Főoldal Blog oldal 321

Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki az óceánokban élő kagylók és férgek

Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, metánt és kéjgázt bocsátanak ki az óceánok fenekén élő kagylók és férgek a beleikben lévő baktériumok révén – figyelmeztetnek a Cardiffi és a Stockholmi Egyetem kutatói.

A vízbe kerülő metán idővel a légkörbe jut, és bár a metánmolekulák élettartama az atmoszférában kétszer olyan rövid, mint a szintén klímakárosító szén-dioxidé, a metán huszonnyolcszor több hőt termel a napsugárzás révén és ezáltal jóval erősebben melegíti fel a légkört – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A kutatók a Balti-tenger mélyéről begyűjtött üledékmintákban talált – a soksertéjűek (Polychaeta) osztályába tartozó – férgeket és kagylókat vonták alapos elemzés alá. A szakemberek megnézték, hogy ezen élőlények milyen mértékben járulnak hozzá közvetlen és közvetett módon az óceánban zajló metán és kéjgáz-termeléshez. Az eredmények szerint a kagylókat és férgeket tartalmazó üledékekből nyolcszor több metán szabadul fel, mint az ezektől mentes üledékekből.

A Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmány szerint a Balti-tengerből eredő metánkibocsátás nagyjából 10 százalékáért a kagylók és a férgek lehetnek a felelősek.

„Viccesen hangzik, de a tengerfenéken élő apró állatok olyanok, mint az istállókban a tehenek: mindketten jelentős metánkibocsátók a gyomrukban lévő baktériumok miatt” – mondta Stefano Bonaglia, a Stockholmi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

A szakemberek becslései szerint a tengeri teremtmények metánkibocsátása nagyjából 20 ezer tejelő tehén „teljesítményével” lehet egyenlő.

Az osztriga- és kagylótenyésztést hatékony megoldásnak tartják az ember okozta környezeti károk – például a vizekbe kerülő trágya okozta eutrofizáció – ellensúlyozására. A tanulmány készítői szerint azonban a mostani eredmények fényében mérlegelni kellene, hogy valóban szükség van-e ilyen tenyészfarmok telepítésére az óceánba.

„Ami igazán meglepő az az, hogy a Balti-tenger a bolygó óceánjainak mindössze nagyjából 0,1 százalékát alkotja, ami azt jelenti, hogy globálisan nézve, ezek a tengerfenéken élő, látszólag ártalmatlan kéthéjú élőlények hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki a légkörbe, és teszik mindezt észrevétlenül” – jegyezte meg Ernest Chi Fru, a Cardiffi Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.

Programozható álcabőrt fejlesztettek ki amerikai tudósok

Amerikai tudósok olyan szintetikus bőrt fejlesztettek ki, mint a polipé vagy a tintahalé, amelyik álcázásul a környezetéhez hasonlóra változtatja a felületét, hogy elrejtőzzön.

A polip és a tintahal álcázási képességeinek csak egyike a színváltás, ezek a puhatestűek gyorsan és visszafordíthatóan változtatják bőrük felületét olyan struktúrájúvá is, mint a környezetükben lévő hínár, korall vagy bármilyen tárgy, ami a rejtőzéshez rendelkezésükre áll – számolt be a Science tudományos lap pénteki számában megjelent tanulmányról a Phys.org.

A Cornelli Egyetem mérnökei olyan anyagot fejlesztettek ki, amelynek textúrája programozható, így a polipéhoz és a tintahaléhoz hasonló „álcabőrré” válhat.

A tudósok a lábasfejűek titkainak feltárásához Roger Halton biológus, a Woods Hole-i Tengerbiológiai Laboratórium munkatársa segítségét kérték.

James Pikul és Robert Shepherd kutatócsoportja a lábasfejűek bőrének „szemölcseit” vette alapul, amelyek a másodperc egyötöde alatt dudorodnak ki veszély esetén, majd simulnak el, amikor az állat elúszik a helyszínről, hogy ne növelje a víz ellenállását.

„Szemölcsei, mirigyei sok állatnak vannak, de nem tudják őket hirtelen kimereszteni és visszahúzni, mint a polip vagy a tintahal. Ezeknek a puhatestűeknek nincs háza, kagylója, elsődleges védekezésük az alak- és színváltó bőr” – mondta Hanlon, akinek kutatócsoportja elsőként írta le ezeknek a szemölcsöknek a szerkezetét és működését.

„A mérnökök a lágy, rugalmas anyagok felületváltoztatásának sokféle izgalmas módját dolgozták ki, ám mi olyan módszert akartunk, ami gyors, erőteljes és egyszerű. Lenyűgözött bennünket, milyen jól működik a lábasfejűek álcabőre: az ő izmaik inspirálták a mi fejlesztésünket” – magyarázta James Pikul.

Hanlon szerint a biológia inspirálta technológia klasszikus példája a szintetikus álcabőr.

Az új technológia például arra használható, hogy egy anyag hőmérsékletét befolyásolják: „kétdimenziósan” visszaverheti a fényt, háromdimenziós formájában elnyelheti azt – mutatott rá a biológus.

Öt mesébe illő látványosság Izlandról

Vastag jégtakaróval borított fjordok, kristálytiszta források és felhőfátyol mögé rejtett vulkánok – Izland természeti csodái eredeti formájukban, az emberi kéz által érintetlenül várják a szigetországba látogatókat. De vajon hogy sikerült megőrizni a természet szépségeit, és hogy tanultak meg az őslakosok együtt élni a zord időjárással és a vulkánokkal?

A DoQ-n október 14-én debütáló Izland – Az ősi vizek forrása című díjnyertes, Kiss Róbert filmből ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ, miközben közelebbről is megismerhetjük az ország lenyűgöző látványosságait. Bemelegítésként íme, 5 érdekesség Izlandról, amelyeket nem érdemes kihagyni.

Eyjafjallajökull – a nyelvtörő csoda

A szigetország déli részén található Izland egyik legismertebb, jelenleg is aktív vulkánja, az Eyjafjallajökull. A Reykjavíktól csupán 1 órányi autóútra elhelyezkedő jégmező alatti vulkán az elmúlt 1100 évben négy alkalommal, utoljára 2010 tavaszán lépett működésbe, jelentős káoszt okozva ezzel Európa légiközlekedésében. A kráter látogatói testközelből ismerhetik meg hogyan alakította át a táj szépségét a megszilárdult lávafolyam, valamint az élővilág hogyan alkalmazkodott új környezetéhez a hét évvel ezelőtti kitörés után. Az Eyjafjallajökull ékes példája annak, hogy a természet őselemei képesek harmóniában élni egymás mellett, hiszen a jégmező déli előterében számos vízesés található, köztük a Skógafoss is, amely Izland legnagyobb és egyik legcsodálatosabb vízesése.

Egzotikus állatok országa – Lunda és az Izlandi póni

Az Eyjafjöll vulkán lejtőin találkozhatunk Izland egyik tradicionális állatfajtájával, a rendkívül szelíd Izlandi pónival. Az izlandiak annyira védik ezt az ősi fajtát, hogy amelyik példányt kiviszik az országból, már soha nem térhet vissza. A pónitenyésztés mellett Izlandon évszázados hagyománya van a birkatenyésztésnek is. Külön érdekesség, hogy a helyiek soha nem festik a gyapjút, így a pulóver fonalának színe mindig olyan lesz, mint amilyen a birka gyapja eredetileg volt. A térség másik jellegzetes állatfajtája az Atlanti-Óceán északi részein fészkelő Lunda, amelyet szinte lehetetlen összetéveszteni más madárfajokkal jellegzetes, piros, sárga és kék színben tündöklő csőrük miatt.

Jökulsárlón – a mesébe illő lagúna

A sziget belseje rendkívül száraz és hideg, ezért Izlandon nem alakultak ki hosszabb folyók. Cserébe a vidék olyan lélegzetelállító lagúnákban bővelkedik, mint a Jökulsárlón, amely a Vatnajökull Nemzeti Park területén helyezkedik el. A hajókirándulások során az ezeréves jégtakarón megcsillanó napfény szó szerint elkápráztatja az embert, valamint a szerencsések testközelből tekinthetik meg a helyi élővilágot.

Aurora Borealis – a lélegzetelállító fényjáték

A jökulsárlói gleccsertónál túrázók egy másik mesébe illő jelenséget is megcsodálhatnak. A késő őszi hónapoktól kora tavaszig látható „aurora borealis”, más néven „sarki fény” az egész égboltot átívelő, függönyre vagy ívelt szalagokra emlékeztető fényjelenség, amely zöld és ibolyaszínűvé festi az égboltot. A népi hiedelem szerint a fényjáték suttogásszerű, reccsenő hanghatásokkal is jár, azonban a kutatóknak még nem sikerült tudományosan bizonyítani a sarkkör felől érkező hangok valódi eredetét.

Gulfoss – az aranysárga vízesés

A Gulfoss vízesés a sziget egyik legnépszerűbb turistalátványossága. A földben és levegőben is magasabb koncentrációban fellelhető kén jellegzetes sárgásra festi a zuhatag színét, innen kapta az „aranyvízesés” elnevezést. Az Izlandra érkező látogatók számára kihagyhatatlan túraútvonal az úgynevezett „Arany körút”, amely a Gulfoss vízesés mesés látványa mellett érinti a Haukadalur gejzírt és a Þingvellir Nemzeti Parkot is.

TIPP: Izland – Az ősi vízek forrása című dokumentumfilmből október 14-én 21.00 órától, a DoQ műsorán!

Minőségi kávéval támogathatjuk a farmerek életét

A Nespresso kávérajongók folyamatosan kiváló minőségű kávét élvezhetnek, miközben a farmerek élete is megváltozik a fenntartható módszerek alkalmazásának köszönhetően. A Nespresso új kampányában személyes közelségbe hozza a kávéfarmerek világát.

A Nespresso meggyőződése, hogy a minőség nem a véletlen műve, hanem tudatos tettek eredménye. A legkiválóbb minőségű kávé utáni kutatás egy sor döntéshez vezetetett; ezek egyike volt a Nespresso AAA Sustainable Quality™ Program elindítása 2003-ban. Az AAA Programban közvetlenül együttműködnek a farmerekkel a fenntartható kávétermelési módszerek meghonosításában, egyszerre javítva a kávé minőségét, a farmerek termelékenységét és ültetvényük életképességét.

 

Hogyan csökkenthető a farmerek munkaideje? A választ a kolumbiai jardínban működő közösségi üzem adja meg

Miközben a Nespresso szakemberei együtt dolgoztak a kolumbiai termelőkkel, kiderült, hogy eddig minden farmon más és más módszerekkel dolgozták fel a termést, ezért nehezen volt garantálható a kávé egységesen jó minősége. A kiváló minőségű kávéellátás folyamatossága, a termelők bevételének emelése, illetve a környezet védelme érdekében a Nespresso AAA Sustainable Quality™ Programja egy kis kolumbiai falu, Jardín szövetkezetével együtt épített fel egy közösségi hántolóüzemet. Ide a farmerek elhozhatják begyűjtött kávécseresznyéjüket, hogy azokat a legegyenletesebb és legjobb minőséget biztosító módon dolgozzák fel. Ám a közösségi hántoló üzem nem csupán a kávé kiváló minőségét szolgálja – annál jóval több előnyt nyújt.

Mintegy 200 termelő viszi termését a hántolóba, ezzel akár napi négy óra munkát is megspórolhatnak, amit végre a családjukra, közösségükre és személyes kedvteléseikre fordíthatják. Mindemellett többet is keresnek, hiszen a hántolóban feldolgozott, egyenletesen jó minőségű kávéért magasabb felár jár. A hántoló a környezetet is szolgálja. A létesítmény a termelők által korábban felhasznált víz mintegy 60 százalékát megtakarítja, illetve a folyók tisztaságát is megóvja.

Három farmer, három történet

„Ha nem otthon tisztítom a kávét, hanem elviszem a hántolóba, akkor nem szennyezem a vizet. Én ezt hagyom a gyerekeimre.” – mondja Humberto Galeano, egy kávétermelő, akinek nagy hasznára válik a közösségi hántolóüzem, hiszen végre maga is osztozhat lánya rajongásában a pillangók iránt. A fiatal lány jelenleg biológiát tanul az egyetemen, Humberto pedig közös szenvedélyüknek szentelheti a központi feldolgozással megtakarított idő – és az így szerzett plusz jövedelem – egy részét.

A közösségi kávéüzem egy másik termelő, a kétgyermekes családapa, Esteban Suarez életét is megváltoztatta. Régebben, mikor beérett a termés, alig láthatta a családját, hiszen jardíni gazdaságában naponta 12 órán át szüretelte a kávét, aztán késő estig hántolta, a tisztításhoz pedig már napkelte előtt talpon kellett lennie. Mindez már a múlté. A 34 éves Esteban most már a hántolóba hordja a kávéját feldolgozni.

„Este hatkor megyek a hántolóba leadni a kávét, majd indulhatok haza”, mondta el Esteban. „Rengeteg időt spórolok ezzel, több időt tölthetek a feleségemmel és a gyerekekkel is, ami nagyon jó. Másnap reggel ráérek hatkor kelni, hogy újra szüreteljek. Ráadásul tudtam jelentkezni tűzoltónak is, hogy segítsek másokon. Ha látom, hogy valakinek szüksége van rám, azonnal segítek.”

A kampányban szereplő harmadik termelő, Luis Angel most végre hódolhat legkedvesebb időtöltésének, a horgászásnak, és megtaníthatja rá kisfiát, Mathiast is, akivel a hántoló használata óta sokkal többet lehet együtt. A közösségi hántolóüzem másik nagy előnye, hogy a vízkezelési módszereket is javította, tisztábbá varázsolva a környék folyóit: „A hántoló nagy hatással van a közösségre,” mondta. „Segítünk tisztán tartani a folyókat és az egész környezetet.”

A szívmelengető történetek mögött minden esetben felfedezhető a Nespresso elkötelezett törekvése a legjobb minőségű kávé iránt.

Alfonso Gonzalez, a Nespresso marketing-igazgatója azt mondja: “Ezek a történetek jól példázzák: miközben arra törekszünk, hogy fenntartható módon biztosítsuk a legkiválóbb minőségű kávék beszerzését, ez a folyamat egyúttal a kávét gondozó és termelő emberek életét is sokkal jobbá teszi. Azt szeretnénk, ha a kávéfogyasztók is megismernék őket, s ezáltal megértenék, milyen történetek fűződnek a kávéhoz, amit nap mint nap fogyasztanak. Meggyőződésünk, hogy az ehhez hasonló döntéseink tesznek minket azzá, akik vagyunk.”

Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak

Magyar és kanadai bölcsész kutatók és természettudósok a Nature Scientific Reportsban megjelenő tanulmányában cáfolta azt a nagy visszhangot keltett hipotézist, amely szerint a tatárok hirtelen kivonulása Magyarországról 1242-ben környezeti, mégpedig elsősorban klimatikus okokkal lenne magyarázható.

A mongolok hirtelen kivonulása már a kortársak számára is érthetetlen volt, és az elmúlt száz évben is számos kutató igyekezett feltárni a tatárjárás utolsó felvonásaként értelmezhető váratlan esemény mozgatórugóit.

A kivonulás hátterében környezeti okokat sejtő hipotézist Ulf Büntgen és Nicola Di Cosmo, a Berni Egyetem és a Princeton Egyetem vezető kutatói közölték 2016 májusában, cikkük nagy figyelmet kapott a nemzetközi sajtóban.

Tanulmányukban famaradványok évgyűrűadatai alapján rekonstruálták az 1238 és 1242 tavasza közötti rendkívüli időjárási eseményeket, az 1238 és 1241 közötti súlyos aszályt, a szokatlanul hideg telet 1241-ben, majd a rá következő csapadékos időjárást 1242 első hónapjaiban. Azzal érveltek, hogy a kora tavaszi esős időjárás korlátozta a legelőterületek fűhozamát és a mongol hadsereg manőverezési lehetőségeit, és ez vezetett a tatárok hirtelen kivonulásához.

A magyar-kanadai kutatócsoport környezet- és klímatörténeti, valamint régészeti, történeti és ökológiai érvekkel cáfolta ezt a leegyszerűsítő, az egész eseményt egyetlen okra visszavezető magyarázatot – olvasható a magyar Tudományos Akadémia honlapján.

Érvelésük szerint a mongolok sokkal jelentősebb környezeti kihívásokhoz szoktak, és hadjárataik során ilyenekkel dokumentáltan is megbirkóztak, ráadásul Magyarországról visszavonulva Batu a Volga-deltában alapította meg hatalmi központját. Utóbbi tény semmiképp sem igazolja a mongolok idegenkedését a kiterjedt vizes élőhelyrendszerektől.

A szerzők részletesen bemutatták, hogy az Alföldön a csapadékos időszakok nem korlátozzák és nem is korlátozták a terméshozamot, és rámutattak arra a belső ellentmondásra, hogy a környezeti hipotézis képviselői figyelmen kívül hagyták: a mongolok épp egy hároméves aszályos periódus végén érkeztek Magyarországra, valamint arra, hogy a magyarországi termésátlagokat nem a csapadékos időszakok, hanem épp az aszályesemények veszélyeztetik, amelyek más pusztító hatásokkal társulva komoly éhínségekhez vezethettek hazánkban.

A bemutatott történeti források (régészeti leletek, éremkincsek, korabeli írásos emlékek stb.) és ökológiai megfigyelések együttesen azt bizonyítják, hogy az országnak éppen azt a részét sújtották leginkább a tatár hadak pusztításai, ahol a környezeti hipotézis szerint súlyos problémákkal kellett volna a hódító seregeknek szembenézniük.

Mindezek alapján a tatárok hirtelen kivonulásának okát csak több tényező együttes elemzésével magyarázhatjuk, és ebben a környezeti elemek mellett más tényezők legalább olyan fontosak, mint a rendkívüli időjárási események. Ilyen ok lehetett például a nagykán utódlási viszályokkal fenyegető halála, a mongol hadak rendkívül hosszúra nyúlt utánpótlási útvonala, illetve az, hogy a könnyű lovas harcmodorhoz szokott tatárok nem voltak felkészülve a várostromokra.

Megnyílt az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár

Huszonnégy ország 120 kiállítójának munkáit vonultatja fel az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár, amely csütörtök este nyílt meg a Millenáris Parkban.

A vásár a kiállító művészek rangjának köszönhetően mára kulturális fókuszponttá vált Európában, így már nemcsak egy a nemzetközi megjelenési lehetőségek között, hanem a legfontosabb a kulturális szcéna meghatározó szereplőinek – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Izrael idei díszvendégségéről a miniszter megjegyezte: „Izrael a világ minden országa számára példa lehet a képzőművészetek területén is. Így biztos vagyok abban, hogy világhírű alkotóik Magyarországon is értő közönségre találnak majd”.

Varga Mihály hangsúlyozta, a kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy Budapest minél fontosabb szerepet töltsön be Európa kulturális és művészeti életében.

Kiemelte: a kiállítás nem csak azért különleges, mert összehozza a művészeket és a művészet iránt érdeklődő közösséget, de a fiatal generáció képviselőinek is bemutatkozási lehetőséget ad. Ennek egyik részeként a rendezvényen adták át a Budapest a fiatal tehetségekért díjat, amelyet ebben az évben Kocsis Barbara, a Képzőművészeti Egyetem szobrász hallgatója és Szalay Krisztina, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfus hallgatója vehetett át.

Ledényi Attila, az Art Market alapítója igazgatója hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek fejlesztéseinek és munkájának köszönhetően idén rendkívüli kiállítói érdeklődést tapasztaltak, amely a minden korábbinál magasabb színvonalú nemzetközi figyelemből és vendégkörből is jól mérhető volt.

Elmondta, hogy a díszvendégként jelenlévő Izrael izgalmas és inspiráló művészetével és kultúrájával a közönség nem csak a vásár helyszínén, hanem Budapest számos kiállítóhelyén, koncerttermében, sőt közterein és éttermeiben is találkozhatnak majd.

A vasárnapig tartó vásáron a közönség négy kontinens több mint 500 művészének több ezer alkotását tekintheti meg.

Jövő évtől közlekedhetnek Kaliforniában a vezető nélküli autók

Jövő évtől vezető nélküli autók is közlekedhetnek Kaliforniában – döntöttek szerdán az illetékes kaliforniai hatóságok.

Az új szabályozás nem köti „a gépjármű vezetőülésén jelenlévő személy kötelező fizikai jelenlétéhez” a forgalmi engedély kiadását, csupán annyit ír elő, hogy „felügyelni kell az önálló technológia működését”.

A kaliforniai gépjárműhivatal (DMV) közleményben szögezte le: az új szabályozás célja, hogy „ne akadályozza fölöslegesen a technológiai fejlődést”.

Az Egyesült Államokban egyre több autógyártó cég tesztel vezető nélkül működő autókat. Igaz, forgalomba állításuk óriási vitákat kavar: az ellenzők szerint ugyanis az emberi érzékenységet és reflexeket váratlan helyzetekben nem képes helyettesíteni az előre programozott számítógépes irányítás. Az autógyártó cégek körülbelül három éven belül ígérik a vezető nélküli autók kereskedelmi forgalmazását.

Kalifornia az Egyesült Államok első olyan állama, ahol engedélyezik az ilyen típusú gépjárműveket. A délnyugati államban már 42 vállalatnak van engedélye önvezető autók tesztelésére.

Szegeden nyílik a következő Starbucks

Hét évvel a magyar piacra lépést követően a Starbucks megérkezik Szegedre. A tervek szerint az első névre szóló kávét még idén elkészítik az egyetemvárosban. A munkatársak toborzása már elkezdődött.

A világ legismertebb kávézólánca 2010 óta van jelen a magyar piacon, ám ez idáig csak a fővárosba látogatók és az ott lakók élvezhették egyedi élményét. A márka közép-európai vezetése pezsgő egyetemi és kulturális élete miatt választotta az egyetemvárost első vidéki kávézójának helyszínéül.

Az otthon és a munkahely mellett a Starbucks Szegeden is egy úgynevezett „harmadik helyévé” szeretne válni a minőségi kávézás szerelmeseinek, állandó helyszínt teremtve a közös tanulásoknak, az üzleti és baráti találkozóknak. Ehhez a szegedi kávézó is a jól megszokott Starbucks-hangulatot idézi majd, így a kávézó belső terét elsősorban a melegebb árnyalatok és a kényelmes bútorok jellemzik majd, ezzel is hozzájárulva a vendégek nyugodt kikapcsolódásához akár több órán keresztül.

A kávézólánc már megkezdte a szegedi partnerek keresését, akik a kiválasztást követően a kávézólánc saját baristaképzésén vesznek részt, és szerepet vállalnak a nyitás előtti előkészületekben. A márka további vidéki terjeszkedéséről egyelőre nem állnak rendelkezésre további információk.

Negyedik alkalommal rendezik meg a Disznótoros Kolbászfesztivált Budapesten

Immár negyedik alkalommal rendezik meg a Disznótoros Kolbászfesztivált Budapesten a Magyar Vasúttörténeti Parkban, ahol a családi programok és folklórműsorok mellett kolbászvásár és disznóvágás is várja a közönséget péntektől vasárnapig.

A 10 hektáros fesztiválterületen rengeteg program és neves fellépők szórakoztatják a közönséget, három napon át – olvasható a szervezők közleményében.

A 140 éves Békéscsabai Tájházban Csabai Kolbászt kínálnak az érdeklődőknek, az udvaron gyerekfoglalkozások, a tájház előtt szombaton meseszínház várja a családokat. Emellett a gyerekek a karámokban háziállatokkal találkozhatnak. A muzeális mezőgazdasági eszközök interaktív kiállításán a kukoricamorzsolást vagy a tökpucolást is kipróbálhatják a látogatók, míg a füves területen a veterán traktorok és régi stabilmotorok tárlata látható.

Disznóvágások során a látogatók követhetik a disznó feldolgozásának minden fázisát: a kolbásztöltéstől a zsír kisütésig.

A gyerekeket több programmal is várják, köztük népi játszótérrel, légvárral, légcsúszdával, arcfestéssel, népi mesterségek bemutatójával és íjászoktatással. A  Víztorony Parkban lévő szabadtéri színpadon néptáncosok, népzenészek, bábszínházak műsora szórakoztatja a közönséget. Az Orient csarnokban oldtimer autó és motor kiállítás várja a családokat.

A rendezvényen több mint 200 féle kolbászt kóstolhatnak meg az érdeklődők, a disznótoros ételeken kívül házi sajtokat, lekvárt, mézet, fűszereket, kürtős kalácsot. Ezen kívül pálinkafőzdék, sörfőzdék és borászatok is bemutatkoznak.

Két színpadon három napon át 50 zenei program várja a közönséget. A budapesti kolbászfesztivál ideje alatt a Vasúttörténeti Park összes interaktív programja üzemelni fog.  A fesztiválbusz a rendezvény ideje alatt folyamatosan szállítja
majd a látogatókat a Nyugati pályaudvar és a Vasúttörténeti Park között.

Az eddig véltnél több millió évvel korábban kezdődött meg a madarak „felemelkedése”

Az eddig véltnél több millió évvel korábban zajlott le a madarak evolúciójában az a kulcsfontosságú lépés, amely lehetővé tette számukra a repülést – állapították meg kutatók.

A szakemberek eddig úgy vélték, hogy az olyan sajátosságok, mint az összeforrt csontok, csupán a viszonylag fejlettebb madaraknál alakultak ki, közvetlenül a dinoszauruszok kipusztulása előtt – írta a BBC News.

Egy Kínában felfedezett új fosszília vizsgálata azonban azt mutatta, hogy a madarak „felemelkedéséhez” szükséges csontszerkezeti változások 120 millió évvel ezelőtt, vagyis a dinoszauruszok uralmának fénykorában mentek végbe.

A Pterygornis dapingfangensi nevű madár a mai Északkelet-Kína területén élt a korai krétakorban. A most felfedezett példány mindössze a második ilyen fosszília, amelyet eddig találtak, és tökéletes állapotban maradt fenn.

A pekingi Kínai Tudományos Akadémia gerincesekkel foglalkozó paleontológiai és paleoantropológiai intézetének munkatársa, Min Vang szerint a mostani felfedezés azt mutatja, hogy azok a sajátosságok, amelyek lehetővé tették a madarak számára a repülést, az eddig véltnél 40 millió évvel korábban alakultak ki.

Mindenfajta repülő gépezet egyik alapkövetelménye az erős, de könnyű szerkezet. A madarak evolúciója során a hátgerinc és a medenceöv csontjainak egy része összeforrt, akárcsak az ujj- és lábcsontok egy része, számos farok-, ujj- és lábcsont pedig eltűnt.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányt kommentálva Steve Brusatte, az Edinburghi Egyetem munkatársa megjegyezte, hogy ez a legkorábbi ismert madárfosszília, amelynél teljes csontösszeforradás figyelhető meg.

Hozzátette: „a jelek szerint rengeteg ‘kísérletezés’ folyt a korai madarak körében, vagyis a különböző fajok különböző módokon próbálták erősebbé és a repülés nehézségeivel szemben ellenállóbbá tenni a csontvázukat”.