Rendkívül fontos életállomás a pályaválasztás, ám az érintettek eltérően látják ebben a saját szerepüket. Minden második szülő állítja, hogy a továbbtanulásról közösen határozott a gyermekével, bár ezzel a megkérdezett kamaszoknak csak a 15 százaléka ért egyet. Tízből hat fiatal úgy látja: a döntés felelőssége javarészt az övé volt, minden harmadik pedig teljesen egyedül döntött a jövőjéről – derül ki az UniCredit Bank reprezentatív kutatásából, amely a 15–19 éves kamaszok és szüleik továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos döntéseinek a hátterét vizsgálta.

Ami a pályaválasztás irányát illeti: a Z generációhoz tartozó magyar fiatalok és X generációs szüleik 95 százalékának egybehangzó véleménye szerint manapság érettségi és nyelvtudás egyformán kell a boldoguláshoz. Ugyanilyen arányban tartják fontosnak a szülők, hogy gyermekük szakmát is szerezzen, ám ezzel némileg kevesebb (89%) tini ért egyet. Ami a felsőfokú tanulmányokat illeti: a kamaszok nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a diploma megszerzésének (70%), mint a szüleik (63%).

Mi leszel, ha nagy leszel? Ezt nem minden szülő kérdezi meg a gyerekétől

A kutatás rámutat: a továbbtanulással kapcsolatos döntési mechanizmusokat nagyban meghatározza a szülők társadalmi státusza. Az alacsonyabb végzettségű szülők (általános iskola, szakiskola vagy szakképző iskola) kevésbé döntenek közösen a gyerekkel a jövőjéről (42%), mint a gimnáziumot vagy főiskolát / egyetemet végzettek (55%).

Főleg a szakiskolában vagy szakközépiskolában tanuló gyerekek esetében számoltak be a szülők arról, hogy az átlagnál nagyobb arányban (14%) döntöttek a továbbtanulásról a gyerek megkérdezése nélkül. Hasonló a helyzet az anyagi problémákkal küzdő szülők esetében, akiknek tizede határoz (teljesen vagy többnyire) egyedül a gyereke jövőjéről, és csak 41 százalékuk vele közösen, míg a jobb anyagi helyzetben élők között ez az arány 5, illetve 49 százalékos.

Érdekesség, hogy minden ötödik szülő és gyerek egyetért abban, hogy célszerű a szülők foglalkozását továbbvinni, és ugyanazt a pályát választani, mint a felmenők egykor. Ugyanennyi szülő azt is szeretné, ha a gyermeke valóra váltaná az ő beteljesületlen szakmai álmait. Ezzel a Z generációs fiataloknak csak 14 százaléka tud azonosulni, 85 százalékuk pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a saját útját járja.

A diploma még a diplomások szerint is veszített az értékéből

A felmérésből kiderült, hogy noha a diplomás szülők 80 százaléka szerint fontos a felsőfokú végzettség, csak minden harmadik válaszadó szerint nagyon fontos. A spektrum másik oldalán a szakiskolát végzett felnőttek vannak, akik közül feleennyi (41%) gondolja, hogy gyermekének diplomára lehet majd szüksége.

A felsőfokú tanulmányok fontosabbak a középkorú szülők szerint, mint a fiatalabb és idősebb korcsoport szerint. A 39 évesnél fiatalabb, valamint a 60 év feletti szülők közül az átlagnál kevesebb válaszadó (55% és 56%) szerint szükséges diploma a boldoguláshoz, további 45 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem. A diploma jelentőségéről a negyvenes és ötvenes éveikben járó szülőknek a legpozitívabb a véleménye (61% vs. 68%).

Minél jómódúbb egy szülő, annál fontosabbnak tartja, hogy gyermeke főiskolára vagy egyetemre járjon: míg a rossz anyagi helyzetűek közül 56%, az átlagos helyzetűek közül 61%, addig a jómódúak közül már 74% szerint elérendő cél a diploma megszerzése a gyermeke számára.

Az érettségi és a nyelvtudás fontos: ebben mindenki egyetért

Az X és a Z generáció teljesen egyetért abban, hogy kell az érettségi (94% / 93%) és fontos az idegennyelv-tudás (95% / 92%). Fontosabbnak gondolják az érettségit azok a szülők, akiknek van érettségijük (77%) vagy diplomájuk (78%); továbbá, akik átlagos (69%) vagy jó (77%) anyagi helyzetben élnek; de az is igaz, hogy a rossz anyagi körülmények között élő szülők 61 százaléka is fontosnak tartja az érettségit.

Hasonló megoszlást mutat az idegennyelv-tudás megítélése is: minél fiatalabb egy szülő, annál kevésbé fontos szerinte az idegennyelv-tudás (így gondolja a 39 évesnél fiatalabb válaszadók tizede, szemben a negyvenes éveikben járó válaszadók 5, illetve az ötvenesek 2 százalékával).

Lakóhely szerint a budapesti szülők (77%) gondolják leginkább szükségesnek a nyelvtudást, szemben a falvakban élő válaszadókkal (56%). Továbbá míg a diplomás szülők 83 százaléka, addig az általános iskolát végzetteknek már csak 43 százaléka szerint kell idegen nyelveket tudni manapság.

Szakmaszerzés: ez a biztos élet másik kulcsa

Az UniCredit Bank „Re-Power Your Future!” oktatási programjának keretében készült reprezentatív felmérésből kirajzolódik, hogy ma Magyarországon a legtöbb szülő – végzettségétől függetlenül – kiemelten fontosnak tartja, hogy szakmát adjon gyermeke kezébe. Így gondolja az általános iskolát és szakiskolát végzettek 94 százaléka, a szakképző iskolát és gimnáziumot végzettek 97 százaléka, és a diplomás szülők kilenc tizede is.

Ami a családok anyagi helyzetét illeti, ez sem befolyásolja a szülők szakmaszerzésről alkotott véleményét, hiszen egyaránt fontosnak tartja a jó szakmát a nehéz anyagi körülmények között élő szülők 95 százaléka,  valamint az átlagos és a jó anyagiakkal rendelkező szülők 86, illetve 91 százaléka is.