A Hang nélkül című thriller tarolt az amerikai mozikban
A frissen bemutatott Hang nélkül című thriller 50,3 millió dolláros jegyárbevétellel nyerte az észak-amerikai mozis hétvégét – írta a Variety.com iparági becslések alapján.
Az FBI segített azonosítani egy 4000 éves egyiptomi múmiát
Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) génvizsgálattal segített azonosítani egy 4000 éves egyiptomi múmiát – írta a The Independent online kiadása.
Több mint száz éve, 1915-ös megtalálása óta nem sikerült a tudósoknak megfejteniük, kié volt az a megrongált múmiafej, amely Deir el-Bersa ősi egyiptomi temetőváros egy kirabolt sírjának egyik sarkából került elő.
A régészek megállapították, hogy a sír egy Dzsehutinaht nevű hivatalnoké és feleségéé volt, azt azonban nem tudták megmondani, hogy a férfi vagy a nő feje került-e elő.
Odile Loreille, az FBI biológusa belefúrt a fejből kihúzott fogba, a port összegyűjtötte és speciális oldatban feloldotta. Az oldatot DNS-másoló eljárásnak, majd szekvenálásnak vetette alá. A nemi kromoszómák arányának megállapításából arra következtetett, hogy a fej férfié.
„Nem tudtam, sikerül-e a meghatározás, azt hittem, túlságosan károsodott a fej, és attól is tartottam, nem lesz elegendő anyagunk. Örömteli meglepetés volt, hogy sikerrel jártunk, szerencsénk volt” – mondta el a CNN-nek.
A maradvány kora és a sivatagi környezet, ahol megtalálták, különösen nagy kihívás annak, aki DNS-t akar kivonni. Az örökítő információt tartalmazó DNS-molekula idővel és nagy meleg hatására ugyanis lebomlik. A fejet ráadásul a sírt feldúló ókori rablókon kívül a régészek is „megrongálták”, amikor azonosítani próbálták.
A sír kincseit őrző Bostoni Szépművészeti Múzeum utoljára 2005-ben adta át a fejet a Massachusetts General Hospitalnak vizsgálatra. A kórházban CT-felvételeket készítettek róla, ezután négy évvel később DNS-t igyekeztek kivonni egy fogból, de egyik alkalommal sem sikerült megállapítani, férfié vagy nőé volt-e a fej.
Az FBI azért szállt be a tudományos munkába, mert jó alkalomnak találták arra, hogy a fejlett DNS-kivonási eljárást gyakorolják. A módszer ma bűnesetek megoldását segíti.
„Nem arról van szó, hogy az FBI-nak történelmi rejtélyek kutatására szakosodott osztálya is lenne, hanem arról, hogy az ókori leletek vizsgálatával tökéletesíthetjük a modern nyomozások eszközeit” – magyarázta Anthony Onorato, az FBI DNS-elemző részlegének vezetője.
Három hónapot csúszik a Terminátor következő része
Három hónappal elhalasztotta a Paramount Stúdió a Terminátor című film hatodik részének mozikba kerülését, amelyet 2019. júliusára hirdettek meg – adta hírül a Variety című filmportál.
Az új időpontot november 22-re tűzték ki. A stúdió rögtön hozzátette, hogy a döntésnek nincs köze a főszereplő, Arnold Schwarzenegger egy héttel ezelőtti szívműtétéhez, már korábban döntöttek a halasztásról.A színészt pénteken engedték haza a kórházból.
Az egyelőre még cím nélküli film főszereplői között lesz Linda Hamilton, aki Sarah Connor szerepében tér vissza. Az első három filmben a gyilkos cyborgot alakító Arnold Schwarzenegger, aki 2003 és 2011 között Kalifornia kormányzója volt, tavaly tért vissza a produkcióhoz.
A hatodik film forgatása lesz az első alkalom, hogy Linda Hamilton, Arnold Schwarzenegger és James Cameron – a sorozat egyik producere – újra együttdolgozik az 1991-ben bemutatott a Terminátor 2 – Az ítélet napja című epizód készítése óta.
A Tim Miller rendezte legújabb film forgatókönyvét teljes titok fedi, James Cameron csak annyit árult el, hogy a Terminátor 2. közvetlen folytatása lesz.
Sörkülönlegességek Szentendrén
A négynapos Szentendrei Sörmajálison a sörkülönlegességek mellett koncertek, könnyűzenei tehetségkutató verseny, gasztronómiai események, utcabál és gyermekprogramok várják a látogatókat április 28-tól május 1-jéig a Dunakorzón és környékén – közölte a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. az MTI-vel.
A fesztiválon hazai és nemzetközi, kézműves, valamint kisüzemi és nagyüzemi sörkülönlegességekkel várják az érdeklődőket a Dunakorzón és a Dumtsa Jenő utcában. A Dunakorzón, amely négy napra Gasztro utcává alakul át, különleges nagyüzemi sörökkel, a Dumtsa Jenő utcában pedig kézműves sörökkel találkozhatnak a látogatók. Szintén a Kézműves Sörkorzón lesz Szentendre sörének, az ISTER-nek hivatalos debütálása is.
A fesztiválon szombaton a The BlackBirds Beatles-emlékzenekar, az ACid/DC, illetve a Stoned – 100% Rolling Stones szórakoztatja a közönséget. Este Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar lép fel, majd utcabált tartanak. Vasárnap többek között a Cool Head Klan ad koncertet, a nap pedig a Maszkura és a Tücsökraj és a Kiscsillag fellépésével zárul.
Hétfő délután könnyűzenei tehetségkutató versenyt rendeznek a nagyszínpadon, ahol fiatal zenészek mérettethetik meg magukat.
A fesztivál utolsó napján, kedden, a szentendrei civil szervezetek és egyesületek mutatkoznak be a nagyszínpadon, a rendezvénysorozat a Fish! együttes koncertjével zárul a Dunakorzón. A programokról további információ a szentendreprogram.hu honlapon található.
Eddig ismeretlen ábrákat fedeztek fel a perui Nazca-sivatagban
Több mint ötven, korábban ismeretlen ábrát, geoglifát fedeztek fel helyi régészek a perui Nazca-sivatagban, a világhírű Nazca-vonalak feltérképezése közben.
A szakemberek szerint az újonnan felfedezett vonalak egy része még a Nazca kultúra (i. sz. 200-700) előtt, a paracas és a topara kultúrák idején, i.e. 500 és i. sz. 200 között keletkezhetett – írja a National Geographic.
Az eddig ismert Nazca-vonalak csupán felülről láthatóak, a paracas nép azonban a hegyoldalakba véste műveit – sok emberi alakzatokat készített -, hogy a lenti falvakból is látni lehessen őket.
„A figurák többsége harcos” – mondta Luis Jaime Castillo Butters perui régész, aki maga is részt vett az ábrák felfedezésében. Hozzátette: „ezek a vonalak egy bizonyos távolságból már észrevehetőek voltak, vagyis az emberek látták őket, ám idővel teljesen eltűntek”.
A Nazca-vonalak a világ egyik nagy régészeti rejtélyének számítanak. A gigantikus mértani alakzatok, monumentális állatfigurák és nyílegyenes vonalak Peru egy félreeső vidékén, Limától nagyjából 400 kilométerre délre, a Pampas de Jumana nevű fennsíkon terülnek el 750 négyzetkilométeren.
Az ábrák elkészítéséhez Peru ősi lakói kövekkel jelölték meg a vonalak végeit, majd lekaparták a talajról a felszíni vörös kavicsréteget, hogy feltáruljon az alatta fekvő halványsárga kőzet. A tudósok ugyan még ma sem biztosak benne, hogy miért készültek a rajzok, de feltehetőleg rituális céllal alkották meg őket.
A Nazca-vonalakat az UNESCO 1994-ben vette fel a világörökségi listára. Idén januárban egy eltévedt kamion rongálta meg a híres vonalak egy részét, amikor a tiltó táblák ellenére a fennsíkra hajtott.
Jason Derulo koncert a Budapest Parkban
Első alkalommal lép fel a magyar fővárosban Jason Derulo amerikai pop énekes-táncos augusztus 5-én, vasárnap a Budapest Parkban.
A világszerte népszerű előadó ötéves kora óta szerepel színpadon, és nyolcévesen már első dalait írta. Tanulmányait a Dillard Művészeti Gimnázium után a New York-i Amerikai Zene és Dráma Akadémián végezte. Tizenhat évesen olyan előadóknak kezdett dalokat írni, mint P. Diddy, Pitbull vagy Sean Kingston.
Jason Derulo mára a zenei műsorok és fesztiválszínpadok ünnepelt sztárjává vált. In My Head, Want To Want Me, If I’m Lucky, Don’t Wanna Go Home, Cheyenne, Talk Dirty vagy a Swalla című dalai évek óta uralják a világ slágerlistáit. Legújabb száma, a Colors, a 2018-as labdarúgó világbajnokság hivatalos himnusza – olvasható a közleményben.
Szombaton kezdetét veszi az Ákos 50 turné
Ötvenedik életévét és pályafutása 30. évfordulóját turnéval ünnepli Ákos. A jubileumi koncertsorozat nyitóeseménye április 7-én szombaton lesz a Müpában, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.
„A Müpához méltó előadást tervezünk, de nem maradhat el az elmúlt három évtized néhány vicces vagy izgalmas pillanatának megidézése sem. Hangvételében talán az Andante- vagy a 40-es koncertsorozathoz lehet hasonlítani, amit tervezünk, ami azonban minden korábbi előadásunktól különbözni fog” – idézte Kovács Ákost a közlemény, amelyet a menedzsment csütörtökön juttatott el az MTI-hez.
A jubileumi Müpa-koncertet tavaly áprilisban jelentette be az előadó, aki most pénteken ünnepli 50. születésnapját. Az előadásra gyorsan elfogytak a jegyek, akárcsak az emiatt meghirdetett második előadásra, amely vasárnap lesz. Az érdeklődés nyomán szerveződött meg az országos turné: áprilisban és májusban tíz helyszínen 18 alkalommal látható és hallható ez a műsor.
Az Ákos 50 kétfelvonásos, akusztikus műsor lesz, amely az egyszálgitáros daloktól jut el a zenekari megszólalásig; utóbbit egy mintegy negyventagú kórus egészíti ki. A turné során lesznek dupla és tripla koncertek is, a legkisebb helyszín a kecskeméti Katona József színház, a legnagyobb a győri Audi csarnok, de a program Londonba is eljut.
Az Ákos 50 turné főtámogatója a Szerencsejáték Zrt., a társaság valamennyi koncertlátogatónak egy ingyenes maxi CD-t ajándékoz. A turné állomásai: április 7-8. (Müpa), április 13-14. (debreceni Kölcsey Központ), április 21. (szombathelyi Arena Savaria), április 28. (győri Audi Aréna), április 30. (London, The Clapham Grand), május 5. (Veszprém Arena), május 10-11-12. (pécsi Kodály Központ), május 18. (Kecskeméti Katona József Színház), május 19-20. (Szegedi Nemzeti Színház), május 25-26-27. (Budapest, Erkel Színház).
Ákos a 30 évvel ezelőtt alakult szintipopos Bonanza Banzai frontembereként lett ismert a nyolcvanas években, a zenekarral 1995-ig kilenc albumot jelentetett meg. Szólóelőadóként még nagyobb sikereket ért el, 19 magyar és hat angol nyelvű albumot készített, de írt verses hangjáték-albumot, hangoskönyvet és színdarabhoz zenét is. Számos zenei díjat kapott, 2012-ben Kossuth-díjat vehetett át.
VinCE Awards – Megválasztották a magyar borvilág kiválóságait
Idén nyolc kategóriában díjazták a magyar borvilág kiválóságait a VinCE Awards-díjjal, amelyet csütörtökön adtak át a 9. VinCE Budapest Wine Show nyitónapján.
A díjat alapító VinCE Magazin több mint egy évtizede meghatározó szerepet vállal a magyarországi boréletben, tesztjein rendszeresen értékel borokat. A VinCE Awards-díjjal a szakmai lap olyan kimagasló teljesítményeket ismer el, amelyek túlmutatnak a borok elkészítésén, hogy azonosítsa és példaként mutassa fel a legjobb ötleteket, legprofibb koncepciókat, leginspirálóbb példákat – közölték az MTI-vel a szervezők.
Hat kategóriában szakmai zsűri választotta ki azt a három-három jelöltet, akik közül közönségszavazás döntött a kategóriagyőztesekről. Az internetes szavazásban több mint kétezren vettek részt a világ hat földrészéről; még az óceániai régióból is érkezett néhány voks – árulták el a szervezők.
A legjobb borászatot és borkereskedést a VinCE Magazin választotta ki a havonta megrendezett vaktesztjein elért eredmények összesítése alapján.
A legjobb borlap kategória nyertese ismét a budapesti Borkonyha lett, és szintén duplázni tudott a legjobb boros szálláshely kategóriában a badacsonyi Hotel Bonvino.
A legjobb borbár díját a budapesti Carpe Diem érdemelte ki a szavazóktól, a legjobb komplex turisztikai szolgáltatást nyújtó pincészetnek pedig Kristinus Borbirtokot választották.
Balogh-Fazekas Árpád (Auchan) nyerte el a legjobb borbeszerző címet, míg a legjobb tour operátor a Taste Hungary lett.
A VinCE Magazin 2017-es tesztjei alapján a Bortársaság bizonyult a legeredményesebb borkereskedésnek, a legeredményesebb borászat pedig a villányi Günzer Zoltán Pincészete lett.
A VinCE Budapest Wine Show vendégei vasárnapig több mint ezer féle borral találkozhatnak a sétáló kóstoló több mint 160 kiállítójának standjainál, a rendezvény mesterkurzusain pedig a hazai és nemzetközi borvilág elismert szakértői adnak elő.
Új űrszonda kutatja majd a Naprendszeren kívüli bolygókat
A tervek szerint április közepén indítja a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) exobolygó-kereső űrszondát a NASA, amelynek mérései alapján több mint háromezer exobolygó felfedezésére számítanak a csillagászok. A TESS tudományos programjában az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek – közölte az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-vel.
A hamarosan felbocsátandó kutatószonda az egész égboltot vizsgálja majd, hogy az éjjeli égen legfényesebbnek látszó néhány százezer csillag körül bolygókat találjon – olvasható Szabados László csillagász cikkében, amely az MTA honlapján jelent meg csütörtökön.
A csillagász ismertetése szerint az idegen bolygók kimutatása a már jól bevált fényességméréssel történik majd: a TESS fedélzetén működő detektorok a csillagok fényességét mérik, és azt az átmeneti elhalványodást keresik, ami olyankor következik be, amikor a csillag körül keringő bolygó éppen a csillag előtt halad át.
Ezzel az úgynevezett tranzitmódszerrel – főként a Kepler űrtávcsővel – már körülbelül 3000 csillagnál találtak körülötte keringő bolygóra utaló fényességcsökkenést az elmúlt években. A TESS várhatóan legalább ugyanennyit fog felfedezni kétévesre tervezett működése során. Az újonnan észleltek között remélhetőleg több olyan bolygó is lesz, amely méretét és tömegét tekintve a Földhöz hasonlít, és a csillagától olyan távolságban kering, hogy akár élet is kialakulhatott rajta – olvasható a cikkben.
A nagyjából személyautó méretű űrszonda fedélzetén négy nagylátószögű távcsövet helyeztek el. A négy távcsőbe eltérő irányú, de egymással szomszédos területekről érkezik a fény, és együtt 400-szor nagyobb területet észlelnek egyidejűleg, mint a Kepler űrszonda által eredetileg vizsgált égboltrészlet.
A beszámoló szerint bár a TESS fő feladata minél több új exobolygó megtalálása, elődeihez hasonlóan más tudományos feladatok is szerepelnek az új fotometriai űrszonda programjában. Jelentős eredményekre számítanak például a változócsillagok iránt érdeklődő kutatók, akik javaslatot tehettek a számukra érdekes csillagok időben sűrűbb mintavételezésű észlelésére, mint amilyen az exobolygók kimutatásához elegendő.
A TESS tudományos programját George Ricker, az MIT munkatársa irányítja. A programban néhány amerikai intézmény (MIT, NASA, Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ, Űrtávcső Tudományos Intézet) munkatársai mellett más országok tudósai is közreműködnek. Magyarországról az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének több kutatója is részt vesz a TESS asztrofizikai programjaiban – olvasható a cikkben.
A neandervölgyiekhez köthető eddigi legrégebbi faeszközöket tárták fel Spanyolországban
A neandervölgyi emberhez köthető eddigi legrégebbi, 90 ezer éves faeszközöket tártak fel a kutatók az észak-spanyolországi Baszkföld Aranbaltza nevű lelőhelyén.
A terepmunkálatokat vezető Joseba Rios-Garaizar, a spanyolországi humán evolúció nemzeti kutatóközpont (CENIEH – Centro Nacional de Investigación sobre la Evolución Humana) régészének elmondása szerint 2015-ben két rendkívül jó állapotban fennmaradt faeszközt tártak fel a területen – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
Fotó: Joseba Rios
Az egyik lelet egy 15 centiméter hosszú ásóbot, amelynek alapos vizsgálata, valamint a körülötte lévő üledék úgynevezett lumineszcens kormeghatározási módszerrel – elsősorban homokos, löszös üledékek utolsó napfényre kerülésének időpontja adható meg vele – való elemzése azt mutatta, hogy a faeszközök nagyjából 90 ezer évesek, vagyis a neandervölgyiek készítették őket.
A PLOS ONE című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint az ásóbotot egy hosszában kettévágott tiszafarönk egyik feléből készítették. A levágott darabot letisztogatták egy kőeszközzel, majd tűzzel „kezelték”, hogy tartósabbá tegyék, végül hegyesre csiszolták. Az így kapott eszközt ásásra használták az élelmiszerek, kovakövek felkutatására, vagy csupán lyukakat ástak vele.
A neandervölgyiek famegmunkálási technológiájáról árulkodó leletek nagyon ritkák, mivel a fa gyorsan lebomlik. Kizárólag specifikus környezeti feltételek, például az Aranbaltza lelőhely vízzel átitatott üledéke alkalmas arra, hogy megőrizze az ilyen típusú leleteket.
Az Ibériai-félszigetet tekintve eddig csupán a katalóniai Abric Romaní nevű lelőhelyen, míg Európa többi részén is csupán négy területen – az angliai Clacton-on-Sea-ben, a németországi Schöningenben és Lehringenban, valamint az olaszországi Poggeti Vechiben -, találtak neandervölgyiekhez, vagy azok elődeihez köthető faeszközöket.
Ez azt jelenti, hogy az Aranbaltza lelőhelyen talált leletek kulcsfontosságú információkkal szolgálnak a neandervölgyiek famegmunkálási technológiájáról és fahasználati szokásairól.
A 2013-ban megkezdett aranbaltzai ásatási munkálatok eredményei azt mutatják, hogy a neandervölgyi ember több szakaszban érkezett meg a területre, amely ennél fogva kivételes betekintést nyújt ezen emberféle evolúciójába és életmódjának alakulásába.