is lehet. A minimumhőmérséklet 13-20 fok között valószínű. A nappali maximumok 22-27 fok között alakulnak – olvasható az előrejelzésben.

A denevérek világával ismerkedhetnek a látogatók az Abaligeti-barlangnál

A denevérek különleges és titkokkal teli világába nyerhetnek betekintést a látogatók augusztus 25-én az Abaligeti-barlang előtti téren a Duna-Dráva Nemzeti Park szervezésében.

A nemzeti park közleménye szerint a denevérek násza nyár végén, ősz elején zajlik. A nászidőszakban gyakori jelenség, hogy a denevérek úgynevezett nászbarlangokat keresnek fel, amelyek később telelőhelyül is szolgálhatnak. A Dunántúl egyik legjelentősebb nászbarlangja az Abaligeti-barlang, ahol több ezer denevér fordul meg augusztus végén, szeptember elején.

A Denevérest elnevezésű program keretében a Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója, az Abaligeti-barlang előtti téren szakavatott denevérkutató ismerteti meg a látogatókkal a denevérkutatás módszereit és jelentőségét, a fajok egyedi jellemzőit pedig a barlangnál hálóval befogott denevéreken lehet közelről megnézni.

A tóparton a víztükör felett alacsonyan szálló, rovarokra vadászó denevéreket is megfigyelhetik a látogatók, tájékozódásukat segítő hangjukat detektor teszi az emberi fül számára hallhatóvá – olvasható a program ismertetőjében.

Átadták Közép-Európa legmodernebb lovasközpontját Szilvásváradon

A Kincsem Nemzeti Lovasprogram legnagyobb vidéki beruházásaként Közép-Európa legújabb és legmodernebb lovasközpontja készült el Szilvásváradon – jelentette ki az agrárminiszter a komplexum szombati átadása alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

Nagy István hangsúlyozta: a Kincsem Nemzeti Lovasprogrammal sikerült megteremteni a dicső múltra és nagyszerű eredményekre visszatekintő magyar lótenyésztés jövőjének feltételeit. A program keretében Szilvásváradon mintegy 6,8 milliárd forintból három ütemben, négy év alatt megvalósult fejlesztéssorozat a magyar lovassport történetének legnagyobb beruházásaként meghatározó pillére a teljes hazai lovas ágazat megújításának – tette hozzá.

A csaknem 10 hektáron megvalósult fejlesztés eredményeként az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad fontos történelmi karaktert is őrző és megtestesítő lipicai lovasközpontja immár valamennyi lovas szakág számára ideális felkészülési és versenyzési lehetőséget biztosít. Egyúttal jelentősen növeli a régió és a település idegenforgalmi vonzerejét, így a térség gazdaságát is erősíti – húzta alá a miniszter. Dallos Andor, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója közölte: a fejlesztéssorozat első ütemében megújult és kibővült az immár 650 néző befogadására alkalmas, 15 boxos istállót is magában foglaló fedett lovardakomplexum. Ezt követte a felvonulási terület, majd a nagy lovaspálya nemrégiben befejeződött, 3,6 milliárd forintos korszerűsítése. Az utóbbi új lelátórendszert kapott, 6500 látogató befogadására alkalmas. Felszereltsége a bemelegítő pályához hasonlóan minden nemzetközi szabványnak megfelel, speciális négyévszakos pályatalaja pedig kiváló nedvességelvezető és lólábkímélő – fogalmazott.

Az országszerte 6 telephelyen mintegy 300 lovat tenyésztésben tartó, a takarmányt saját területein maga termelő ménesgazdaság alapvető célja, hogy Szilvásvárad a lovasoktatás és -kutatás hazai központja legyen. A most átadott létesítményegyüttes többfunkciós kialakítású, így nem csupán lovas, de egyéb kulturális programok megrendezésére is alkalmas – hangsúlyozta az igazgató. Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője a tájékoztatón arról beszélt: régen várt pillanat és ünnep ez az esemény Szilvásváradon, a településnek több mint hétezer éves múltja és háromezer éves lovas kötődése van. A magyarok kultúrájának szerves része a ló szeretete. „Lovas nemzet vagyunk, ez pedig olyan alapértékünk, melyet nem hagyhatunk veszni” – mondta.

 

Forrás,fotó: MTI