Főoldal Blog oldal 279

Már több mint kétszázezren látták a jövő héten záró Frida Kahlo-kiállítást

Már több mint 200 ezren tekintették meg a Magyar Nemzeti Galéria Frida Kahlo-kiállítását – közölte az MTI-vel vasárnap a közgyűjtemény, amely szerint a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo remekműveire épülő, az életmű egészét átfogó tárlat az év legsikeresebb kiállítása Magyarországon.

Az egy hét múlva, november 4-én záró kiállítás az utolsó hétvégén, szombaton és vasárnap is hosszabbított nyitvatartással, este tíz óráig várja majd a látogatókat.
A XX. század „talán legmeghatározóbb” női művészének, a mára ikonná vált Frida Kahlónak a műveiből rendezett tárlat régi adósságot törleszt, hiszen a közönség már régóta várta a csak sok évvel halála után világhírűvé vált, ám azóta is töretlen népszerűségnek örvendő mexikói művész magyarországi bemutatkozását – olvasható a közleményben.

A festőnő születésének 111. évfordulóján megnyílt kiállításon 35 alkotás – 26 festmény és 9 rajz – látható. A tárlaton a művész védjegyévé vált önarcképei mellett szerepelnek olyan jelentős művek is, mint az egyik legelső vászonfestménye, valamint életrajzi ihletésű képek, portrék és szimbolikus tartalommal telített alkotások is.

Ősszel a legtöbben kettesben, három napra utaznak egy felmérés szerint

Egyre több magyar egyre hosszabb utazásokat választ ősszel, az idén ebben az időszakban a legtöbben kettesben, belföldre, három napra utaznak – derül ki az online kuponos kereskedelemmel foglalkozó Bónusz Brigád felmérése szerint.

A cég tájékoztatása alapján a vásárlások több mint kilencven százalékát teszik ki a háromnapos utak, és a kettesben eltöltött utazások aránya is hasonlóan magas.
Külföldre is három napra mennek a legtöbben, de az egy- és kétnapos foglalások aránya nem sokkal marad el a háromnaposoktól – tették hozzá.

A felmérés szerint a legnépszerűbb belföldi úti cél már harmadik éve Lillafüred, a külföldi pihenés helyszínéül pedig Velencét választották a legtöbben.

Az idén átlagosan 29 500 forintot szántak a vevők a pár napos belföldi kikapcsolódásra, külföldire pedig 23 ezer forintot. Két évvel ezelőtt az előbbi átlagosan 26 800, utóbbi pedig 18 ezer forint volt – közölték. A cég szerint ez azt mutatja, hogy a magyarok egyre jobb minőségű utakat, szállásokat tudnak megfizetni. Ősszel wellnessre és kirándulásra vágynak a legtöbben, azért azok a helyek, amelyek ezt a kettőt ötvözni tudják, nagyon népszerűek.

Magyarországon a webes kuponos, kedvezményes kereskedelmi piac 2010-ben indult, és forgalma az idén eléri a 13 milliárd forintot. A GKI Digital adatai szerint azoknak a magyaroknak száma, akik legalább egyszer már vásároltak interneten, eléri a 3,5 milliót.

Ebből 1,8 milliónyian már kerestek fel kuponos oldalt is, ahol regisztráltak, de nem mindegyikük vásárolt. A Bónusz Brigád felületein eddig 1,5 milliónyian regisztráltak és 600 ezren vásároltak. A magyarországi vásárlók kétharmada nő, a vevők a bónuszok 27 százalékát ajándékba veszik. A legnagyobb piaci verseny az utazási szolgáltatásoknál van.

Megdőlt az országos napi melegrekord

Megdőlt az országos napi melegrekord szombaton. Egy Csongrád megyei településen 27 Celsius-foknál is melegebb volt.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-oldalán azt írta: „rekordot döntögető nyárias nap” volt szombaton.

Az ország déli megyéiben több helyen is 25 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A legmelegebb a Csongrád megyei Kübekházán volt, ahol 27,3 fokot is mértek délután.
Az október 27-i országos melegrekord mostanáig 26 fok volt, amelyet 1952-ben Balatonfenyvesen rögzítettek. Délután több állomáson is mértek ennél melegebbet.

Az előrejelzés szerint vasárnap eleinte elvétve, délután egyre többfelé várható eső, zápor, esetleg néhol zivatar is előfordulhat. Nagy területen lesz erős a szél. Az Alpokalja térségében egy-egy viharos széllökés is előfordulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet 8-15 fok között valószínű. Napközben 19-25 fokig melegszik a levegő.

Vasárnap kezdődik a téli időszámítás, változik a tömegközlekedés rendje

Vasárnap hajnali 3 órakor kezdődik a téli időszámítás, az órákat akkor hajnali 2 órára kell visszaállítani, ami a budapesti tömegközeledés és a MÁV menetrendjét is érinti.

A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amelyben a helyi időhöz képest egy órával előreállítjuk az órákat. A normál, téli időszámításkor ehhez térünk vissza március utolsó vasárnapjáig.

A módszer azon alapul, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, így ugyanis villamos energiát lehet megtakarítani.

A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-nek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig csaknem 4000 gigawattóra (Gwh) a becsülhető energiamegtakarítás, amely az ország majdnem ötheti átlagfogyasztásával egyenlő.

Adataik szerint 2017-ben 80 GWh megtakarítás keletkezett az óraátállításból. Az átállás érinti a tömegközlekedés menetrendjét is. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közölte: az éjszakai járatok többsége 2 és 3 óra között a nyári és a téli időszámítás szerinti menetrendi időpontban is elindul. Emellett változik a 909-es, a 918-as, a 931-es, a 938-as, a 940-es, a 941-es, a 956-os, a 973-as, a 990-es, a 992-es, a 996 és 996A, valamint a 998-as busz menetrendje is. Ezen járatok esetében általában csak a téli időszámítás szerinti időpontokban indulnak vagy módosított útvonalon közlekednek.
Vasárnap kora hajnalban a közterületi Futár-kijelzők nem működnek majd, és a mobiltelefonos alkalmazás sem lesz használható útvonaltervezésére – hívták el a figyelmet.

A MÁV azt közölte az MTI-vel, hogy a belföldi járatok közül a Nyugati pályaudvarról 0.52-kor Szobra és a 0.43-kor Szolnokra induló vonat a nyári időszámítás szerint közlekedik a teljes útvonalon, a Debrecenből Nagykerekire 2.20-kor, az ugyancsak onnan a Nyugatiba 2.29-kor, a Nyugatiból Szolnokra 2.38-kor, Kiskunhalasról Kőbánya-Kispestre 2.43-kor, Lajosmizséről a Nyugatiba 2.45-kor, Szolnokról a Keleti pályaudvarra 2.58-kor induló vonat a teljes útvonalon a téli időszámítás szerinti indulási időpontok alapján halad.

A Dacia nemzetközi gyorsvonat Lőkösházáról már a téli időszámítás szerinti 2 órakor indul el Bécs felé, a Bukarestbe tartó vonat pedig a téli időszámítás szerint megy 2.39-kor tovább Lőkösházáról. A Beograd nemzetközi gyorsvonat Kelebiáról a téli időszámítás szerinti 3 órakor indul Budapestre, emellett néhány nemzetközi vonatot a külföldi vasúti hálózaton éri majd az óraigazítás, így a magyarországi menetrendjükben nem lesz változás.

Már 3600 éve termesztheti az ember a kakaót

Ma termesztett kakaófák génkészletét elemezve a tudósok kiderítették, hogy a csokoládé alapanyagát nagyjából 3600 éve kezdte termeszteni és nemesíteni az ember.

A Communications Biology című szaklapban megjelent kutatásban 11 intézmény 18 tudósa vett részt. A szakemberek azt is feltárták, hogy a nemesítés során az íz, az ellenállóképesség és a teobromintartalom volt az ember fő szempontja. A teobromin a kakaónövény által termelt élénkítő anyag.

A nemesítés ára az volt, hogy megmaradtak a hozamot csökkentő gének.
A kakaófa (Theobroma cacao) génjeit 2010-ben térképezték fel, az új kutatásban kétszáz növény génjeinek szekvenálásával a génkészlet változatait is felderítették, ami elvezethet a növény evolúciójának történetéhez.

A kutatók megvizsgálták a „kakaók fejedelmét”, a ritka, aromás criollót, amelyet elsőként kezdett termeszteni az ember. Azt találták, hogy a nemesítés Közép-Amerikában indult nagyjából 3600 – legkorábban 10,9 ezer, legkésőbb 2481 ezer – éve, ám a növény az Amazon medencéjéből, a mai Kolumbia és Ecuador határvidékéről származik. Valószínű, hogy kereskedők vitték Közép-Amerikába – idézte Omar Cornejót, a Washingtoni Állami Egyetem populációgenetikusát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Abban az időben az egyes kakaófák száma 437 és 2674 között lehetett a tudósok szerint.
A termesztés 3600 évvel ezelőtti kezdetét támasztják alá az ősi olmék kultúra edényeiben talált teobromin és az ősi és modern emberi DNS-minták elemzése, amely alapján az amerikai kontinens benépesítése durván 13 ezer éve kezdődött.

A kutatók szerint eredményeik alátámasztják azt az elméletet is, hogy a nemesítés hátrányokkal is jár, mert a termesztők a kívánatos tulajdonságokkal rendelkező növények kiválasztásával a kedvezőtlen gének felhalmozódását is elősegítik.

A kutatással nyert információk segítségével azonosíthatók a termesztők által kedvelt egyes jellemvonások mögött álló gének.

„Szeretnénk, ha a magas terméshozamú növények előnyös tulajdonságait kombinálni tudnánk a világ legjobb ízű kakaóféléivel” – mondta Cornejo.

Hatvanévesek lettek a Hupikék törpikék

Hatvan évvel ezelőtt „látták meg a napvilágot” egy képregény hasábjain a világhírűvé vált Hupikék törpikék, ebből az alkalomból kiállítást rendeztek Brüsszelben.

A belga sajtó tájékoztatása szerint a kerek születésnap alkalmából a brüsszeli expó területén rendezett, júniustól látogatható kiállításra a belga főváros általános iskoláinak tanulói kék jelmezekbe öltözve köszöntötték a mesefigurák megálmodójának, Pierre Culliford-nak, alias Peyónak a helyszínre érkező lányát kedden.

Véronique Culliford elmondta, a Hupikék törpikék egyszerre váltak családi kedvencekké és belga örökséggé. A kék törpék generációkon át segítették a pozitív értékek és üzenetek továbbadását és megmaradását – közölte.

A Hupikék törpikék először 1958 őszén tűntek fel egy belga képregénymagazinban Johan és Pirlouit (magyarul Janó és Bibice) középkori mesehősök partnereiként, eredetileg Schtroumpf néven.

Információk szerint az égszínkék törpék sorsa csak 15 percen múlott. Az éppen állás után járó Culliford két lehetséges ajánlatot karikázott be az újságban: az egyikben fogorvosi asszisztenst, a másikban illusztrátort kerestek. A fiatalember az előbbi mellett döntött, ám 15 perccel lekéste a találkozót, így maradt az illusztrátori munka. A képregényművészet fellegvárának számító Belgiumban azonban nem volt könnyű dolga a hamarosan már Peyo néven rajzoló Culliford-nak. A hírnév végül a Le Journal de Spirou című lapnál talált rá, Janó és Bibice megalkotásával.

Noha a szerző eredetileg csak mellékszerepet szánt a törpéknek, az olvasói rajongás gyorsan a nemzetközi hírnévig repítette őket, immár „Smurf” néven. Rövidesen nem csupán főszereplő képregényhősök lettek, hanem rajzfilmeken, slágerekben, játékfigurák képében, videojátékokon is megjelentek. Már 1965-ben animációs film készült belőlük. Az igazi világsikert a Hanna-Barbera produkció színre lépése hozta meg 1981-ben, azóta a törpikék mintegy ötven nyelven hódítanak.

Az első önálló történet 1959-ben látott napvilágot, benne sok törppel. Eredetileg 99-en éltek Aprajafalván a híres gombaházakban, az évek folyamán azonban újabb tagokkal bővült a törpcsalád.

Noha Peyo 1992-ben elhunyt, a törpök filmjei fia, Thierry Culliford felügyelete alatt készülnek. A több mint 35 különálló kalandjukat tartalmazó albumjaikat 70 országban több mint 50 millió példányban adták el. A „két és fél almányi” magas figurák történetét legalább harminc nyelven forgalmazzák világszerte. A történetekből készült rajzfilmsorozat epizódjainak száma meghaladja a 300 epizódot.

Novembertől forog Bergendy Péter horrorfilmje, a Post Mortem

November végén kezdi el forgatni Bergendy Péter Post Mortem című horrorfilmjét, amely közvetlenül az első világháború befejezése után játszódik egy kísértetek által megszállt magyar faluban. Olyan nagyszabású, széles közönséghez szóló produkciót akar készíteni, amely a nemzetközi piacon is megállja majd a helyét – mondta a rendező az MTI-nek.

Magyarországon valójában még nem készült horrorfilm, ez lesz az első, kifejezetten horror műfajú produkció. A rendszerváltás előtt a horrorfilmeket üldözték itthon, „burzsoá műfajnak” tartották, és vitatott megítélése máig érzékelhető, holott ez ugyanolyan zsáner, akár a western, a krimi, a romantikus komédia és a többi. A horror világszerte népszerű műfaj, a moziban, DVD-n vagy sorozatokban, a fiatalok kifejezetten szeretik – emlékeztetett rá Bergendy Péter.

Hozzáfűzte, hogy mivel a horror jól eladható műfaj, ő olyan magyar filmet akar forgatni, amelyet vetítenek az európai multiplex mozihálózatokban vagy akár Dél-Amerikában és az ázsiai országokban is. „Örülnék, ha a párizsi Champs Élysées-n is menne, legalább este tíztől” – jegyezte meg.

A Post Mortem klasszikus kísértetsztori, közvetlenül az első világháború után játszódik egy magyar faluban, ahova elvetődik Tomás, a post mortem-fotós, aki a halottakat fotózza az elhunyt családjának körében. Olyan világot élünk, amikor a háború és a spanyolnátha rengeteg áldozata miatt a kísértetek szinte ellepték a Földet, ebben a faluban pedig kifejezetten sok kísértet van. Tomás belecsöppen a megszállott falu életébe, megismer egy tíz év körüli kislányt, Annát, és együtt próbálnak valamit tenni a kísértetjárás ellen.

Az Állítsátok meg Terézanyut!, A vizsga és a november 4-én – az október 23-i ünnepkörhöz kapcsolódóan – a Duna tévében látható Trezor című film rendezője hat éve dolgozik a Post Mortem előkészítésén. „A horrornak, mint minden más filmes műfajnak, gyerekkoromtól nagy rajongója voltam, aztán pszichológusként végeztem a bölcsészkaron, és a diplomamunkám is a horrorfilmek szimbolikájáról és a horrorfilmek személyiség-lélektanáról született. Ez a műfaj a tudattalanról szól, s emiatt pszichológusként is közel állt hozzám” – mesélte.

A horror zsánere azért is vonzotta, mivel azzal heves érzelmeket lehet kiváltani a közönségből, meg lehet mozgatni a nézőket, fel lehet kavarni a tudattalanjukat, és ez számára fontos, amikor filmet forgat – tette hozzá.

A Post Mortem a Magyar Nemzeti Filmalap 600 millió forintos támogatásával készül a Supermodern Filmsúdió gyártásában, producere Lajos Tamás. A forgatókönyvet Zánkay Piros írta Bergendy és Hellebrandt Gábor, a film kreatív producerének alapötlete nyomán.

Tomást Klem Viktor (A Viszkis, Veszettek), Annát pedig Hais Fruzsina játssza, a további szerepekben mások mellett Schell Judit, Anger Zsolt és Hámori Gabriella látható majd.
A forgatást 41 naposra tervezik, a felvételek november végén kezdődnek, és várhatóan február végén fejeződnek be. „A film döntő többségét a szentendrei skanzenben forgatjuk le, de lesz még több külső helyszín Budapest vonzáskörzetében, és stúdióban is dolgozunk majd. A víz alatti jelenetekhez külön nekünk építenek egy medencét a Soroksári úti filmstúdióban” – sorolta a forgatási helyszíneket a rendező.

A Post Mortem nagyszabású produkció: látványában, trükkjeiben olyan dolgok történnek benne, mint egy A-kategóriás amerikai horrorfilmben, ugyanakkor a magyar stábnak csupán egy amerikai produkció költségvetésének töredéke áll a rendelkezésére. „Egy alacsony költségvetésű amerikai horrorfilm költségvetésének a feléből készül” – érzékeltette Bergendy, hozzáfűzve, hogy a forgatás után egy évet szánnak még az utómunkára, a vágásra és a trükkök elkészítésére, tehát nagyjából 2020 őszén kerülhet moziba a film.

Bergendy arról is beszélt, hogy szereti a történelmi témájú filmeket, alkotói szempontból izgalmasnak találja, hogy hitelesen meg tudjon teremteni egy letűnt világot. A Post Mortem hátterében felsejlik, hogy mit élt át az ország 1918 és 1920 között: „hangulatát tekintve a korszakot idézi, de a filmnek akkor is működnie kell, ha valaki semmit sem tud a korabeli Magyarországról”.

„Bízom benne, hogy félelmetes lesz, az a cél. Széles közönségréteghez szólunk, de a magas elvárású horrorrajongó rétegnek is meg akarunk felelni” – hangsúlyozta a rendező.
Mint felidézte: az interneten találkozott először a post mortem-fotókkal. Alapvetően a viktoriánus korszak divatja volt Angliában, majd Amerikában, amikor még nagyon drágák voltak a fotók, és kivételes alkalom volt a fotózásra, hogy a halottat családja körében utoljára megörökítsék. „Magyarországon vagy Kelet-Európában ennek nem volt kultúrája, legalábbis nem tudok róla” – fűzte hozzá.

A rendező azt is elárulta, hogyha sikerül nemzetközi piacra lépni a filmmel, szívesen folytatná a történetet: az már a húszas években, a spiritiszta szeánszok kisvárosi világában játszódna. Mint fogalmazott: számos konkrét ötletük is van már, amelyeket fel tudnak használni a következő részben.

Óriási egerek tizedelik a tengeri madarakat egy atlanti-óceáni szigeten

A házi egérnél csaknem másfélszer nagyobbra nőtt egerek tizedelik a tengeri madarak tojásait és fiókáit az Atlanti-óceán déli részén elterülő Gough-szigeten – figyelmeztet új tanulmányában a brit madárvédelmi szervezet (RSPB), amely szerint a rágcsálók akár ki is pusztíthatják a területen honos ritka madárfajok egy részét.

Gough-sziget, amely az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Tristan da Cunha-szigetcsoport tagja, több mint tízmillió tengeri madárnak ad otthont. Az egereket még a 19. században hozták be magukkal a tengerészek a vulkanikus eredetű szigetre. A rágcsálók a mindössze 91 négyzetkilométeres földterület szűkös táplálékforrásai miatt kezdték megenni a madarak tojásait és fiókáit – ismertette a tanulmányt hétfőn a BBC News.

Az egerek sikeres alkalmazkodásának egyik következménye az lett, hogy az állatok hatalmasra nőttek, csaknem másfélszer akkorák, mint a házi egerek. „A Gough-szigeten élő tengeri madarak nagy része ezzel szemben kis termetű és odúkban fészkel” – mondta Anthony Caravaggi, az írországi Cork Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy az apró fiókák viszonylag könnyű prédát jelentenek az egerek számára.

A szakember szerint a nagyra nőtt egerek immár az összes tengeri madár, köztük a méretesebb, Tristan da Cunha-szigeteki albatrosz vagy atlanti albatrosz (Diomedea dabbenena) fiókáit is megtámadják. A rágcsálók mintegy kétmillió fiókával végeznek évente – derül ki a tanulmányból.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a szükséges intézkedések nélkül a veszélyeztetett Tristan da Cunha-szigeteki albatrosz és más fajok, köztük az atlanti viharmadár is eltűnhet a szigetről a következő évtizedekben.

Az RSPB és Tristan da Cunha kormánya közösen dolgozott ki egy tervet az egerek teljes kipusztítására.

A 2020-ra tervezett művelet keretében két helikopterrel fognak szétszórni olyan mérgező gabonagolyócskákat a szigeten, amelyek 24 órán belül végeznek a rágcsálókkal.

„A világ csaknem 700 szigetén hajtanak végre ilyen műveleteket az invazív fajok kiirtása érdekében” – emlékeztetett Alex Bond, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, aki szerint ez a kipróbált módszer a Gough-szigeten is megoldhatja a problémát.

Fashion Week – A magyar és a nemzetközi szakma népszerű képviselői Budapesten

A magyar és nemzetközi szakma legnépszerűbb képviselővel rendezik meg október 25. és 27. között a II. Budapest Central European Fashion Weeket a Várkert Bazárban.

A 2019-es tavaszi-nyári kollekciókat bemutató esemény programjaira a magyar tervezők mellett meghívást kaptak a régió dizájnerei, illetve divatszakértők, hírességek és influencerek is – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

A három nap során Budapestre érkezik például az olasz Vogue újságírója, Alberto Calabrese, a több mint 660 ezer követővel rendelkező influencer, Bryanboy és Sita Abellan híres modell is.

A divathét programját tovább színesítik a témához szorosan kapcsolódó események, prezentációk, valamint a fiatal tehetségeknek szervezett Young Talents-bemutatók.

A szervezők egyik fő célkitűzése, hogy a magyar főváros még aktívabban bekapcsolódjon a divatipar nemzetközi vérkeringésébe, erősítve ezáltal a nemzetközi kapcsolatokat. Ennek egyik első lépéseként a Magyar Divat & Design Ügynökség három évre szóló stratégiai megállapodást kötött az olasz nemzeti divatintézettel, a Camera Nazionale della Moda Italianával.

A közlemény idézi Bata-Jakab Zsófiát, a Magyar Divat és Design Ügynökség vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy a közeljövőben nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni a divatipar korszerűsítésére, a gyártásfejlesztésre, az oktatásra, illetve kiemelt figyelmet fordítanak mentoring programjaik elindítására, valamint a fiatal tehetségek támogatására is.

Premier előtti filmek és akadálymentes vetítés a Cinema City Filmünnepen

Több mint 50 filmmel, többek közt premier előtti magyar és külföldi alkotásokkal és akadálymentes vetítéssel várja az érdeklődőket október 25. és 28. között a Cinema City Filmünnep több fővárosi és vidéki moziban.

Premier előtt debütál a mozikban Ujj Mészáros Károly legújabb alkotása, az X – A rendszerből törölve, a cannes-i filmfesztiválon a legjobb elsőfilmnek járó elismerést bezsebelő Egy nap, valamint a Freddie Mercury életét és munkásságát bemutató Bohém rapszódia is.

A Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animációs akció-thriller szintén a hivatalos bemutató előtt kerül a mozikba. A filmről Csákvári Géza tart filmklubot, a Silvio és a többiek vetítése után pedig Réz András beszélget a nézőkkel – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Premiervetítésen lesz látható a 22 mérföld Mark Wahlberggel a főszerepben, a Sundance Fesztivál közönségdíjas alkotása, A bűnös, valamint a Legénybúcsú Bt. című francia komédia, a Defekt című amerikai thriller és a Libabőr 2 – Hullajó Halloween című családi vígjáték is.

A közönségtalálkozók alkalmával a Nyitva című tabudöngető vígjáték alkotóival, Nagy Pál Orsolya rendezővel és Helmeczy Dorottya producerrel is találkozhatnak a nézők, Az első ember című Ryan Gosling filmről pedig Kárpáti György beszélget majd.

Az X – A rendszerből törölve című filmet akadálymentes formában is elérhetővé teszi a filmünnep a látogatók számára. A telefonra letölthető MobileConnect alkalmazással hallás- és látássérültek is élvezhetik a Cinema City Aréna és Allee mozikban a vetítést.