Főoldal Blog oldal 304

A világ legnagyobb agydaganatát távolították el indiai orvosok

Indiai orvosok eltávolították egy férfi 1,8 kilogrammos agydaganatát, amely valószínűleg a legnagyobb volt a világon – adta hírül a BBC hírportálja csütörtökön.

A hét órán át tartó műtétet a Nair kórházban végezték Mumbaiban február 14-én, ám addig nem nyilatkoztak, amíg nem bizonyosodtak meg az operáció sikerében.

Trimurti Nadkarni, az idegsebészek vezetője szerint a 31 éves férfi túl van az életveszélyen, most a szervezet regenerálásán dolgoznak.

„A daganat nagyobb volt, mint a beteg feje. Végignéztük az orvostudományi irodalmat, de nem találtunk még egy ekkora tumort” – tette hozzá.

Az Uttar Pradesh államban élő Szantlal Pal kereskedő három évig élt a daganattal. Orvosai a BBC-nek elmondták, hogy a férfi a tumor miatt elvesztette a látását, de remélik, hogy visszanyeri, ahogy az agy regenerálódik.

A férfi felesége elmesélte, hogy Uttar Prades három kórházában is azt közölték a férjével, hogy a daganat nem műthető.
Nadkarni szerint az eset súlyosságát jelzi, hogy 11 egységnyi vért használtak fel a műtét alatt, utána a beteget napokig géppel lélegeztették.

Kevesebb hóra és erős lehűlésre kell készülni a hétvégén

A hétvégén egyre kevesebb helyen várható havazás, de erős lehűlés várható. Napközben is mínuszokra kell készülni, a leghidegebb helyeken mínusz 15 Celsius-fok alá is hűlhet a levegő – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

Pénteken túlnyomóan borult lesz az ég, estefelé északkeleten csökken a felhőzet. Napközben elsősorban a Dunántúl délnyugati felén várható havazás, helyenként havas eső. Néhol megerősödik a szél, elsősorban nyugaton gyenge hófúvás is kialakulhat.

Veszélyjelzésében a meteorológiai szolgálat a havazás miatt Baranya, Somogy és Zala, a hófúvás miatt Vas és Zala megyére adott ki elsőfokú figyelmeztetést. A minimumhőmérséklet mínusz 4 és plusz 1 fok között valószínű. A nappali maximumom mínusz 1 és plusz 5 fok között alakulnak, délkeleten lehet legenyhébb az idő.

Szombaton a délnyugati, nyugati megyékben reggel még szállingózhat a hó, délután néhol futó hózápor sem zárható ki. Másutt általában gyengén felhős, napos idő várható. A légmozgás élénk, északkeleten, keleten többfelé erős lesz. A leghidegebb órákban mínusz 10 és mínusz 1, napközben mínusz 3 és plusz 4 fok között alakul a hőmérséklet.

Vasárnap néhol előfordulhat hózápor. Jellemzően változóan felhős idő várható több-kevesebb napsütéssel. A szél többfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik, ezért hófúvásokra is számítani kell. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 14 és mínusz 7 fok között alakul, de a havas, szélvédett tájakon mínusz 15 fok alá is lehűlhet a levegő. A nappali maximumértékek mínusz 7 és mínusz 2 fok között alakulnak – olvasható az előrejelzésben.

Aranyérmes a magyar férfi váltó rövidpályás gyorskorcsolyában

A Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor, Knoch Viktor, Burján Csaba összeállítású négyes megszerezte Magyarország történetének első téli olimpiai aranyérmét a rövidpályás gyorskorcsolyázók 5000 méteres férfi váltóversenyében a phjongcshangi játékok csütörtöki napján.

A tavalyi világ- és az idei Európa-bajnokságon is bronzérmes magyar kvartett Kínát és Kanadát megelőzve érte el a történelmi sikert, a dél-koreai együttes negyedikként zárt, miután a döntőben elesett az egyik tagja.

Fotó: MTI

A magyarok ezt megelőzően két ezüst- és négy bronzérmet nyertek a téli olimpiákon, legutóbb a Regőczy Krisztina, Sallay András jégtáncpáros végzett másodikként 38 évvel ezelőtt, az 1980-as, Lake Placid-i játékokon.

A magyar rövidpályás gyorskorcsolyázók az utolsó esélyüket megragadva így tovább folytatták nagyszerű sorozatukat, ugyanis három éve minden világversenyről éremmel tértek haza, az elmúlt három világbajnokságon összesen kilenc medált gyűjtöttek és mindegyiken legalább kettőt.

A fináléban Liu Shaoang az élre rajtolt a dél-koreaiakat megelőzve, de az első váltásnál a hazaiak visszavették a vezetést, kisvártatva pedig a kínaiak is a magyarok elé kerültek. A futam eleje kissé ideges és feszült volt, mindenki próbált minél előrébb helyezkedni. Egy ideig Kína is vezetett a magyarok előtt, de aztán a dél-koreaiak a harmadik pozícióból ismét az élre álltak, sőt a magyar négyes visszaesett negyediknek, amikor az addig hátul „vonatozó” kanadaiak egy váltásnál elé kerültek.

A finálé egyik drámai pillanata az volt, amikor a dél-koreai váltó egyik tagja elesett. Ez megnyugtatta a másik három csapatot, hosszú ideig Kanada haladt az élen Kína és Magyarország előtt. Alig tíz kör volt hátra, amikor ismét megélénkült a verseny, Kína megszerezte a vezető helyet, de Kanada szinte rögtön visszavette azt. Ekkor a magyar kvartett „csak” utazott, várta az alkalmat, amikor meglepheti riválisait.

Ez a pillanat az utolsó két váltásnál jött el. Előbb Liu Shaoang parádés kigyorsítással megelőzte kanadai riválisát, majd váltott bátyjával, Liu Shaolin Sándorral, aki kínai ellenfelét lehagyva élre állt. Innentől pedig már nem engedte ki a kezéből az aranyérmet, hatalmas ökölcsapással haladt át a célvonalon elsőként. A váltó olimpiai rekorddal győzött.

Noha a zsűri még videózott, de az előzgetések ellenére nyugodt, vitás helyzetektől mentes verseny volt, így a magyarok egy hatalmas piros-fehér-zöld zászlóval a jégen korcsolyázva ünnepeltették magukat. Nem is kellett csalatkozniuk, nem történt kizárás, azaz megszerezték a történelmi aranyérmet, amely 177. a sorban Magyarország esetében, de a korábbiak mind a nyári játékokon születtek.

 

Forrás: MTI

Arany János balladái a Szentendrei Tavaszi Fesztiválon

Zenei programok, irodalmi estek és kiállítások sokasága szerepel március 2. és április 24. között a Szentendrei Tavaszi Fesztivál kínálatában, amelyen számos előadással Arany Jánost idézik meg – hangzott el az eseményt beharangozó szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

A Budapesti Tavaszi Fesztivállal párhuzamosan megrendezendő programsorozatot Arany János balladáiból és az operairodalom áriáinak legjavából összeállított előadói est nyitja meg Arany balladák – Arany áriák címmel március 2-án a Városháza Dísztermében – mondta Vasvári Csaba, a Szentendrei Teátrum igazgatója.

Mint hozzátette, az előadáson a színművészek és énekesek által tolmácsolt balladák és áriák egymásnak „felelnek”, Arany János balladái mellett Dvorak-, Gounod-, Mozart-, Puccini-, Rossini- és Verdi-áriák szólalnak meg Fodor Beatrix operaénekes, Györgyi Anna színművész, Palerdi András operaénekes és Vasvári Csaba színművész előadásában, Mazalin Wanda zongoraművész közreműködésével.

Vasvári Csaba a programok közül kiemelte még a szentendrei középiskolák diákjainak Arany János balladaköltészetét feldolgozó összművészeti műsorát. Hangsúlyozta, hogy a fesztivált ebben az évben Tiéd a Tavasz! mottóval rendezik meg, azt szeretnék elérni, hogy a fiataloké legyen a főszerep. A műsor kapcsán Szendrey Gitta drámainstruktor elmondta, hogy múlt év decemberbe óta dolgoznak a diákok az Arany János-centenáriumhoz kapcsolódó, Dalos Esztik és Tuba Ferkók elnevezésű drámapedagógiai projekten. A fesztiválon a műhelymunkák során született produkciókból láthat válogatást a közönség.

A Szentendrei Teátrum igazgatója kiemelte még, hogy a fesztivál keretében április 27-én lesz a premierje Florian Zeller A kulisszák mögött című darabjának. Az előadást Ördög Tamás rendező ismertette, aki elmondta, hogy a párkapcsolati témákat feszegető, négyszereplős francia vígjáték különlegessége az a dramaturgiai megoldás, amelynek köszönhetően az előadás során folyamatosan hallhatóak a szereplők gondolatai, ami sok pikáns helyzetet szül. A Szentendrei Teátrum és a Rózsavölgyi Szalon közös produkciójában Kardos Róbertet, Spolarics Andreát, Sztarenki Dórát és Vasvári Csabát láthatja a közönség.

A programok között szerepel még Bálint András Arany-estje, amelyet március 9-én láthat a közönség a Városháza Dísztermében. Ebben az évben is lesz virágvasárnapi hangverseny, Irgalom! címmel pedig Arany János balladái nyomán mutat be táncjátékot a Szentendre Táncegyüttes és a Fitos Dezső Társulat. A Vujicsics Tihamér Zeneiskolában Bartha Mátyás és Gayer Mátyás dzsesszkoncertje, a szentendrei HÉV-aluljáróban pedig a Bach Mindenkinek Fesztiválhoz kapcsolódó műsort hallhat a közönség.

Új kezeléssel sikerült megelőzni a mogyoróallergiás reakciókat

Sikerült megelőzni a mogyoróallergiás reakciókat egy nagy létszámú kutatás során, amelyben a beteg gyerekek napi egy mogyoróliszt-kapszulát szedtek fél éven át, hogy kialakuljon bennük a tolerancia.

Az orvosok a mogyoróliszttel teli kapszula tartalmát ételre szórva adagolták nekik naponta, hogy a kicsi, de egyre növekvő mennyiségekkel fokozatosan hozzászoktassák őket.

A teszteket végző, kaliforniai központú Aimmune Therapeutics keddi közlése szerint hat hónap után a vizsgálatban résztvevő gyerekek 67 százaléka képes volt nagyjából két szem mogyorót megenni allergiás reakciók nélkül, míg a placebót kapó gyerekek közül csak négy százalék – számolt be róla a madicalxpress.com.
Gyerekek milliói allergiásak a mogyoróra, vannak, akiknél életveszélyes reakció lép fel, ha véletlenül találkoznak vele.

Stacie Jones, az Arkansasi Egyetem allergológusa azonban arra intett, hogy senki ne próbálja ki otthon a módszert, mert veszélyes lehet. „Egyelőre tesztelik az eljárást. Csak tökéletesen biztonságos körülmények között lehet végezi” – mondta Jones, aki tanácsaival segített a kutatóknak. Az eredményeket még nem ellenőrizték független szakértők.

A kutatásban majdnem 500, 4-17 éves gyerek vett rész, akiknek annyira súlyos volt az allergiája, hogy akár egy tized szemnyi mogyorótól tüneteket mutattak. A gyerekek egy része mogyoróliszt-kapszulát, a másik része mogyorómentes porral, placebóval töltött kapszulát kapott naponta emelkedő adagokban hat hónapon át. Se a páciensek, se az orvosok nem tudták, kinek mi van a kapszulájában.

A mogyoróliszttel kezelt gyerekek nagyjából 20 százaléka kikerült a vizsgálatból, 12 százalék allergiás reakciók vagy más problémák miatt. Jones szerint a módszere „általában biztonságosnak” mutatkozott.

A Vanderbilt Egyetem szakembere, Stacy Dorris – aki nem vett részt a kutatásban – arra hívta fel a figyelmet, hogy a módszer megóvhatja a betegeket a súlyos reakcióktól, de nem jelent gyógymódot. „Nem tudjuk, mi lenne, ha abbahagynák a kapszulák szedését” – tette hozzá.

Azt sem jelenti az új eljárás, hogy a gyerekek úgy ehetnek mogyorót, mintha nem lennének rá allergiásak, csak annyit, hogy 95 százalékuk el tud fogyasztani egyetlen szemet anélkül, hogy reakciókat produkálna – magyarázta Andrew Bird, a dallasi Southwestern Medical Center allergológusa, aki szintén tanácsadóként vett részt a vizsgálatban.

Melegrekord New Yorkban, hóviharok és tornádók a középnyugati államokban

Melegrekordot mértek szerdán New Yorkban, miközben az Egyesült Államok középnyugati tagállamaiban hóviharok dúlnak és tornádók pusztítanak.

Rekord meleget, 24,4 Celsius-fokot mértek szerdán délután New York Manhattan negyedében – jelentette be az amerikai Országos Meteorológiai Szolgálat.

Utoljára 1930-ban volt ilyen meleg február 21-én: akkor 20 Celsius-fok volt.

A meteorológusok szerint ez a tavaszias időjárás egész februárra rekord hőmérséklet, utoljára ugyanis 1985-ben mértek az év második hónapjában 23,88 Celsius-fokot.

A tavaszias időjárás az Egyesült Államok egész északkeleti partvidékére jellemző, miközben a középnyugati és déli államokban hóviharok dúlnak, jégeső zuhog, Texas északi vidékein pedig tornádók pusztítanak.

Viharzóna vonul végig a középnyugati szövetségi államokban, Oklahomában, Coloradóban, Kansasben, Missouriban, Iowában, Minnesotában, Észak-Dakotában és Wisconsinban. Áradnak a folyók Illinoisban, Indianában és Michiganben, mindenütt árvízriadót adtak ki a helyi kormányzók. Áradásra számítanak Arkansas és Texas államokban is.

A Nagy Tavak környékén havazik, vagy ónos eső esik, a Huron és a Michigan tavak környékének hídjait lezárták a forgalom elől.
Arkansas államban a meteorológusok előrejelzései szerint akár 10-15 centiméteres csapadék is várható.

Wisconsinban és Missouriban sok településen szüneteltetik az oktatást.

George és Amal Clooney félmilió dollárt adományozott a fegyvervásárlás szigorításáért szót emelő floridai diákok mozgalmának

George Clooney színész és nemzetközi jogász felesége, Amal Clooney kedden bejelentette: félmillió dollárt adományoz az Egyesült Államokban a fegyvervásárlás szigorításáért szót emelő floridai diákok mozgalmának.

A diákok a múlt szerdán, a floridai Parkland város középiskolájában elkövetett tömegmészárlás után hívták életre mozgalmukat és március közepére Washingtonban menetet szerveznek a fegyvervásárlás és -tartás szigorításáért, illetve a fegyveres erőszak ellen.

Fotó: Getty

A Clooney-házaspár közleményben tudatta döntését, kiemelve, hogy nagy hatással volt rájuk a túlélőkből aktivistákká vált diákok „bátorsága és ékesszólása”.

Félmillió dollárt ajánlott fel a tiltakozó menetet szervező diákoknak Oprah Winfrey, az Egyesült Államok egyik legismertebb televíziós személyisége, a talk-show műsorok „királynője” is. Winfrey kedden éjjel Twitter-üzenetben tette közzé felajánlását, hozzáfűzve, hogy a menetet szervező diákok őt az 1960-as évek polgárjogi mozgalmainak aktivistáira emlékeztetik, mert „ők is azt mondták, hogy elegünk van és hallatni fogjuk a hangunkat”.

A felháborodott diákok kedden megjelentek a floridai törvényhozás épületében is, ahol arról voksoltak a helyi törvényhozók, hogy napirendre vegyenek-e egy, a tűzfegyverek vásárlásának betiltását szorgalmazó törvényjavaslatot. A képviselők nemmel szavaztak. Lizzie Eaton, a parklandi iskola egyik 16 éves diákja a CNN hírtelevízióban „igazán szívszaggatónak” nevezte a szavazást, amely annak ellenére végződött így, hogy a diákok egész nap győzködni próbálták a demokrata párti és a republikánus törvényhozókat egyaránt.

Közben a fegyvervásárlás szigorítása mellett kampányoló két csoport 230 ezer dollárért kétoldalas hirdetést tesz közzé szerdán a The New York Times című lap hasábjain. A hirdetésben név szerint felsorolják azokat a washingtoni kongresszusi politikusokat, akik a kampányukhoz pénzt fogadtak el a befolyásos Országos Fegyver Szövetségtől (NRA).

A CNN televízió egyébként már kedden este fotóikat bemutatva felsorolta azokat a floridai törvényhozókat, akik részben az NRA pénzén kampányoltak.

Ősmaradványokat és maja szentélyt rejt a világ legnagyobb víz alatti barlangrendszere Mexikóban

Ősmaradványokat, köztük óriáslajhárok fosszíliáit, valamint egy gondosan kidolgozott maja szentélyt rejt a világ legnagyobb, 347 kilométer hosszú víz alatti barlangrendszere Mexikóban.

A Yucatán-félsziget föld alatti vizeinek tanulmányozásával és megőrzésével foglalkozó Gran Acuifero Maya (GAM) projektben részt vevő szakemberek idén januárban jöttek rá hónapok óta tartó kutatások eredményeként, hogy a térség két óriási barlangrendszere, a valaha 263 kilométeresnek mért Sac Actun és a 84 kilométeres Dos Ojos egybenyílnak. A vízzel elárasztott két nagy barlanglabirintus Tulum tengerparti üdülőhely közelében kapcsolódik egymáshoz.

Fotó: elpais.com

A régészek hétfőn ismertették a barlangrendszer feltárásának eredményeit. A kutatók úgy vélik, hogy a barlangrendszer vízszintje időről időre változott, és a súlyos aszályok idején – olykor veszélyes – vízforrásként szolgált a helyiek számára – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A területére merészkedő állatok és emberek egy része soha nem jutott ki élve, ám az ő balszerencséjük segíti a kutatókat abban, hogy a felfedezett maradványok révén apró lépésekben összerakják a barlangrendszer 2,6 millió évvel ezelőtt kezdődött és a 11 700 évvel ezelőtt befejeződött pleisztocén földtörténet korig visszanyúló történetét.

A megkövesedett állati maradványok között a Gomphotheriidae családba tartozó elefántszerű teremtmény, valamint óriáslajhárok és medvék fosszíliáira bukkantak a szakemberek. Az emberek által hátrahagyott tárgyak között égetett emberi csontokat és kerámiákat azonosítottak, valamint falvéseteket is találtak.
„Nagyon valószínűtlen, hogy bárhol a világon akad hasonló lelőhely. Lenyűgöző mennyiségű és állapotú régészeti leletet találtunk odabent”- mondta Guillermo de Anda projektigazgató, búvárrégész.

Fotó: elpais.com

A leletek között található egy maja szentély, amelyet a háború és a kereskedők istenének emeltek. A szentélyhez egy lépcső is tartozik, amely megközelíthető egy, a barlangrendszerrel kapcsolatban álló víznyelőn keresztül is.

A Yucatán-félsziget tele van a maja nép monumentális emlékeivel. A maják városai rátelepültek azoknak a kútszerű karsztképződményeknek (cenote) a kiterjedt hálózatára, amelyek kapcsolatban álltak a vízzel teli barlangokkal. Egyes ilyen víznyelők vallási jelentőségre tettek szert a maják körében, akiknek leszármazottai ma is lakják a vidéket.

A kutatók a barlangrendszerhez kapcsolódó több másik víznyelőnél is rituális tevékenységekre utaló jeleket találtak.

A Föld „legmagányosabb fája” jelezheti az antropocén kor kezdetét

A Föld legmagányosabbnak nevezett fája, a dél-tengeri Campbell-sziget lucfenyője világosan őrzi évgyűrűiben az ötvenes és hatvanas évek atomkísérleteinek radioaktív nyomait, ezzel jelezheti az antropocén kor kezdetét – írta a BBC hírportálja.

Az antropocén elnevezésű, javasolt új földtörténeti kort onnan számítanák, amikor az emberi tevékenység hatása a Föld élővilágára hirtelen intenzívvé és globálissá válik. A kor a második világháború után indult, és jól jellemzi például a műanyaggyártás robbanásszerű növekedése.

Fotó: chsgardens.co.nz

A tudósok azt keresik, mi lehetne az a mérföldkő, amely az új korszak kezdetét jelzi.

Chris Turney, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem tudósa és kollégái szerint a Campbell-szigeti magányos szitka luc (Picea sitchensis) évgyűrűinek kémiája kitűnően mutatja a korszakváltást.

„Komoly jelöltünk ez a fa a korszakkezdő szerepre. Olyasvalaminek kell lennie, amely a globális hatást érzékelteti. Az északi félteke élővilágában található lenyomatok az emberi tevékenység minden fontosabb állomását jelzik. Ez a fenyőfa viszont azt szimbolizálja, milyen messzire hat az emberi tevékenység, hogy még ez a minden településtől távol eső fenyő is viseli a nyomát” – mondta Turney a BBC-nek.

A szitka luc nem is honos a Campbell-szigeten, amely Új-Zéland déli csücskétől mintegy 600 kilométerre helyezkedik el. A fenyő természetes élőhelye északabbra van, ezt a példányt 1905 körül ültették el, talán egy nagyobb ültetvényt akartak kialakítani.
Legközelebbi „társa” 200 kilométerre északnyugatra, az Auckland-szigeteken áll.

Turney és kollégái mintát vettek a széles, világosan elkülönülő évgyűrűkből álló törzsből és megvizsgálták a gyűrűk kémiai jellemzőit.

A radiokarbon, vagyis a C14 izotóp mennyisége hirtelen megnövekszik az 1965-ös év második felét képviselő évgyűrűben, ami a hidegháborús atomkísérletek kétségtelen jele, ugyanis a nukleáris tesztek megkétszerezték a légköri radiokarbon mennyiségét.

A radiokarbont a fa szén-dioxidként, fotoszintézissel építette a szervezetébe.

Mark Maslin, a Scientific Reports című tudományos lapban ismertetett kutatás brit résztvevője elmondta, hogy az évgyűrű későbbi, mint a légköri nukleáris kísérletek 1963-as tilalma, ám jól mutatja, hogy a korábbi robbantások maradványai az egész bolygót szennyezték és még a bioszférába is beépültek.

„Ha az antropocén kezdő eseménye az úgynevezett nagy akceleráció, akkor ez a fa hordozza a tökéletes lenyomatot. Még izgalmasabb, hogy ezt a szitka lucot is az ember ültette oda, ahol magától nem nőtt volna, ettől lett olyan erőteljes emléke annak, amit a Földdel tettünk” – magyarázta Maslin.

Ismét a Costes lett az év étterme

Ismét a Palágyi Eszter séf által vezetett Costes kapta a Volkswagen-Dining Guide Év Étterme díjat a hétfőn Budapesten megrendezett díjátadó gálán.

A fővárosi étterem 2017-es teljesítményével így megismételte tavalyi sikerét, és immár negyedik alkalommal érdemelte ki az elismerést.

A zsűri értékelése szerint a Costes nyitása óta vezető szerepet vállal a modern magyar gasztronómia megteremtésében. A Palágyi Eszter vezetésével működő fine dining konyha továbbra is stabilan és kiemelkedő színvonalon teljesít. A kompromisszumok nélkül dolgozó séf még inkább törekszik arra, hogy az eddiginél is „magyarosabb” konyhát vigyen, mindezt a Costes stílusához igazodó, haladó felfogásban.

Az ország legjobb éttermei közé a Costes után sorrendben a Borkonyha, az Onyx, a Babel, a Costes Downtown, a Stand25, a Fáma, a MÁK, a St. Andrea Borbár, az Olimpia, az encsi Anyukám Mondta és az Arany Kaviár került.

A szervezők szerint mivel a Dining Guide elsősorban azon szempont szerint értékeli az éttermeket, hogy hogyan felelnek meg a tőlük elvárható szintnek, két olyan éttermet is az ország legjobbjai közé soroltak, amely nem tekinthető „klasszikus” csúcsétteremnek, mert progresszív étlappal, kötetlenebb stílusban és informálisabb szervizzel dolgozik, ettől függetlenül azonban kétség kívül csúcskategóriás. A Dining Guide nem szerette volna, ha ezek miatt szűkebbre kell „szabni” a tíz legjobb étterem listáját, így idén 10 plusz 2 éttermet listáztak. Így került a legjobb éttermek közé az Olimpia és a Stand25.

Az év ifjú séftehetségének Kovács Pétert, a Tama séfjét, az év séfjének Barna Ádámot, a St. Andrea Borbár főszakácsát választották. Az Év Innovatív Konyhája díjat a Tóth Szilárd és Sajben Csaba séfpáros vezette Innio, az Év Legígéretesebb Konyhája Díjat a Huszár Krisztián vezette Fáma, az Év Street Food Díját pedig a Dudás Szilárd és Dudás Szabolcs testvérpár által jegyzett miskolci pizzabár, a Pizza, Kávé, Világbéke kapta.
A Dining Guide korábban nem listázott cukrászdákat, idén a teszterek 100 cukrászdában jártak és 65 cukrászda közül választották ki a legjobbat. Az Év Cukrászdája Díjat a Vácon lévő Mihályi Patisserie kapta. Szintén újdonság, hogy az éttermek borlapját is górcső alá vették: az Év Borlapjáért a Borkonyha vehetett át elismerést.

Idén először adták át a Friedrich Wilhelm Raiffeisen-Dining Guide Életmű Díjat, melyet Rosenstein Tibor vehetett át.

Az év legjobb éttermeinek rangsorát független, külföldi szaktekintélyek határozták meg egy egész éven át tartó tesztelés során. A nemzetközi szakmai zsűrit idén Enrico Cerea vezette, aki a Bergamo közelében található Da Vittorio étterem három Michelin-csillagos séfje. Munkáját az előző évekből már ismert Nicola Portinari is segítette, aki a kétcsillagos La Peca konyhafőnöke. A nemzetközi szaktekintélyek között szerepel a Dining Guide tanácsadója, Fausto Arrighi is, aki 36 évet töltött el a világ legnagyobb nevű étteremkalauzánál, a Michelin Guide-nál.

A 2004-ben alapított Dining Guide-díj az egyik legjelentősebb elismerés a magyar vendéglátóiparban. 2005-ös teljesítményéért a Fausto’s, a 2006. évért a Lou Lou étterem nyerte a fődíjat, majd 2007-ért ismét a Fausto’s étterem kapta az elismerést. 2008-ban a Bock Bisztró, 2010-ben a Chateau Visz, 2011-ben, 2013-ban és 2015-ben az Onyx, 2014-ben pedig a ZONA volt a legjobb. A Costes korábban háromszor, 2009-ben, 2012-ben és 2016-ban volt az év étterme.