Főoldal Blog oldal 302

Új kezeléssel sikerült megelőzni a mogyoróallergiás reakciókat

Sikerült megelőzni a mogyoróallergiás reakciókat egy nagy létszámú kutatás során, amelyben a beteg gyerekek napi egy mogyoróliszt-kapszulát szedtek fél éven át, hogy kialakuljon bennük a tolerancia.

Az orvosok a mogyoróliszttel teli kapszula tartalmát ételre szórva adagolták nekik naponta, hogy a kicsi, de egyre növekvő mennyiségekkel fokozatosan hozzászoktassák őket.

A teszteket végző, kaliforniai központú Aimmune Therapeutics keddi közlése szerint hat hónap után a vizsgálatban résztvevő gyerekek 67 százaléka képes volt nagyjából két szem mogyorót megenni allergiás reakciók nélkül, míg a placebót kapó gyerekek közül csak négy százalék – számolt be róla a madicalxpress.com.
Gyerekek milliói allergiásak a mogyoróra, vannak, akiknél életveszélyes reakció lép fel, ha véletlenül találkoznak vele.

Stacie Jones, az Arkansasi Egyetem allergológusa azonban arra intett, hogy senki ne próbálja ki otthon a módszert, mert veszélyes lehet. „Egyelőre tesztelik az eljárást. Csak tökéletesen biztonságos körülmények között lehet végezi” – mondta Jones, aki tanácsaival segített a kutatóknak. Az eredményeket még nem ellenőrizték független szakértők.

A kutatásban majdnem 500, 4-17 éves gyerek vett rész, akiknek annyira súlyos volt az allergiája, hogy akár egy tized szemnyi mogyorótól tüneteket mutattak. A gyerekek egy része mogyoróliszt-kapszulát, a másik része mogyorómentes porral, placebóval töltött kapszulát kapott naponta emelkedő adagokban hat hónapon át. Se a páciensek, se az orvosok nem tudták, kinek mi van a kapszulájában.

A mogyoróliszttel kezelt gyerekek nagyjából 20 százaléka kikerült a vizsgálatból, 12 százalék allergiás reakciók vagy más problémák miatt. Jones szerint a módszere „általában biztonságosnak” mutatkozott.

A Vanderbilt Egyetem szakembere, Stacy Dorris – aki nem vett részt a kutatásban – arra hívta fel a figyelmet, hogy a módszer megóvhatja a betegeket a súlyos reakcióktól, de nem jelent gyógymódot. „Nem tudjuk, mi lenne, ha abbahagynák a kapszulák szedését” – tette hozzá.

Azt sem jelenti az új eljárás, hogy a gyerekek úgy ehetnek mogyorót, mintha nem lennének rá allergiásak, csak annyit, hogy 95 százalékuk el tud fogyasztani egyetlen szemet anélkül, hogy reakciókat produkálna – magyarázta Andrew Bird, a dallasi Southwestern Medical Center allergológusa, aki szintén tanácsadóként vett részt a vizsgálatban.

Melegrekord New Yorkban, hóviharok és tornádók a középnyugati államokban

Melegrekordot mértek szerdán New Yorkban, miközben az Egyesült Államok középnyugati tagállamaiban hóviharok dúlnak és tornádók pusztítanak.

Rekord meleget, 24,4 Celsius-fokot mértek szerdán délután New York Manhattan negyedében – jelentette be az amerikai Országos Meteorológiai Szolgálat.

Utoljára 1930-ban volt ilyen meleg február 21-én: akkor 20 Celsius-fok volt.

A meteorológusok szerint ez a tavaszias időjárás egész februárra rekord hőmérséklet, utoljára ugyanis 1985-ben mértek az év második hónapjában 23,88 Celsius-fokot.

A tavaszias időjárás az Egyesült Államok egész északkeleti partvidékére jellemző, miközben a középnyugati és déli államokban hóviharok dúlnak, jégeső zuhog, Texas északi vidékein pedig tornádók pusztítanak.

Viharzóna vonul végig a középnyugati szövetségi államokban, Oklahomában, Coloradóban, Kansasben, Missouriban, Iowában, Minnesotában, Észak-Dakotában és Wisconsinban. Áradnak a folyók Illinoisban, Indianában és Michiganben, mindenütt árvízriadót adtak ki a helyi kormányzók. Áradásra számítanak Arkansas és Texas államokban is.

A Nagy Tavak környékén havazik, vagy ónos eső esik, a Huron és a Michigan tavak környékének hídjait lezárták a forgalom elől.
Arkansas államban a meteorológusok előrejelzései szerint akár 10-15 centiméteres csapadék is várható.

Wisconsinban és Missouriban sok településen szüneteltetik az oktatást.

George és Amal Clooney félmilió dollárt adományozott a fegyvervásárlás szigorításáért szót emelő floridai diákok mozgalmának

George Clooney színész és nemzetközi jogász felesége, Amal Clooney kedden bejelentette: félmillió dollárt adományoz az Egyesült Államokban a fegyvervásárlás szigorításáért szót emelő floridai diákok mozgalmának.

A diákok a múlt szerdán, a floridai Parkland város középiskolájában elkövetett tömegmészárlás után hívták életre mozgalmukat és március közepére Washingtonban menetet szerveznek a fegyvervásárlás és -tartás szigorításáért, illetve a fegyveres erőszak ellen.

Fotó: Getty

A Clooney-házaspár közleményben tudatta döntését, kiemelve, hogy nagy hatással volt rájuk a túlélőkből aktivistákká vált diákok „bátorsága és ékesszólása”.

Félmillió dollárt ajánlott fel a tiltakozó menetet szervező diákoknak Oprah Winfrey, az Egyesült Államok egyik legismertebb televíziós személyisége, a talk-show műsorok „királynője” is. Winfrey kedden éjjel Twitter-üzenetben tette közzé felajánlását, hozzáfűzve, hogy a menetet szervező diákok őt az 1960-as évek polgárjogi mozgalmainak aktivistáira emlékeztetik, mert „ők is azt mondták, hogy elegünk van és hallatni fogjuk a hangunkat”.

A felháborodott diákok kedden megjelentek a floridai törvényhozás épületében is, ahol arról voksoltak a helyi törvényhozók, hogy napirendre vegyenek-e egy, a tűzfegyverek vásárlásának betiltását szorgalmazó törvényjavaslatot. A képviselők nemmel szavaztak. Lizzie Eaton, a parklandi iskola egyik 16 éves diákja a CNN hírtelevízióban „igazán szívszaggatónak” nevezte a szavazást, amely annak ellenére végződött így, hogy a diákok egész nap győzködni próbálták a demokrata párti és a republikánus törvényhozókat egyaránt.

Közben a fegyvervásárlás szigorítása mellett kampányoló két csoport 230 ezer dollárért kétoldalas hirdetést tesz közzé szerdán a The New York Times című lap hasábjain. A hirdetésben név szerint felsorolják azokat a washingtoni kongresszusi politikusokat, akik a kampányukhoz pénzt fogadtak el a befolyásos Országos Fegyver Szövetségtől (NRA).

A CNN televízió egyébként már kedden este fotóikat bemutatva felsorolta azokat a floridai törvényhozókat, akik részben az NRA pénzén kampányoltak.

Ősmaradványokat és maja szentélyt rejt a világ legnagyobb víz alatti barlangrendszere Mexikóban

Ősmaradványokat, köztük óriáslajhárok fosszíliáit, valamint egy gondosan kidolgozott maja szentélyt rejt a világ legnagyobb, 347 kilométer hosszú víz alatti barlangrendszere Mexikóban.

A Yucatán-félsziget föld alatti vizeinek tanulmányozásával és megőrzésével foglalkozó Gran Acuifero Maya (GAM) projektben részt vevő szakemberek idén januárban jöttek rá hónapok óta tartó kutatások eredményeként, hogy a térség két óriási barlangrendszere, a valaha 263 kilométeresnek mért Sac Actun és a 84 kilométeres Dos Ojos egybenyílnak. A vízzel elárasztott két nagy barlanglabirintus Tulum tengerparti üdülőhely közelében kapcsolódik egymáshoz.

Fotó: elpais.com

A régészek hétfőn ismertették a barlangrendszer feltárásának eredményeit. A kutatók úgy vélik, hogy a barlangrendszer vízszintje időről időre változott, és a súlyos aszályok idején – olykor veszélyes – vízforrásként szolgált a helyiek számára – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A területére merészkedő állatok és emberek egy része soha nem jutott ki élve, ám az ő balszerencséjük segíti a kutatókat abban, hogy a felfedezett maradványok révén apró lépésekben összerakják a barlangrendszer 2,6 millió évvel ezelőtt kezdődött és a 11 700 évvel ezelőtt befejeződött pleisztocén földtörténet korig visszanyúló történetét.

A megkövesedett állati maradványok között a Gomphotheriidae családba tartozó elefántszerű teremtmény, valamint óriáslajhárok és medvék fosszíliáira bukkantak a szakemberek. Az emberek által hátrahagyott tárgyak között égetett emberi csontokat és kerámiákat azonosítottak, valamint falvéseteket is találtak.
„Nagyon valószínűtlen, hogy bárhol a világon akad hasonló lelőhely. Lenyűgöző mennyiségű és állapotú régészeti leletet találtunk odabent”- mondta Guillermo de Anda projektigazgató, búvárrégész.

Fotó: elpais.com

A leletek között található egy maja szentély, amelyet a háború és a kereskedők istenének emeltek. A szentélyhez egy lépcső is tartozik, amely megközelíthető egy, a barlangrendszerrel kapcsolatban álló víznyelőn keresztül is.

A Yucatán-félsziget tele van a maja nép monumentális emlékeivel. A maják városai rátelepültek azoknak a kútszerű karsztképződményeknek (cenote) a kiterjedt hálózatára, amelyek kapcsolatban álltak a vízzel teli barlangokkal. Egyes ilyen víznyelők vallási jelentőségre tettek szert a maják körében, akiknek leszármazottai ma is lakják a vidéket.

A kutatók a barlangrendszerhez kapcsolódó több másik víznyelőnél is rituális tevékenységekre utaló jeleket találtak.

A Föld „legmagányosabb fája” jelezheti az antropocén kor kezdetét

A Föld legmagányosabbnak nevezett fája, a dél-tengeri Campbell-sziget lucfenyője világosan őrzi évgyűrűiben az ötvenes és hatvanas évek atomkísérleteinek radioaktív nyomait, ezzel jelezheti az antropocén kor kezdetét – írta a BBC hírportálja.

Az antropocén elnevezésű, javasolt új földtörténeti kort onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá válik. A kor a második világháború után indult, és jól jellemzi például a műanyaggyártás robbanásszerű növekedése.

Fotó: chsgardens.co.nz

A tudósok azt keresik, mi lehetne az a mérföldkő, amely az új korszak kezdetét jelzi.

Chris Turney, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem tudósa és kollégái szerint a Campbell-szigeti magányos szitka luc (Picea sitchensis) évgyűrűinek kémiája kitűnően mutatja a korszakváltást.

„Komoly jelöltünk ez a fa a korszakkezdő szerepre. Olyasvalaminek kell lennie, amely a globális hatást érzékelteti. Az északi félteke élővilágában található lenyomatok az emberi tevékenység minden fontosabb állomását jelzik. Ez a fenyőfa viszont azt szimbolizálja, milyen messzire hat az emberi tevékenység, hogy még ez a minden településtől távol eső fenyő is viseli a nyomát” – mondta Turney a BBC-nek.

A szitka luc nem is honos a Campbell-szigeten, amely Új-Zéland déli csücskétől mintegy 600 kilométerre helyezkedik el. A fenyő természetes élőhelye északabbra van, ezt a példányt 1905 körül ültették el, talán egy nagyobb ültetvényt akartak kialakítani.
Legközelebbi „társa” 200 kilométerre északnyugatra, az Auckland-szigeteken áll.

Turney és kollégái mintát vettek a széles, világosan elkülönülő évgyűrűkből álló törzsből és megvizsgálták a gyűrűk kémiai jellemzőit.

A radiokarbon, vagyis a C14 izotóp mennyisége hirtelen megnövekszik az 1965-ös év második felét képviselő évgyűrűben, ami a hidegháborús atomkísérletek kétségtelen jele, ugyanis a nukleáris tesztek megkétszerezték a légköri radiokarbon mennyiségét.

A radiokarbont a fa szén-dioxidként, fotoszintézissel építette a szervezetébe.

Mark Maslin, a Scientific Reports című tudományos lapban ismertetett kutatás brit résztvevője elmondta, hogy az évgyűrű későbbi, mint a légköri nukleáris kísérletek 1963-as tilalma, ám jól mutatja, hogy a korábbi robbantások maradványai az egész bolygót szennyezték és még a bioszférába is beépültek.

„Ha az antropocén kezdő eseménye az úgynevezett nagy akceleráció, akkor ez a fa hordozza a tökéletes lenyomatot. Még izgalmasabb, hogy ezt a szitka lucot is az ember ültette oda, ahol magától nem nőtt volna, ettől lett olyan erőteljes emléke annak, amit a Földdel tettünk” – magyarázta Maslin.

Ismét a Costes lett az év étterme

Ismét a Palágyi Eszter séf által vezetett Costes kapta a Volkswagen-Dining Guide Év Étterme díjat a hétfőn Budapesten megrendezett díjátadó gálán.

A fővárosi étterem 2017-es teljesítményével így megismételte tavalyi sikerét, és immár negyedik alkalommal érdemelte ki az elismerést.

A zsűri értékelése szerint a Costes nyitása óta vezető szerepet vállal a modern magyar gasztronómia megteremtésében. A Palágyi Eszter vezetésével működő fine dining konyha továbbra is stabilan és kiemelkedő színvonalon teljesít. A kompromisszumok nélkül dolgozó séf még inkább törekszik arra, hogy az eddiginél is „magyarosabb” konyhát vigyen, mindezt a Costes stílusához igazodó, haladó felfogásban.

Az ország legjobb éttermei közé a Costes után sorrendben a Borkonyha, az Onyx, a Babel, a Costes Downtown, a Stand25, a Fáma, a MÁK, a St. Andrea Borbár, az Olimpia, az encsi Anyukám Mondta és az Arany Kaviár került.

A szervezők szerint mivel a Dining Guide elsősorban azon szempont szerint értékeli az éttermeket, hogy hogyan felelnek meg a tőlük elvárható szintnek, két olyan éttermet is az ország legjobbjai közé soroltak, amely nem tekinthető „klasszikus” csúcsétteremnek, mert progresszív étlappal, kötetlenebb stílusban és informálisabb szervizzel dolgozik, ettől függetlenül azonban kétség kívül csúcskategóriás. A Dining Guide nem szerette volna, ha ezek miatt szűkebbre kell „szabni” a tíz legjobb étterem listáját, így idén 10 plusz 2 éttermet listáztak. Így került a legjobb éttermek közé az Olimpia és a Stand25.

Az év ifjú séftehetségének Kovács Pétert, a Tama séfjét, az év séfjének Barna Ádámot, a St. Andrea Borbár főszakácsát választották. Az Év Innovatív Konyhája díjat a Tóth Szilárd és Sajben Csaba séfpáros vezette Innio, az Év Legígéretesebb Konyhája Díjat a Huszár Krisztián vezette Fáma, az Év Street Food Díját pedig a Dudás Szilárd és Dudás Szabolcs testvérpár által jegyzett miskolci pizzabár, a Pizza, Kávé, Világbéke kapta.
A Dining Guide korábban nem listázott cukrászdákat, idén a teszterek 100 cukrászdában jártak és 65 cukrászda közül választották ki a legjobbat. Az Év Cukrászdája Díjat a Vácon lévő Mihályi Patisserie kapta. Szintén újdonság, hogy az éttermek borlapját is górcső alá vették: az Év Borlapjáért a Borkonyha vehetett át elismerést.

Idén először adták át a Friedrich Wilhelm Raiffeisen-Dining Guide Életmű Díjat, melyet Rosenstein Tibor vehetett át.

Az év legjobb éttermeinek rangsorát független, külföldi szaktekintélyek határozták meg egy egész éven át tartó tesztelés során. A nemzetközi szakmai zsűrit idén Enrico Cerea vezette, aki a Bergamo közelében található Da Vittorio étterem három Michelin-csillagos séfje. Munkáját az előző évekből már ismert Nicola Portinari is segítette, aki a kétcsillagos La Peca konyhafőnöke. A nemzetközi szaktekintélyek között szerepel a Dining Guide tanácsadója, Fausto Arrighi is, aki 36 évet töltött el a világ legnagyobb nevű étteremkalauzánál, a Michelin Guide-nál.

A 2004-ben alapított Dining Guide-díj az egyik legjelentősebb elismerés a magyar vendéglátóiparban. 2005-ös teljesítményéért a Fausto’s, a 2006. évért a Lou Lou étterem nyerte a fődíjat, majd 2007-ért ismét a Fausto’s étterem kapta az elismerést. 2008-ban a Bock Bisztró, 2010-ben a Chateau Visz, 2011-ben, 2013-ban és 2015-ben az Onyx, 2014-ben pedig a ZONA volt a legjobb. A Costes korábban háromszor, 2009-ben, 2012-ben és 2016-ban volt az év étterme.

BAFTA-díjak – Tarolt A Három óriásplakát

A Három óriásplakát Ebbing határában (Three Billboards Outside Ebbing, Missouri) című alkotás kapta a fődíjak zömét a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztó gáláján.

A filmet kilenc díjra jelölték, és ötöt el is hozott a viszonylag megbízható Oscar-előrejelzőnek tekintett BAFTA-rendezvényen. Martin McDonagh forgatókönyvíró és rendező alkotása kapta a legjobb filmnek, a legjobb brit filmnek és a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó elismerést.

Emellett Frances McDormandnek ítélték a legjobb női főszereplő díját, és Sam Rockwell lett a legjobb férfi mellékszereplő.
A legtöbb, 12 jelölést Guillermo del Toro A víz érintése (The Shape of Water) című filmje kapta. Az alkotás stábja végül a legjobb rendezőnek, a legjobb produkciós tervezésnek és a legjobb eredeti filmzenének járó BAFTA-díjért mehetett fel a patinás londoni Royal Albert Hall rendezvényközpont színpadára.
A harmadik nagy BAFTA-reménység, a Winston Churchill háborús éveiről szóló A legsötétebb óra (The Darkest Hour), amelyet kilenc díjra jelöltek, a fődíjak közül a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta. Ezt Gary Oldman vehette át a néhai brit miniszterelnök szerepében nyújtott teljesítményéért.

A legjobb film kategóriájában a Három óriásplakát mellett a Szólíts a neveden! (Call Me By Your Name), A legsötétebb óra, a Dunkirk, és A víz érintése versengett.

A Dennis Villeneuve rendezte, producerként Ridley Scott által jegyzett Szárnyas fejvadász 2049 (Blade Runner 2049) című sci-fi nyolc kategóriában indulhatott a brit filmszakma legrangosabb díjaiért, akárcsak a Christopher Nolan rendezésében készült Dunkirk című háborús dráma.

A Blade Runner 2049-nek végül a legjobb fényképezésért és a legjobb különleges látványhatásokért járó elismerést ítélték, a Dunkirk a legjobb hanghatásért járó BAFTA-kitüntetést kapta.
A vasárnap éjszakába nyúló gálán Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, a brit trón majdani várományosa – aki a filmakadémia elnöki tisztségét is betölti – bejelentette, hogy a legrangosabb elismerést, a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia tagságát Ridley Scott kapja. A BAFTA-tagságról szóló oklevelet Vilmos felkérésére Kenneth Branagh nyújtotta át.
A 80 éves Scott a közönség nagy derültségére köszönőbeszédében azt mondta: gyanúja szerint az elismerés mögött akár az a meggondolás is állhatott, hogy „adjunk már ennek is valamit, mielőtt túl késő”.

A brit filmakadémia korábban olyan neves művészeket emelt tagjai közé, mint Charlie Chaplin, Alfred Hitchcock, Steven Spielberg, Sean Connery, Elizabeth Taylor, Stanley Kubrick, Anthony Hopkins, Laurence Olivier és Judi Dench.
A vasárnap esti londoni BAFTA-gálán számos világsztár feketébe öltözött a munkahelyi szexuális zaklatások áldozatai iránt tanúsított szolidaritás jegyében. Fekete kosztümben jelent meg mások mellett Angelina Jolie, Jennifer Lawrence, Salma Hayek és Kristin Scott Thomas.

Komoly feltűnést keltett Katalin hercegnő, Vilmos felesége, aki ugyan nem fekete, de csaknem feketés színben játszó sötétzöld ruhát viselt, amelyet fekete öv és fekete kézitáska egészített ki.
A vasárnap esti BAFTA-gála elé időzítve több mint kétszáz brit és ír filmcsillag aláírásával nyílt levél jelent meg a The Observer című baloldali vasárnapi brit lapban, követelve a munkahelyi szexuális zaklatás jelenségének azonnali felszámolását, nemcsak a film világában, hanem a társadalom minden szegmensében. Az aláírók között szerepelt Emma Thompson, Keira Knightley és Emma Watson neve is.

Emma Watson mindemellett egymillió fontot (350 millió forintot) adományozott a szexuális zaklatás elleni fellépés összehangolására létrehozott alapítványnak.

Magyar-amerikai filmes társaság alakult Los Angelesben

A magyarországi filmes alkotók amerikai kapcsolatteremtését segítő filmes társaság alakult Kaliforniában – tájékoztatta Bunyik Béla, a Los Angeles-i magyar filmfesztivál alapító elnök-igazgatója vasárnap az MTI-t.

A társaságot Bunyik Béla hívta életre, Hungarian American Film-Theater Society (Magyar-Amerikai Filmszínházi Társaság) néven. Tagjai a magyar film- és színházi élet jeles képviselői, valamint az Egyesült Államokban dolgozó magyar származású filmesek.
Bunyik Béla – aki a Magyar Nemzeti Filmalapot is képviseli Los Angelesben – az MTI-nek telefonon elmondta: az új, laza szervezet célja lehetőséget adni kapcsolatépítésre és tapasztalatcserére mindazoknak a hazai színészeknek, filmkészítőknek, akik közelebb szeretnének kerülni Hollywood világához.

A társaság első rendezvénye az Oscar-díj gálaestje előtti összejövetel lesz március 3-án Brentwoodban, a magyar konzulátus reprezentatív klubjában. A résztvevők Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjének világsikere és Oscar-díjra jelölése előtt tisztelegnek majd.

A rendezvényen az Oscar-gálára érkező magyarországi művészek mellett részt vesznek Hollywoodban élő magyar filmesek, és a szervezők reményei szerint ott lesz a magyar filmszakma megújításáért felelős kormánybiztos, Andy Vajna, valamint a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója, Havas Ágnes is.

Visszatér a csapadékos, hideg téli idő

A következő napokban ismét többfelé várható csapadék, havas eső, havazás is. Többször lesz erős a szél, a hétvégén lehűlés is várható: néhol mínusz 10 foknál is hidegebb lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálatnak vasárnap az MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzéséből.

Ma az ország nagy részén napos, gyengén felhős idővel kezdődik a nap, egyedül a délnyugati tájakon számíthatunk felhősebb időre. Délutántól megnövekszik a felhőzet, és estétől délnyugat felől egyre többfelé valószínű havas eső, hó, az Alföldön eső is lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 7 és mínusz 3 Celsius-fok között alakul, de a vastagabb hóval borított, szélvédett tájakon néhány fokkal hidegebb idő valószínű. Napközben plusz 3-7 fokig melegszik a levegő.

Kedden és szerdán borult lesz az ég. Kedden többfelé várható havazás, főként az Alföldön havas eső, eső is. Szerdán is többfelé várható csapadék; a Dunántúl nagyobb részén havazás, másutt havas eső, eső is. A szél megélénkül, néhol meg is erősödik. Kedden a leghidegebb órákban mínusz 4 és plusz 1 fok, szerdán mínusz 3 és plusz 2 fok között alakul a hőmérséklet. A nappali maximumok mindkét nap mínusz 1 és plusz 5 fok között alakulnak.

Csütörtökön és pénteken is többfelé várható havazás, főként az Alföldön havas eső, eső is. Csütörtökön élénk, a Nyugat-Dunántúlon és északkeleten erős lehet a légmozgás, pénteken többfelé megerősödik a szél. Csütörtökön a minimumhőmérséklet mínusz 4 és 0, pénteken mínusz 5 és 0 fok között valószínű. Csütörtökön a maximumok mínusz 1 és plusz 5, pénteken mínusz 1 és plusz 4 fok között alakulnak.

Szombaton több helyen kisüt a nap, csapadék nem valószínű, de még ekkor is megélénkül, az ország északkeleti harmadában megerősödhet a légmozgás. A leghidegebb órákban mínusz 10 és mínusz 4, napközben mínusz 2 és plusz 3 fok között alakul a hőmérséklet.

Vasárnap is megerősödik, északkeleten viharossá is fokozódhat a szél. Csapadék nem valószínű. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 13 és mínusz 8, a legmagasabb hőmérséklet mínusz 6 és mínusz 1 fok között valószínű – olvasható az előrejelzésben.

Kétezer éves sziklafaragványokat fedeztek fel Szaúd-Arábiában

Dromedárokat, más néven egypúpú tevéket ábrázoló életnagyságú sziklafaragványokat fedeztek fel Szaúd-Arábia északnyugati részén régészek, akik szerint az időszámításunk előtti, vagy szerinti 1. századból származó leletek egyedülállónak számítanak a térségben.

A CNRS francia kutatóközpont, valamint a szaúdi turisztikai és nemzeti örökségvédelmi bizottság munkatársai az Antiquity című folyóiratban számoltak be a felfedezésükről, amely új fényt vet az Arab-félsziget sziklaművészetének evolúciójára – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon.

Fotó: CreditCNRS/MADAJ, R. Schwerdtner

A Szaúd-Arábia északnyugati részén fekvő El-Dzsauf tartománybeli lelőhelyet még 2016-2017 folyamán tárták fel a szakemberek. Noha a lelőhely pontos korát nehéz meghatározni, a jordániai Petra romváros egyik domborművével összevetve a régészek arra jutottak, hogy a szobrokat az időszámításunk előtti, vagy szerinti 1. században fejezték be.

A szakemberek tevéket és egyéb patás állatokat ábrázoló, csaknem tucatnyi életnagyságú kődomborművet azonosítottak három sziklába vésve. A természetes erózió mára megcsonkította az alkotások egy részét, és eltűntette a kifaragásukhoz használt eszközök nyomait is.

Az állatokat hám nélkül, természetes testhelyzetben örökítették meg. A faragott jelenetek egyike különösen szokatlan: egy dromedár és egy, a sziklaműveken nagyon ritkán ábrázolt szamár találkozását örökíti meg. Az alkotások egy részének témája ugyancsak jelentősen eltér a térségre jellemző ábrázolásokétól és a kivitelezésük módja is különbözik a hasonló típusú szaúdi lelőhelyeken talált leletekétől.

A sivatagi környezet és a karavánutakhoz való közelsége miatt a szakemberek úgy vélik, hogy a lelőhely, amely környezeti adottságai révén alkalmatlan volt rá, hogy állandó településeknek adjon otthont, pihenőhelyként szolgálhatott az utazók számára, vagy vallási szertartásokhoz használhatták.