Tatarozás miatt kiköltözik a Buckingham-palotában lévő magánlakosztályából II. Erzsébet királynő – de csak 2025-ben.

A London közepén emelkedő, Buckingham hercege által 1703-ban épített, hatalmas ősparkkal körülvett, 775 szobás palotában, amely 1837 óta szolgál királyi lakhelyként, már tavaly megkezdődtek az eddigi legnagyobb mértékű renoválási munkálatok, amelyek várhatóan tíz évig, vagyis 2027-ig tartanak, 369 millió fontos (136 milliárd forintos) költségvetéssel.

Az eddig elvégzett munkálatokról az udvar szóvivője pénteken elmondta, hogy az elmúlt egy évben, a felújítás legsürgősebb teendőjeként 3 kilométernyi elaggott és súlyosan tűzveszélyesnek minősített villanyvezetéket cseréltek ki.

A munka legnagyobb része azonban a jövő héten kezdődik, az épület keleti szárnyában, amelynek kétszáz szobájából és terméből hozzávetőleg 3 ezer képzőművészeti alkotást, bútort, kristálycsillárokat, órákat kell eltávolítani a következő hat hónapban, hogy a munkások hozzáférhessenek a felújítandó épületgépészeti és statikai elemekhez.

Emiatt az uralkodó három gyermekének, Anna hercegnőnek, valamint András yorki hercegnek és Eduárdnak, Wessex grófjának már most ki kell ürítenie a Buckingham-palotában lévő irodáit. Az elsőszülött utódot, az idén 70 esztendős Károly trónörököst mindez nem érinti, mivel az ő rezidenciája a közeli Clarence House-ban van.

Az udvar pénteki tájékoztatása szerint a munkálatok 2025-ben jutnak abba a szakaszba, amikor II. Erzsébet királynőnek és férjének, Fülöp edinburghi hercegnek is ki kell költöznie két évre a Buckingham-palota északi szárnyában lévő magánlakosztályából.
Ez várhatóan nem jelent majd komolyabb elszállásolási gondot, mivel a 93. évében járó uralkodó és a 97 esztendős Fülöp herceg idejének jelentős részét már most is a London nyugati határában fekvő ősi királyi rezidencián, a windsori kastélyban tölti.

A királynő, aki a kiköltözés évében ünnepli 99. születésnapját, választhat emellett másik, ideiglenes lakosztályt a Buckingham-palotán belül is.

A brit média által idézett udvari szóvivő szerint az uralkodó „rendkívül gyakorlatiasan” áll hozzá az ügyhöz: csak annyit kért az illetékesektől, hogy mondják meg, hová kell majd költöznie.

A renoválást nem lehetett tovább halogatni, mert a Buckingham-palota 32 kilométernyi vízvezetékrendszere, 160 kilométernyi elektromos hálózata és 40-50 éves gépészeti berendezései olyan mértékben elhasználódtak, hogy a szakértők szerint egyre nagyobb a tűz és a csőtörés veszélye. A palotában van a felbecsülhetetlen értékű királyi művészeti gyűjtemény, a Royal Collection jelentős része, és ez is veszélybe kerülhetne az elhasználódott infrastruktúra meghibásodásából eredő esetleges tűz vagy beázás esetén.
Figyelmeztető példa is akad: 1992-ben a windsori kastélyban pusztított hatalmas tűzvész, és a károk helyreállítása öt évig tartott. Szakértői számítások szerint egy hasonló méretű tűz a Buckingham-palotában negyedmilliárd font kárt okozhatna.

A Buckingham-palota legutóbb 66 éve, 1952-ben esett át alapos – de akkor sem teljes körű – tatarozáson, abban az évben, amikor II. Erzsébet királynő trónra lépett.
A mostani renoválás finanszírozását az uralkodó személyi kiadásaira létrehozott állami apanázs, a Sovereign Grant átmeneti emelésével oldják meg.

A Crown Estate – a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő és felügyelő holding – teljes egészében befizeti éves eredményét a brit költségvetésnek, amely ezután ebből alapesetben 15 százalékot visszaoszt a monarchiának az uralkodói ellátmányra. Ezt a visszatérítést emelték a munkálatok időtartamára 25 százalékra.