Főoldal Blog oldal 283

Sikerült memóriaátvitelt megvalósítani tengeri csigák között

Sikeresen ültetett át egy emléket egyik csigából a másikba az RNS, a genetikai információ egy formájának átvitele révén a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja.

A meztelen tengeri csigák egyik csoportját először megtanították egy védekező mechanizmusra. Amikor a kutatócsoport ezen csigákból nyert RNS-t (ribonukleinsav) ültetett át olyan csigákba, amelyeknél nem fejlesztettek ki védekező mechanizmust, ők is ugyanúgy viselkedtek, mint az első csoport egyedei – olvasható a BBC News honlapján.
Az eNeuro tudományos folyóiratban közzétett kutatási eredmények közelebb vihetnek egyes betegségek – többek az Alzheimer-kór vagy a poszttraumatikus stressz szindróma (PTDS) – hatásainak enyhítéséhez.

A ribonukleinsav egy nagy molekula, a genetikai szabályozó rendszer egyik főszereplője, feladata az örökletes információk szállítása, a fehérjék szintézisének vezérlése. A ribonukleinsavaknak három csoportja van: a hírvivő, vagyis az mRNS, a szállító, a tRNS és a riboszomális, az rRNS.

A kutatók enyhe elektromos sokkot alkalmaztak a kaliforniai tengeri nyúl (Aplysia californica) nevű tengeri meztelencsigafaj egyedeinek farokrészénél, és megfigyelték, hogy jóval erősebbé vált a sokkolás nyomán a csiga védekező összehúzódási reflexe, megvédendő magát a veszélytől. Amikor a csigákat később megkoppintották, a sokkolt állatok védekező összehúzódása legalább 50 másodpercig tartott, míg azoké, amelyeket nem sokkoltak, csupán egyetlen másodpercig.

A sokkolt csigákat ugyanis érzékennyé tették az ingerre. A kutatók ezen csigák idegrendszeréből RNS-t vontak ki és befecskendezték azt érzékennyé nem tett csigákba. Utóbbiak ugyanúgy viselkedtek, mint sokkolt társaik, védekező összehúzódásuk mintegy 40 másodpercig tartott.

A szakemberek hangsúlyozták, hogy hasonló hatásnak voltak tanúi, amikor ugyanilyen kísérletet végeztek érzékelő idegsejtekkel petricsészékben.

David Glanzman professzor, a tanulmány egyik szerzője hangoztatta, hogy „az eredmény olyan, mintha memóriát vinnénk át”.

A szakemberek hagyományosan úgy vélik, hogy hosszú távú memóriát az agy szinapszisai, a sejt közötti kapcsolódási helyek tárolják, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át. Minden neuronnak több ezer szinapszisa van.
„Ha az emlékeket a szinapszisok tárolnák, kísérletünk egyáltalán nem sikerült volna” – hangsúlyozta a professzor, aki úgy véli, hogy az emlékezetet az idegsejteknek és nyúlványainak sejtmagjai tárolják.

A kutatók emlékeztettek arra, hogy a tengeri csigák sejtjei és molekuláris folyamatai hasonlóak az emberéhez, annak ellenére, hogy a csigák idegrendszerében csak mintegy húszezer neuron található, míg az emberében mintegy százmilliárd.

A kérdésre, hogy ez a folyamat elősegítheti-e az élettapasztalatokon nyugvó memória átültetését, Glanzman professzor kétségeit hangoztatta.

A kaliforniai tengeri nyúl (Aplysia californica) memóriamechanizmusainak felfedezéséért 2000-ben Eric Kandel német származású amerikai kutató orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.

Újabb Starbucks nyitotta meg kapuit Budapesten

A hétvégén nyitotta meg 21. hazai kávézóját a Starbucks Magyarországon.

A Ferenciek terén található legújabb, közel 150 négyzetméteres kávézó a már megszokott Starbucks-hangulatot idézi natúr, kávébarna és olajzöld színekkel, kényelmes bútorokkal és a megszokott, szélesen elnyúló bárpulttal, hogy a vendégek már a belépés pillanatától otthonosan érezhessék magukat. Többfunkciós berendezésével és barátságos hangulatával a Starbucks Ferenciek tere nemcsak gyors feltöltődést kínál a környékbelieknek és az erre nézelődő turistáknak, de állandó helyszínévé szeretne válni a kávé élvezetének, az üzleti és baráti találkozóknak.

A kávézó tavasztól késő őszig egy hangulatos terasszal is kiegészül, ahol közel húsz vendég fogyaszthatja el kedvenc italát kényelmesen.

Az új kávézóban a személyre szabható kávékülönlegességek mellett érdemes megkóstolni a süteményeket és a helyben készített friss szendvicseket is. Az évszakhoz igazodva a kávézólánc legújabb jeges kávéi, friss saláta és gyümölcslevek is megtalálhatóak az üzlet kínálatában. Az otthonra megvásárolható kávék közül négy kedvenc már kapszulás kiszerelésben is elérhető.

„Nagy öröm számunkra, hogy egy újabb üzlettel gazdagodott a Starbucks magyarországi hálózata” – mondta Bányai Barbara, a Starbucks magyarországi brand managere. „Reméljük, hogy ez a kávézónk is, akárcsak az előzőek, hamar elnyeri a környékbeliek szeretetét, és a kiváló termékek és kiszolgálás mellett sikerül a nyüzsgő belvárosban egy új otthonos közösségi teret is létrehoznunk” – osztotta meg a kávézólánc elképzeléseit a szakember.

Azoknak, akiknek nincs idejük helyben elfogyasztani az italukat, a papírpohár mellett lehetőségük van saját termopoharukba is kérni az italukat, amivel egyszerre pénzt is spórolnak, és a környezetet is óvják. Minden alkalommal, amikor egy vendég a papírpohár helyett a saját tumblerébe kéri az italát elvitelre, 90 forintot visszakap a vásárlása árából.

Az új kávézó 15 munkatárssal indul, akik a Starbucks saját baristaképzésén vesznek részt, hogy a már jól megszokott színvonalat képviselhessék az új helyszínen is. További üzletnyitásokról egyelőre nem állnak rendelkezésre információk.

Balaton Sound 2018: igazi nemzetközi sztárdömping várható

Mintegy 20 programhelyszínnel jelentkezik Európa legmenőbb vízparti fesztiválja, a Balaton Sound július 4-8 között.

A legnagyobb helyszíneknek már teljes a programja, ezeken majd’ 200 nemzetközi sztár kapott helyet, köztük a TOP100 lista éllovasa, Martin Garrix (egy extra programmal is), az őt követő Dimitri Vegas & Like Mike, a 6. pozíciót elfoglaló The Chainsmokers vagy az utánuk sorakozó David Guetta, hogy csak az első 10-ből említsünk neveket.

Július 3-ig kedvezményesen válthatók meg a belépők a Soundra, s bár a 4 napos bérletek már mind elkeltek, de az 5 napos bérleten kívül idén először kétféle 3 napra szólót is lehet váltani, az első és az utolsó három napra.

Nagyszínpad – 5 nap, 9 headliner

Hamarosan megismerhetjük, mennyiben újul meg az idei Balaton Sound nagyszínpada, de azt már most tudjuk, hogy idén is világsztár dömpiget ígér a helyszín, ami hagyományosan a legnagyobb EDM sztárok, hip-hop és pop előadók “gyűjtőhelye”. Az öt nap alatt olyan világsztárok lépnek színpadra, mint a 2017-ben Grammy díjjal jutalmazott The Chainsmokers, David Guetta, Dimitri Vegas & Like Mike, vagy Alesso. DJ Snake először érkezik Magyarországra, a fesztivál zárónapján, ahol egy másik headliner csapat, Axwell v Ingrosso társaságában zárják majd a 2018-as Soundot. Eljön a hip-hop világsztár Big Sean és az egyik legsikeresebb brit R&B – pop énekesnő, Rita Ora, aki reméljük új lemezének dalait is elhozza a legnagyobb slágerei mellett. Duplázni fog a Soundon Martin Garrix, aki nemcsak a nagyszínpad főműsoridős vendége lesz, hanem egy önálló estét celebrál a Jager Arénában saját kiadójával, a STMPD Recordsszal, sok vendégszereplővel, és csak másnap hagyja el a fesztivált.

A délután fél 6-tól kezdődő programok között további nemzetközi sztárok lépnek fel a vadonatúj nagyszínpadra, többek között Oliver Heldens, Ty Dolla Sign, Ella Eyre, Timmy Trumpet, Jonas Blue, a W&W és Nervo.

Jager Aréna

A tavalyi Party Aréna és a Jager Aréna összeolvadásával, ’open air’ helyszínné alakuló Jager Aréna egyedi dekorációval, teraszokkal, bárokkal vár közel tízezer soundozót délutántól hajnalig koncertekkel majd partikkal. A közel 5000 m2-es helyszín nappali programjában aktuális nemzetközi hip-hop sztárok lépnek fel, de itt lesznek a magyar közönségkedvenc zenekarok, éjfél után pedig hajnalba nyúló DJ program. A fellépők között lesz – sok más mellett – Eric Prydz, Vini Vici, Carnage, Craig David, Big Shaq és Martin Solveig valamint egy erős magyar felhozatal, benne a Halott Pénz, a Wellhello, Majka & Curtis, a Punnany Massif, a Brains és a Cloud 9+.

Heineken Stage

A programhelyszínek jelentős részét idén is a vízre, vízpartra építik a szervezők. Ilyen a Heineken Stage jellegzetes piramis építménye, ami az idei évben is az underground elektronika rajongóinak, a techno és tech house stílus híveinek találkozóhelye lesz, a vízre épült több ezer m2-es komplexum egész nap nyitva áll olyan nevekkel, mint a Booka Shade, Kölsch, CamelPhat, GusGus, Sven Väth, Julian Jewel, Adriatique, Agoria, Scuba, Stephan Bodzin és Ellen Allien.

’Clubs On The Beach’

Berlin, Párizs, Brüsszel, Ibiza és London kultikus klubjai fogadták el a Balaton Sound meghívását, hogy egy, a Balatonra épült új helyszínen mutatkozzanak be Európa legmenőbb vízparti fesztiválján. A techno és house szerelmesei most egy helyen, a Clubs On The Beach-en szórakozhatnak a berlini Watergate, a párizsi Rex, a brüsszeli Fuse, az ibizai Pacha és a londoni Defected rezidenseinek szettjeire. A Balatonra épülő, mintegy 1000 négyzetméteres stég a nappali órákban fog leginkább pörögni, a buli minden nap délután kettőtől indul, a fő fellépők, köztük a belga technokirálynő Charlotte de Witte, a német Butch és Claptone valamint az ibizai klubszcénát képviselő Uner, az este 8-kor kezdődő ’naplementés’ idősávban játszanak majd.

Elrow

Idén ismét egy saját helyszínen vonultatja fel sztárjait a világ egyik legkedveltebb, látványos show sorozata, az Elrow. A magával ragadó karneváli hangulatú partifolyam a legjobb elektronikus zenék, szokatlan karakterek, őrületes performanszok miatt kedvelt szerte a világon, ezt tavaly már a Sound közönsége is átélhette. Most tehát ismét elvarázsol bennünket a fantasztikus helyszín, ahol egymásnak adják a pultot az Elrow rezidensei Toni Varga, Bastian Bux, Eddy M, Mario Biani és sztárvendégei, úgymint Heidi, Steve Lawler, Richy Ahmed és Patrick Topping.

Casa Bacardi Terasz

Szintén a Balatonra épült stégen látja vendégül a partizókat a „Casa Bacardi Terasz”, ahol a magyar elektronikus klubszcéna színe-java lép fel külföldi vendégekkel kiegészülve, úgymint Cassy, Punctual, Gorje Hewek & Izhevski, Curtis Alto, valamint önálló estét prezentál a drum and bass műfaj meghatározó kiadója, a Hospitality, Logistics és Hugh Hardie főszereplésével, a Bladrunnaz csapat szervezésében.

Veuve Cliquot Boat Party

Az immár hagyománnyá vált Boat Party programja is teljes: 6 alkalommal fut ki a Veuve Cliquot Boat Party, idén először a naplementéhez igazodva késő délután. A Badacsony nevű, limitált, 300 fős katamaránon igazán minőségi szórakozási lehetőségekkel kecsegtet az idei program is: fellép a német techno színtérről Ellen Allien, hybrid live act-tel jön a Booka Shade duó, érkezik az ibizai közönségkedvenc Patrick Topping, a tavalyi nyár slágerét jegyző CamelPhat duó, back-to-back szettet tol Agoria és Scuba. A hab a tortán pedig az idei évben egy extra boat party a drumandbass szerelmeseinek: a Bladerunnaz csapata Rene LaVice-t hozza el Kanadából.

A július 4-től 8-ig tartó, öt napos partizással egybekötött nyaralásra július 3-ig árulnak kedvezményes jegyeket a Balaton Sound szervezői.

Elveszett ősi város romjait fedezték fel Irakban

Egy elveszett ősi város, Mardaman mintegy 4800 éves romjait fedezték fel a régészek az észak-iraki kurdisztáni autonóm régióban.

A német Tübingeni Egyetem kutatói 2013 óta végeznek ásatásokat a területen és tavaly nyáron 92 ékírásos agyagtáblára bukkantak egy agyagedénybe elrejtve, egy palota maradványai között – írta a Live Science című tudományos hírportál.

Fotó: Peter Pfälzner, University of Tübingen

A Heidelbergi Egyetem nyelvésze, Betina Faist nemrég megfejtette a táblákon szereplő szöveget, amely az ősi város, Mardaman – néhol Mardama – nevét rejtette.

A Tübingeni Egyetem professzora, Peter Pfälzner szerint Mardaman romjai, amelyeket a mai Kurdisztán autonóm régió Basszetki nevű faluja közelében fedeztek fel, azt sugallják, hogy az ősi város valamikor Kr.e. 2800 és Kr.e. 2650 között született és Kr.e. 1900 és Kr.e. 1700 között élte virágkorát. Mardaman később az Kr.e. 911 és Kr.e. 612 között fennálló Újasszír Birodalom idején is gyarapodott.

Az agyagtáblák nagyjából Kr.e. 1250-ből származnak, amikor a város az Asszír Birodalom része volt és egy asszír kormányzó fennhatósága alá tartozott. Az ásatást vezető Pfälzner szerint a táblákon lévő szöveg a „kormányzó és Mardama lakóinak adminisztratív és kereskedelmi kapcsolatait” taglalja.

Az egyéb lelőhelyeken talált ősi szövegek tanúsága szerint, noha Mardaman olykor nagyobb birodalmak részét képezte, voltak idők, amikor független királyságként működött.

A palotát – ahol az ékírásos táblákat találták – ugyan lerombolták Kr.e. 1200 körül, ám a város fennmaradt. Pfälzner szerint története során Mardamant többször is megtámadták, volt, hogy részben le is rombolták, csak hogy újraépítsék.

A táblákat rejtő edényt vastag agyagréteg fedte, amiből arra következtettek a kutatók, hogy a város lakói meg akarták óvni őket.

„A táblákat valószínűleg nem sokkal azután rejtették el így, hogy a környező épületeket lerombolták” – írta Pfälzner az egyetem közleményében. Hozzátette: „talán a rajtuk szereplő információt fontos volt megóvniuk és megőrizniük az utókor számára”.
Mardaman területén folytatódnak az ásatási munkálatok. Pfälzner szerint a lelőhelyet szerencsére elkerülte a fosztogatási hullám, amely több iraki régészeti területet is sújtott a közelmúltban.

„Mivel a város a Mezopotámia, Anatólia és Szíria közötti kereskedelmi útvonalaknál feküdt, Mardaman minden bizonnyal befolyásos várossá és regionális királysággá fejlődött” – írta Pfälzner, hozzátéve, hogy a város olykor még riválisa is volt a nagy mezopotámiai hatalmaknak.

Múltbéli eseményekre is képesek emlékezni a patkányok

Először találtak bizonyítékot arra, hogy képesek múltbéli eseményeket visszaidézni emlékezetükben az állatok. Az Indianai Egyetem (IU) szakértői szerint a felfedezés segítheti az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztését.

A Jonathon Crystal, az IU kutatója vezette tanulmány a Current Biology című tudományos lapban jelent meg.

„Nemcsak azért érdeklődünk az állatok memóriája iránt, hogy jobban megértsük őket, hanem elsősorban azért, hogy a memória olyan modelljeit fejlesszük ki, melyek megfeleltethetők az emberi betegségekben, például az Alzheimer-kórban károsodott memóriatípusokkal” – mondta Crystal.

A tudós szerint a legtöbb kutatás, amely új, Alzheimer-elleni gyógyszer kifejlesztésén dolgozik, azt vizsgálja, hogyan hatnak az összetevők a térbeli memóriára, a memória azon fajtájára, amely leginkább megfigyelhető az állatoknál. A térbeli memória azonban nem az, amelyet leginkább károsít az Alzheimer-kór – írja a PhysOrg tudományos hírportál.

„Amikor a nagymamád Alzheimerben szenved, a betegség egyik leginkább szívbemarkoló következménye, hogy nem emlékszik arra, mit meséltél az életedről legutóbb, amikor találkoztatok. Minket ez az epizodikus emlékezet érdekel, mert ezt csökkenti az Alzheimer-kór és az öregedés is általában” – fejtette ki Danielle Panoz-Brown, a tanulmány fő szerzője.

Az epizodikus memória a bizonyos eseményekre való emlékezés képessége. Például amikor valaki elveszíti a kocsikulcsot, megpróbálhatja felidézni minden lépését – epizódját – az autótól a jelenlegi tartózkodási helyéig. Ezeknek az eseményeknek a felidézése az epizodikusmemória-visszajátszás (episodic memory replay).

Ahhoz, hogy megvizsgálják az állatok ezen képességét, Crystal és munkatársai csaknem egy éven át dolgoztak 13 patkánnyal, melyeknek 12 különböző szagból álló lista végigkövetését tanították meg. A kísérletek eredményeképpen megállapították, hogy az állatok támaszkodhattak a betanult sorrend felidézésének képességére.

A kiképzésük után a patkányok a kísérletek 87 százalékában sikeresen hajtották végre a feladatot. Az eredmények erős bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a patkányok kifejlesztették az epizodikusmemória-visszajátszás képességét.

Az is kiderült, hogy az állatok emlékei hosszú távon tartósak és ellenállóak más emlékek hatásával szemben.

Crystal szerint nagy szükség van arra, hogy meghízható módszereket fejlesszenek ki a patkányok epizodikusmemória-visszajátszó képességének tesztelésére, mivel az új genetikai eszközök révén lehetőség van arra, hogy az Alzheimer-kórhoz hasonló neurológiai állapotú patkányokat hozzanak létre. Eddig csak egerek álltak rendelkezésre az új gyógyszerek tesztelésére.

Izraeli énekesnő nyerte a 63. Eurovíziós Dalfesztivált

Netta Barzilai izraeli énekesnő nyerte Toy című dalával a 63. Eurovíziós Dalfesztivált, amelynek döntőjét szombaton késő este rendezték Lisszabonban. A Magyarországot képviselő AWS Viszlát nyár című számával a 21. helyen végzett.

A 25 éves izraeli győztes 529 ponttal győzött a 26-os döntőben. Mögötte a ciprusi Eleni Foureira lett a második a Fuegóval (436 pont), az osztrák Cesár Sampson és a Nobody But You (342 pont) a harmadik. A negyedik helyen a német Michael Schulte és a You Let Me Walk Alone végzett 340 ponttal, az olasz Ermal Meta és Fabrizio Moro (Non mi avete fatto niente) lett az ötödik 308 ponttal.

Fotó: FRANCISCO LEONG / AFP – Getty Images

A végeredmény a nemzeti zsűrik pontszámának és a tévénézők szavazatainak az összeadásával alakult ki. A dalfesztivál történetében negyedszer született izraeli győzelem.

A győztes Netta modern, táncos popdalát meghökkentő, különleges színpadi produkcióval adta elő. A Toy című szám – ahogy azt az énekesnő korábban egy interjúban elmondta – a női erő és a társadalmi igazság ébredéséről szól. Az előadó énekelt már az izraeli haditengerészet zenekarában, különböző klubokban, szerepelt zenés színházi darabokban, turnézott Izrael-szerte. Eurovíziós dalát Doron Medalie és Stav Beger írta.

A Magyarországot képviselő AWS, amely a csütörtöki második elődöntőből jutott a fináléba, huszonegyedikként lépett színpadra és végül 93 ponttal a 21, helyen végzett Viszlát nyár című dalával. Az AWS-sel Magyarország sorozatban nyolcadszor jutott be az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjébe. A modern metált játszó zenekar jó produkciót nyújtott, igazi koncerthangulatot teremtett. A csapatban Siklósi Örs (ének), Brucker Bence (gitár), Kökényes Dániel (gitár), Schiszler Soma (basszusgitár) és Veress Áron (dob) szerepel, őket Schwartz Dávid vokalista egészítette ki a lisszaboni színpadon. A Viszlát nyár a zenekari tagok szerzeménye, a dal a halál kémiájáról, megértéséről, tágabb értelemben szeretteink elvesztéséről szól.

Az idén All Aboard! (Mindenki a fedélzetre!) szlogennel zajlott az Eurovíziós Dalfesztivál. A 26-os döntő utolsó felében először az egyes országok nemzeti zsűrijének pontjai adták közre a helyi szóvivők, Magyarországról Forró Bence, majd a tévénézők által leadott telefonos/sms-es, applikációs voksokat, országonként, hátulról előre haladva mondták be a lisszaboni aréna műsorvezetői. A kétféle pontokat összeadták, így alakult ki a végeredmény, amely a hosszas ismertetés miatt az éjszakai órákba húzódott.

A zsűripontok után még az osztrák Cesár Sampson állt az élen, a közönségszavazatokkal azonban az addig csak harmadik Netta megelőzte őt. Az AWS 28 pontot kapott a zsűriktől – a legmagasabbat, 8 pontot az azeriektől -, 65-öt a közönségtől, így alakult ki a 93 pontja.

Az idei dalfesztivál döntőjét, a showműsort világszerte mintegy ötven országban közvetítették élőben, az eseményeken mintegy 200 millióan követték a televízión keresztül. A helyszínen, az Altice Arenában mintegy húszezren követték nyomon a versenyt.

A látványos showműsorban színpadra lépett két világhírű portugál fado énekesnő, Ana Moura és Mariza, a dj és producer Branko, Plutónio, Mayra Andrade, Sara Tavares és Dino Santigado. Szintén fellépett a tavalyi győztes Salvador Sobral, aki tavalyi dalát a legendás brazil dalszerzővel, Caetano Velosóval együtt adta elő. Röviden megemlékeztek a dalfesztivál első, 1956-os győzteséről, a közelmúltban 94 éves korában elhunyt svájci Lys Assiáról is.

Mivel az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) által szervezett verseny szabályai szerint mindig az előző évi nyertes a rendező ország, jövőre Izraelben lesz az esemény.
Eddig 27 ország győzött Eurovíziós Dalfesztiválok 1956 óta zajló történetében, a legtöbb győzelem – hét – az íreké.

Nyitott pincék napja Kőszeghegyalján

Kőszegen a Pogány-hegytől Cákig, a híres műemléki pincesorig terjedő területen helyi borászok összefogásával rendezik meg május 20-án a X. Kőszeghegyaljai Nyitott Pince Napot – közölték az MTI-vel a szervezők.

Krampits László felidézte: régi hagyomány, hogy pünkösd vasárnapján a borászok betekintést nyújtanak féltett pincéjükbe és közszemlére teszik a korábbi évek borait.
Elmondta, hogy a körülbelül 4 kilométeres kőszeghegyaljai bortúra résztvevői névre szóló gravírozott üvegpoharat és térképet kapnak, ezekkel a kezükben haladnak majd a kijelölt úton, betérhetnek a szőlőhegyi pincékbe, megtapasztalhatják a helyi gazdák vendégszeretetét.

Hozzáfűzte: a bakancsos turisták amellett, hogy gyönyörködhetnek a kőszeghegyaljai táj egyre szélesebbre nyíló panorámájában, kilenc helyszínen több mint harminc féle bort kóstolhatnak. Összehasonlíthatják egymással a kékfrankos és blauburger borokat, megízlelhetnek friss, illatos fehérborokat és üde rozéborokat is.

Klein Dávid és Varga Csaba is elindult a csúcsmászásra

A Kalifa Himalája Expedíció 2018 keretében mindkét hegymászó elindult pénteken a csúcsmászásra: Klein Dávid a Sisapangma 8027 méteres csúcsát, Varga Csaba a Kancsendzönga 8586 méteres csúcsát vette célba – közölték az expedíció szponzorai az MTI-vel.

Klein Dávid március 27-én indult el a Liszt Ferenc repülőtérről a Himalájába, hogy oxigénpalack használata és magashegyi teherhordók segítsége nélkül megmássza a Sisapangma főcsúcsát. A sportoló a sikeres Mera Peak 6476 méteres előakklimatizációs trekkinget követően április 20-án érte el a Sisapangma 5600 méteren kialakított alaptáborát. Az itt lezajlott stratégiai megbeszélések során eldőlt, hogy két olasz hegymászó, Sebastiano Valentini és Mario Vielmo társaságában mozog majd a hegyen, akikkel közös expedíciós tapasztalata is van, hiszen a 2016-os, sikeres Annapurna-mászáson is velük mászott együtt.

Az akklimatizációs köröket megnehezítette a kíméletlen időjárás, a sokszor 100 kilométer per órát is meghaladó szélerősség, a folyamatos havazás, az extrém hideg és a rossz látási viszonyok, ráadásul az idei tavaszi szezonban a Sisapangmán alig 20 hegymászó van, és előre lefektetett kötelek sincsenek a hegyen. Az expedíciót beárnyékolta Boyan Petrov bolgár hegymászó eltűnése is, akinek felkutatásáért ebben a pillanatban is mentőcsapat dolgozik.

Klein Dávid azonban motiváltan és jó erőben indult el, hogy elérje a Sisapangma főcsúcsát – hangsúlyozzák a közleményben.

Varga Csaba április 1-jén indult el Budapestről, az ő idei célja a 8586 méteres Kancsendzönga megmászása, amely a világ harmadik legnagyobbjának számít, és 2014 óta senkinek sem sikerült elérni a csúcsát.

Az erdélyi építész-hegymászó harmadik magyarként mászhatja meg a hegyet Erőss Zsolt és Kiss Péter után, akik 2013-ban, sikeresen felértek a csúcsára, azonban a lefelé tartó úton eltűntek. Emlékük előtt tisztelegve a Kalifa Himalája Expedíció 2018 – Kancsendzönga egyik legfontosabb célja volt, hogy régi hegymászó szokás szerint emléktáblát hegyezzen el Varga Csaba a hegy 5500 méteren kialakított alaptáborában.

A hegymászó ezután megkezdte az akklimatizációs köröket és a rossz időjárási körülmények ellenére egyre nagyobb magasságokba jutott fel. Több éjszakát is el tudott tölteni 7000 méter felett, ezzel mélyítve el akklimatizációját. A nehéz körülmények ellenére egészen 7300 méterig feljutott, ennél magasabbra az akklimatizációs körök keretén belül senki nem mászott idén a Kancsendzöngán.

A hegy érdekessége, hogy a nyolcezresek között ennek a leghosszabb a csúcsmászási szakasza. Az egyértelmű időjárási ablaknak köszönhetően a hegyen lévő legtöbb hegymászó azonos időpontban indul el, így Varga Csaba nem lesz egyedül. Az emléktábla elhelyezésén túl a sportoló fontos célja volt, hogy a csúcsmászás során koszorút helyezzen el azon a helyen, ahol Erőss Zsolt és Kiss Péter vélhetően eltűnt.

 

Rekord méretű hullámot mértek Új-Zélandon

A déli félteke vélhetően legnagyobb, 28,8 méteres hullámát mérték kutatók Új-Zélandon.

A hullám méretét egy bója rögzítette az új-zélandi Campbell-szigetnél a Csendes-óceán déli részén a héten – közölte a meteorológiai szolgálat.

Ezzel megdőlt az eddigi 22,03 méteres rekord, amelyet 2012-ben Tasmániában mértek. Az északi féltekén ennél nagyobb hullámokat is regisztráltak.

Az Új-Zélandi Meteorológiai Szolgálat márciusban üzemelte be napelemmel működtetett bójáját. A Campbell-sziget környéki terület heves viharairól ismert, eddig azonban bonyolult volt mérni a hullámok méretét.

A nyolcemeletnyi hullámot a térségben uralkodó mély alacsonynyomású rendszer és a mintegy óránkénti 120 kilométeres szél okozta – mondta Tom Durrant, a MetService oceanográfusa a BBC online hírportálnak. Hozzátette: ez egy nagyon izgalmas esemény és ismereteik szerint ez volt a legnagyobb hullám, amelyet valaha rögzítettek a déli féltekén.

A bója három óránként húsz percet rögzít. Durrant szerint elképzelhető, hogy volt nagyobb hullám is, amelyet azonban nem regisztrált.

A Meteorológiai Világszervezet nem rögzít különálló hullámokra vonatkozó adatokat, hanem az egymást követő tengeráramlások átlagát, azaz a „kiemelkedő hullámmagasságot”.

A rekorder hullám rögzítésekor tomboló vihar idején 14,9 méteres volt a kiemelkedő hullámmagasság. Ez rekord a Csendes-óceán déli részében, de az Atlanti-óceán északi részében 2016-ban közel 19 métert mértek – mondta Durrant. A szakértő szerint a viharok szinte akadálytalanul zúdulnak végig a Csendes-óceán déli részén, mivel nagyon kevés itt a szárazföld.

„Még a kaliforniai szörfösök is megtapasztalhatják ennek a viharnak az energiáját, amikor nagyjából egy hét múlva eléri az állam partjait” – emelte ki Durrant.

Megfejtették a pisai ferde torony „földrengésállóságának” titkát

Ugyanannak a laza talajnak tulajdonítható a pisai ferde torony „földrengésállósága”, mint amelyik a torony süllyedését és dőlését idézte elő több száz évvel ezelőtt – derítették ki olasz és brit mérnökök.

A világhírű műemlék nem sokkal építésének kezdete, 1173 után elkezdett dőlni a laza talajréteg és a rosszul lefektetett alapok miatt, dőlésszöge elérte az 5,5 fokot, ennek ellenére az 58 méter magas torony legalább négy pusztító földrengést túlélt épségben 1280 óta – emlékeztetett a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A mérnököket régóta foglakoztatja a kérdés, miért élhette túl az erős földrengéseket a pisai ferdetorony. Az építmény sebezhetősége miatt a szakemberek úgy vélték, hogy már egy mérsékelt földrengésnek súlyos károkat kellene okoznia az épületben, sőt akár romba is dönthetné azt. A Római Tre Egyetem és a Bristoli Egyetem tudóscsoportja megtalálta a választ: a dinamikus talajszerkezet-kölcsönhatás (DSSI) jelenség áll a rejtély hátterében.

A talaj és a szerkezet kölcsönhatása egy érintkezési probléma a talaj felszíne és a szerkezeti elemek között.

A kutatócsoport tanulmányozta a rendelkezésre álló szeizmológiai, geotechnikai és szerkezeti információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy a torony nagy magassága és szilárdsága együtt a talaj lazaságával jelentős mértékben módosítja az épület vibrációs sajátosságait oly módon, hogy a torony nem rezonál a földrengés talajmozgásával. Ez a pisai torony fennmaradásának kulcsa – olvasható a Bristoli Egyetem közleményében.

„Ironikus, hogy ugyanannak a talajnak tulajdonítható az, hogy a pisai ferde torony túlélte a földrengéseket, mint amelyik az épület instabilitását okozta, és annak idején majdnem a ferde torony összeomlását idézte elő – közölte George Mylonakis, a Bristoli Egyetem professzor, a talaj-szerkezet kölcsönhatás szaktekintélye.

A kutatók eredményeiket a földrengésállóság tervezés szakembereinek 16. európai konferenciáján mutatják be jövő hónapban a görögországi Thesszalonikiben.