Idén is várja a gyerekeket péntektől vasárnapig az állatok farsangja elnevezésű rendezvény a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahova a jelmezben vagy farsangi álarcban érkező 14 éven aluli vendégek 100 forintos jegyáron mehetnek be három napon keresztül.
Pénteken elsősorban az óvodás és iskolás csoportoknak, hétvégén pedig a családoknak szerveznek különleges programokat – közölte az intézmény az MTI-vel.
Reggeltől 15 óráig minden egész órában bemutatót tartanak azok az állatok, amelyeknek természetes megjelenése jelmezhez hasonlít, így bemutatkoznak a koronásgalambok, a „frakkos” pingvinek, valamit a Pálmaház és a Varázshegy több érdekes lakójának életébe is bepillantást nyújtanak a „Légy ott” az álarcos állatokkal címmel futó programok. A Varázshegyben mindhárom nap lesz kézműves foglalkozás, álarc- és bábkészítés, és minden órában bábjátékot is tartanak.
Külön ismeretterjesztő program foglalkozik a medvékkel, de Állati kavalkád címmel farsangi állatbemutatók is lesznek, valamint a kert több pontján lehet majd találkozni ember nagyságú farsangi állatfigurákkal.
Pénteken zenés, jelmezes felvonulás is lesz, és az is kiderül, hogy megfázhat-e a jegesmedve.
Szombaton és vasárnap karneváli arcfestés, mézmúzeum, valamint a Bóbita Band fellépése teszi teljessé a programkínálatot.
A farsangi programok és látnivalók mellett érdemes az Állatkertben cseperedő kisállatokat is felkeresni. Legutóbb a muntyákszarvasoknál és a gundiknál születettek kicsinyek, de a legnépszerűbb állatgyerek továbbra is Arun, a novemberben született kiselefánt, aki épp mostanában érte el azt a kort, hogy a tej mellett időnként már a szilárd táplálékot is kaphat.
Tavaly Budapesten tovább nőttek a lakótelepi panelek árai és egyelőre nincs jele a folyamat mérséklődésének, a legdrágább ingatlanok a Vizafogón és Gazdagréten találhatóak, ahol a panellakások átlagos négyzetméterára tavaly meghaladta a 400 ezer forintot – közölte a Duna House az MTI-vel.
A Vizafogón és Gazdagréten 2016-ban még átlagosan 376 000 forint, illetve 357 000 forint volt a lakótelepi lakások négyzetméterára, 2017-ben azonban az átlagárak elérték a 417 000, illetve a 411 000 forintot is.
A közleményben Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője kifejtette: a legnagyobb áremelkedés a káposztásmegyeri paneleknél történt, ahol egy év alatt több mint 80 ezer forinttal nőtt az átlagos négyzetméterár. Ez egy 50 négyzetméteres lakás esetében 4 millió forinttal is növelhette az ingatlan vételi árát.
Míg 2016-ban a Káposztásmegyeren található ingatlanok átlagos négyzetméterára 266 000 forint körül mozgott, 2017-ben ez az érték 349 000 forintra emelkedett.
A legalacsonyabb (Havanna lakótelep) és a legmagasabb árfekvésű (Vizafogó) paneltömbök közötti árkülönbség 2017-ben 50 százalékra mérséklődött, míg egy évvel korábban még 65 százalékos volt, így jól látható, a kevésbé kedvelt lakótelepeken is erős növekedésnek indultak az árak az elmúlt egy évben – írták.
Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy vannak azért olyan környékek, ahol nem volt nagymértékű a drágulás. Újpalotán például közel azonos négyzetméterár volt jellemző 2016-ban és 2017-ben is, egy év alatt a 290 000 forintról 313 000 forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár.
A hagyományos családi programok mellett a fényhez kapcsolódó játékok, artisták mutatványai és kézművesek portékái is várják az érdeklődőket a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Gyere a fényre! elnevezésű farsangi forgatagán, amelyet február 10-én rendeznek a Vajdahunyadvárban Budapesten.
Idén a múzeum a hagyományos családi programok mellett több, a fényhez kapcsolódó közös munkát is tervez a fiatalok számára – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.
Az egész napos eseményen neondiszkó, lámpakészítés, gyertyajóslás, középkori színpadi jelenetek, zsonglőrök és artisták lélegzetelállító mutatványai, népi játszóház, élményfal, közösségi szövetkészítés és kézműves foglalkozás is várja a közönséget. A várudvaron kézművesek kínálják portékáikat, de az érdeklődők a farsangi fánkot is megkóstolhatják.
Aki egy kicsit is beleásta már magát az egészséges táplálkozás világába, annak nem ismeretlen tény, hogy a házilag készített tápláló gyümölcs- és zöldségkoktélok mennyire jó hatással vannak a szervezetünkre: javítják az alvás minőségét, segítik az emésztést, támogatják a szervezet regenerálódását sportolás után és egész napra energiát és kellő vitaminbevitelt biztosítanak számunkra.
E heti tesztünkben a Sencor egyik újdonságát vesszük közelebbről szemügyre. A Sencor Nutridrink mixer a leírás szerint, amellett, hogy ilyen italok (smoothiek) és turmixok készítésére alkalmas, még dióféléket és magokat is gond nélkül aprít, valamint leves is készíthető vele.
Első ránézésre látszik, hogy a márka minőségben sokkal feljebb emelte a lécet, ugyanis a Nutridrink robosztus és stabil, ráadásul a dizájn is szemrevaló.
A gép egy motoregységből, egy kivehető, hatélű titán bevonattal rendelkező rozsdamentes acél késből, egy 0,8 és egy 1 literes pohárból, valamint a hozzá tartozó fedelekből áll.
A használata meglepően egyszerű: csak belepakoljuk a kiválasztott gyümölcsöt, zöldséget a pohárba, rácsavarjuk a késegységet, beillesztjük a gépbe és már készülhet is a turmix. Nagy előny, hogy a gép csak akkor indul el, ha helyesen van összeszerelve, elkerülve ezzel a kellemetlen baleseteket. Az 1200W-os teljesítménynek köszönhetően nagyon gyorsan elkészül, bár igaz, kissé hangos művelet közben.
A gép elején állíthatjuk be a nekünk szükséges mixelő programot, melyből háromféle lehetséges:
Pulse : maximális fordulatszámmal történő mixeléshez és a jégzúzáshoz
Blend: gyümölcs smoothie készítéséhez
Extra blend: keményebb gyümölcsökből vagy zöldségekből készülő smoothie-hoz ajánlott
Tesztünk során egy mangóból, almából és banánból álló smoothie-t próbáltunk ki, mellyel pár másodperc alatt végzett a Nutridrink mixer, nem okozott neki különösebb megerőltetést.
Az egyik legnagyobb előny a tisztítása, ugyanis nincsenek nehezen szétszedhető és mosható alkatrészek benne, elég csak kiszednünk a poharat és az aprító fejet és azokat gyors elöblíteni, ráadásul ezek mosogatógépben is moshatók.
Ha egy jó smoothie készítőt, turmixgépet vagy aprítót keresünk, akkor jó alternatíva lehet a Sencor Nutridrink mixer, hiszen minőségi alapanyagokból készült, valamint egyszerűen és gyorsan használható.
A magyarok harmada évente legalább egyszer megy termálfürdőbe – derül ki a hévízi NaturMed Hotel Carbona megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból.
A kutatás szerint három megye vezeti a rendszeresen termálfürdőzők rangsorát: Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Komárom-Esztergom megyékben a legmagasabb a termálvizes fürdőhelyeket több-kevesebb rendszerességgel látogatók aránya.
A válaszadók 34 százaléka legalább évente megy termálfürdőbe, 39 százalékuk két-három évente, vagy ennél ritkábban látogat gyógyfürdőt, negyedük pedig jelezte, hogy soha nem járt még termálfürdőben.
A kutatás alapján a termálfürdőzés a fiatalok és középkorúak körében is népszerű. A 18-24 éveseknek és a 35-44 éveseknek is több mint harmada jár legalább évente termálfürdőbe, 37 és 36 százalékuk. Mellettük két korcsoport emelkedik még ki: a 45-54 évesek 37 százaléka, az 55-64 éveseknek pedig 39 százaléka jár legalább évente fürdőzni.
A válaszadók 40 százaléka szerint a reumás panaszokra van jótékony hatással a gyógyvíz, másodikként pedig a gyulladásos ízületi és gerincbetegségeket említette 28 százalékuk. Harmadik helyen az ízületi műtétek utókezelése, valamint a törések, baleseti sérülések és mozgásszervi műtétek utáni rehabilitáció végzett 20 és 18 százalékkal.
A kutatást a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. készítette a NaturMed Hotel Carbona megbízásából tavaly októberben.
A turisztikai jelentőségű fürdők a Magyar Turisztikai Ügynökség beszámolója és a statisztikai hivatal adatai szerint is népszerűek: 28,8 milliós vendégforgalmat, és 64,2 milliárd forint bevételt generáltak 2016-ban.
Az utolsó januári hétvégén szárazabb idő várható, viszont többfelé lesz felhős az ég, de napsütés is várható.
Napközben néhol 10 fok körüli meleg is lehet, északkeleten viszont alig fagypont felett alakulnak a maximumok – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálatnak csütörtökön az MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzéséből.
Ma az ország északi felén felhősebb lesz az ég, délen süthet ki hosszabb időre a nap. Csapadék nem várható. A szél a Dunántúlon megélénkül, néhol meg is erősödik. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 5 és plusz 3 fok között alakul (a Dunántúlon lesz enyhébb a hajnal). A napközben általában 7-13, az ország északkeleti harmadán viszont csak 1-6 fokig melegszik a levegő.
Szombaton reggel ködfoltokra is számítani lehet. Napközben borult, felhős, illetve napos területek is lesznek, csapadék nem valószínű. A leghidegebb órákban mínusz 3 és plusz 3 fok között, az Északi-középhegység völgyeiben mínusz 3 fok alatt alakul a hőmérséklet. A nappali maximumok általában 5-12 fok között, az ország északkeleti harmadában 2-4 fok körül lesznek.
Vasárnap reggel is lesznek ködfoltok. Napközben felhős idő várható hosszabb-rövidebb napos időszakokkal. Északon lehet néhol eső. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 3 és plusz 2 fok között valószínű, de az Északi-középhegység térségében ennél pár fokkal hidegebb lehet. A legmagasabb hőmérséklet többnyire 6-12 fok között, északkeleten 6 fok alatt valószínű – olvasható az előrejelzésben.
Amerikai tudósok összefüggést találtak a várandós anya alacsony szénhidrátbevitele és a baba születési rendellenességének kockázata között – számolt be a medicalxpress.com.
A Birth Defects Research című szaklap csütörtöki számában publikált tanulmány alapján a kevés szénhidrátot fogyasztó várandósoknak 30 százalékkal nagyobb eséllyel született gyermeke velőcső-rendellenességgel, többek között nyitott gerinccel vagy súlyos, életveszélyes agyhiánnyal (anenkefália), mint azoknak, akik nem korlátozták a szénhidrát-fogyasztásukat.
Ez az első kutatás, amely az alacsony szénhidrátbevitel és a velőcső-rendellenességek összefüggését vizsgálta.
„Azt tudtuk, hogy a fogamzást megelőző és azt környező időszak anyai étrendje jelentős szerepet játszik az embrió fejlődésében. Az újdonság az, hogy megállapítottuk, a meglehetősen népszerű alacsony szénhidráttartalmú diéta 30 százalékkal növeli a magzati gerinc-rendellenességek esélyét” – mondta Tania Desrosiers, az Észak-Karolinai Egyetem közegészségügyi karának kutatója.
A folsav alapvető vitamin, amely minimalizálja a gerinc-rendellenességek kockázatát. Az amerikai nők több mint 20 százalékának vérében kisebb a folsav koncentrációja, mint amennyi a megelőzéshez kellene, ezért az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hivatal (FDA) 1998 óta megköveteli, hogy a gabonakészítményeket folsavval gazdagítsák.
Desrosiers és kollégái kimutatták, hogy a kevés szénhidrátot fogyasztó nők folsavbevitele kevesebb mint a fele a többiekének.
Az amerikai Közegészségügyi és Járványügyi Központ (CDC) minden nőnek, aki gyerekvállalásra készül vagy már várandós, napi 400 mikrogramm folsav bevitelét ajánlja.
A mai naptól játsszák a magyar mozik Szász János A hentes, a kurva és a félszemű című új filmjét, amely egy 1925-ben megtörtént hírhedt magyar bűncselekményt, a Kodelka-gyilkosságot dolgozza fel.
Szász János új alkotásának ötletadója egy, a korabeli sajtót is hosszan lázban tartó bűnügy volt. Kodelka Ferenc gazdag hentesmestert – akit Hegedűs D. Géza alakít – az 1920-as évek közepén Budapesten kegyetlenül meggyilkolták, majd feldarabolták, és a testrészeit bőröndökbe gyömöszölve a Dunába dobták. Az elkövetőt, az egykori csendőrtisztet, Léderer Gusztávot Nagy Zsolt, míg bűntársát, a prostituálttá váló feleségét, Schwartz Máriát Gryllus Dorka játssza.
Szász János a történetből 1985-ben már készített egy húszperces kisfilmet Léderer-ügy címmel.
A rendező a szerdai budapesti sajtóvetítést követően elmondta, hogy a bűnügy azért keltette fel az érdeklődését, mert a korabeli sajtóban azt írták, hogy a hentest háromszor akarták meggyilkolni, míg végül sikerült a gaztett végrehajtása. Kiemelte, hogy a megtörtént esetet csupán kiindulópontként vette alapul.
„Nagyon érdekelt, hogy mi lehet egy ilyen bűnügy hátterében, a dolog szenvedélye érdekelt leginkább, hogy ez a három karakter miként viszonyul egymáshoz” – hangsúlyozta. A film a két világháború között játszódik, de a rendező nem akart az 1920-as évek közepének politikai és történelmi helyzetére fókuszálni. Az eseményekben is több eltérés is van. A gyilkosság valójában a Tölgyfa utca 14. szám alatt történt, a rendező viszont ki akarta emelni a három szereplőt a fővárosi környezetből és egy zártabb, vidéki helyszínre vinni. „Sokkal jobban érdekelt egyfajta távoli közeg, amiben benne van a romantikus vízióm is arról, hogy milyen lehetett az 1920-as években egy ilyen telepen élni” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a forgatás nagy része Rónabányán zajlott, és a film érzelmi síkjai közül sok minden a forgatás alatt dőlt el.
Szász János hosszú folyamat után választotta ki a főszereplőket, Hegedűs D. Géza személyében ugyan biztos volt, de Gryllus Dorkára és Nagy Zsoltra az utolsó pillanatban esett a választása. Léderer Gusztáv a valóságban nem volt félszemű, a rendező tette azzá. „Léderer igazából egy kommunista, zsidófaló főhadnagy volt a fehérterror idején, és arról volt nevezetes, hogy az embereket összekötötte és belőtte a folyóba, nagyon kegyetlen ember volt” – mutatott rá a rendező.
A hentest megformáló Hegedűs D. Géza elmondta, hogy Kodelka személyisége távol áll saját alkatától és egyéniségétől. „Én meditatív, szemlélődő típusú ember vagyok, ezzel szemben Kodelka nagyon aktív, rendkívül tudatos és erős ember, aki a vágyait nem korlátozza, és nem retten vissza az élet nehézségeitől. Biológiailag, formailag is és a világon elfoglalt státuszában is egészen másképp viselkedik” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy színészként az volt a feladata, hogy minden képességével együtt, idegrendszerével, fantáziájával alárendelje magát ennek a szerepnek, egyszer csak azonosuljon vele és úgy működjön, ahogy azt a rendező elképzelte.
Hegedűs D. Géza szerint ez nehéz munka volt nemcsak szellemileg, hanem fizikailag is. „A koncentráció mellett nehéz volt a természeti kitettség is a hidegnek, a fagynak, a sárnak, esőnek, a hajnaloknak és a nyers vad, brutális környezetnek” – tette hozzá.
A bűntársat alakító feleség, Gryllus Dorka számára is kihívás volt Mária szerepének megformálása. „Ez a film a mi történetünk, rólunk, magyarokról szól ezen a sajátos magyar filmes nyelven” – emelte ki a színésznő.
A film forgatókönyvét Szász János írta, az operatőr Máthé Tibor volt.
Utolsó világkörüli turnéjára indul az ősszel Sir Elton John, utána befejezi a koncertezést. A brit rock 70 éves szupersztárja szerda este személyes videóüzenetben jelentette be döntését.
Sir Elton közölte: szeptemberben kezdődő hároméves turnéja az összes földrészt érinti – a jegyárusítás február 2-án kezdődik -, de a koncertkörút után már családjával szeretné tölteni ideje javát. Biztosította azonban rajongóit arról is, hogy a koncertezéssel felhagy ugyan, a zenének azonban továbbra sem fordít hátat.
Kijelentette: reményei szerint jelennek meg még új albumai, sőt musicaleket is ír. Prioritásai azonban megváltoztak, nem akar teljesen kimaradni gyerekei iskolás éveiből, és fociakadémiára is szeretné vinni őket. „Ez most életem legfontosabb célja” – tette hozzá.
Az Oscar-, Grammy- és Golden Globe-díjas rockveterán csaknem öt évtizedet töltött a színpadon, és több mint 200 millió lemeze fogyott világszerte. A Candle in the Wind című dal, amelyet az 1997-ben autóbalesetben elhunyt Diana hercegnő emlékére írt, önmagában 33 millió példányban fogyott.
Szerda videótájékoztatójában Sir Elton cáfolta azokat a brit médiaértesüléseket, hogy egészségi állapota miatt hagyna fel a koncertezéssel. Kijelentette: ősszel kezdődő hároméves turnéja 300 fellépésből áll majd, „és higgyék el nekem, aki 300 show-t végigcsinál, az nem beteg”.
A zenész szervezetébe 1999-ben szívritmus-szabályozót ültettek be, tavaly pedig kilenc fellépését le kellett mondania Las Vegasban és Kaliforniában, miután dél-amerikai turnéján közelebbről nem részletezett, de orvosai szerint „ritka és potenciálisan halálos” baktériumfertőzést szedett össze. A fertőzés miatt két éjszakát intenzív osztályon is kellett töltenie.
Sir Eltonnak 2012-ben is koncerteket kellet törölnie súlyos légzőszervi fertőzés miatt.
Szerdai tájékoztatóján azonban hangsúlyozta, hogy betegsége ellenére tavaly is 96 koncertje volt.
Elton John 2014 karácsonya előtt néhány nappal – nem sokkal az azonos neműek házasságát lehetővé tévő brit törvény kihirdetése után – házasodott össze a vele akkor már több mint két évtizede együtt élő partnerével, David Furnish brit-kanadai filmproducerrel.
A pár két fiúgyermeket nevel: Zachary 2010-ben, Elijah 2013-ban született, mindketten ugyanattól a béranyától.
Elton John számára anyagi gondokat nem fog okozni a visszavonulás a koncertezéstől.
A The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi brit lap minden év tavaszán összeállítja névsorát – Rich List – a leggazdagabb ezer brit becsült vagyonáról, összesítve és személyekre lebontva. A lap a teljes rangsor ismertetése előtt rendszerint külön közzéteszi kimutatását a brit könnyűzenei élet leggazdagabb szereplőinek vagyoni helyzetéről.
A tavaly májusban közzétett legutóbbi Rich List összeállítóinak becslése szerint Sir Elton 290 millió fontot (több mint 100 milliárd forintot) tudhatott bankszámláján, 10 millió fonttal többet, mint egy évvel korábban.
A nőstény macskák inkább jobb mancsukat használják, míg a hímek a balt részesítik előnyben – derítették ki a belfasti Queen’s Egyetem kutatói.
Louise McDowell, Deborah Wells és Peter Hepper professzor, az egyetem pszichológiai tanszékének munkatársai, akik 44 ivartalanított macskát vontak be az Animal Behaviour folyóiratban ismertetett tanulmányukba, megállapították, hogy a macskákra nem érvényes az, ami az embereket jellemzi, hogy a többség jobbkezes, hanem inkább a nemek mancshasználata között van különbség.
Az állatok mancshasználatát eddig leginkább a velük végzett kísérletek feladatainak teljesítése alapján vizsgálták. A Queen’s Egyetem kutatói 24 hím és 20 nőstény macskát saját otthonukban gazdáik általi megfigyelés alapján tanulmányoztak.
A gazdik jegyezték fel az adatokat arról, hogy mindennapos tevékenységeikben – amikor lépcsőznek vagy átlépnek tárgyakat, táplálkoznak – a macskák melyik mancsukat részesítik előnyben, jobb vagy bal oldalukon alszanak-e. Volt egy kötelezően elvégzendő feladat is, amikor a macskáknak egy háromrészes etetőből kellett kiemelniük ennivalójukat.
A macskák többségénél (73 százalék) az étkezéskor nyilvánult meg a jobb vagy bal mancs preferenciája, 70 százalékuknál amikor lementek a lépcsőn és 66 százaléknál amikor átléptek valamilyen tárgyon. Valamennyi esetben a hímek jelentős mértékben a bal mancsukat részesítették előnyben, míg a nőstények a jobbat. Az alvásnál azonban nem nyilvánult meg a bal- vagy jobboldali preferencia.
Deborah Wells szerint további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megállapítsák, miért nem szerint oszlik meg a mancshasználat preferenciája, a kutatók úgy vélik, hogy valószínűleg a hormonok játszanak szerepet benne. A szakemberek szerint az eredmények abban is segíthetik a gazdikat, hogy megértsék, kedvencük miként kezeli a stresszt, mivel a mancspreferencia egyes kutatások szerint hasznos jelzés lehet erre.
Nemrég felfedeztük, hogy a balmancsos kutyák jóval pesszimistábbak, mint amelyek jobbmancsukat használják. Egy gazda szemszögéből hasznos lehet tudni, hogy az állat bal- vagy jobbdomináns, ez segíthet felmérni, mennyire sebezhető a stressz által – idézte Deborah Wellst a Scienve Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
