Szaddám Husszein kuvaiti inváziója, Hitler háborús haditerve vagy Mao Ce-tung nagy ugrása csupán néhány esemény, amely óriási katonai baklövésként maradt fenn a világtörténlemben. Hogyan buktak le a második világháborús náci kémek Angliában és miért zuhant négy atombomba egy kis spanyol halászfalura? Ma (május 1-jén) a DoQ a XX. század legendás mulasztásait és a hadviselés kudarcait mutatja be a Baklövések című sorozatban – fényt derítve azok okaira és következményeire.

Mao Ce-tung ’nagy ugrása’

A nagy ugrás Kína újkori történelmének egyik legtragikusabb gazdasági és társadalmi eseményeként maradt fenn, amely több millió ember halálához vezetett. Mao Ce-tung hatalmas beruházásokkal és a lakosság segítségével próbálta beindítani az ország iparosodását 1958-ban. A kommunista vezér mindent a vas- és acéltermelés növelésének vetett alá, míg a mezőgazdasági tevékenységet teljesen mellőzte. Közel 600 000 népi kohót hoztak létre, miközben a népesség nem tudott mit enni. Az ország agresszív iparosítása végül 30 millió kínai éhhalálához vezetett.

Önmagukat buktatták le a világháborús náci kémek?

A náci kémek az éjszaka leple alatt érkeztek Angliába egyetlen küldetést szem előtt tartva: előkészíteni a terepet egy lehetséges invázióra. A szigetországba küldött kémek azonban nem rendelkeztek folyékony nyelvtudással, de még a brit szokások alapismereteivel sem. Az egyik ügynök állítólag egy korsó almaborral buktatta le magát, mivel nem tudta, hogy háborús időben ebéd előtt nem szolgálnak alkoholt a helyi bárok. Egy másik párost Skóciában füleltek le, mert az út rossz oldalán kerékpároztak – miután bőröndjük bajor kolbásszal volt tele, nem tagadhatták le nemzetiségüket.

Derült égből atombombák a spanyol halászfaluban

1966. januárjában, egy baleset következtében négy hidrogénbomba hullott a dél-spanyolországi Palomares halászfalura és a közeli tengerbe. A település felett repülő amerikai B-52-es bombázó üzemanyag-utántöltésére készült, de összeütközött a légi utántöltő géppel. A földetéréskor berobbanó bombák két négyzetkilométernyi területen szórták szét a radioaktív plutóniumot. Ám ezek szerencsére nem voltak élesítve, így nem okoztak atomkatasztrófát. A terület sugárzásmentesítésén egy több mint 2000 fős csapat dolgozott, a szennyezett talaj felső rétegét – mintegy 1400 tonna földet – pedig hordókban szállították Amerikába. Bár a faluban a mai napig több radioaktív hulladékkal borított területet tartanak számon, sugárzásnak betudható megbetegedést még nem jegyeztek fel.

Szaddam Husszein kudarca Kuvaitban

1990. augusztus 2-án Szaddam Husszein iraki diktátor serege inváziót indított a szomszédos Kuvait ellen. Az adóságban úszó iraki állam a kuvaiti szénhidrogénmezők megkaparintásával igyekezett erőfölényhez jutni, azonban az ebből kirobbanó öbölháborúban az Egyesült Államok visszaverte a megszállók haderejét. Szakértők szerint az iraki sereg mintegy 25 ezer katonát vesztett a fegyveres konfliktus során, és legalább háromszor ennyi sebesültet kellett ellátniuk, míg az amerikai szövetségesek sérültjeinek száma ezer körül mozgott, veszteségeik pedig alig érték el a háromszázat.

Hitler alaposan melléfogott a normandiai partraszálláskor

A normandiai partraszállás kitűzött célja az volt, hogy a szövegségesek egy új frontvonalat nyissanak Nyugat-Európában, Normandiában, ahonnan fokozatosan vissza tudják szorítani a német sereget. Az angol és amerikai csapatok tisztában voltak a művelet veszélyeivel, de leginkább a parton állomásozó páncélos hadosztálytól tartottak. A németek elképesztő katonai mulasztásának köszönhetően mégis a szövetségesek kerekedtek felül. Hitler parancsot adott katonáinak, hogy az engedélye nélkül meg ne mozdítsák a páncélos járműveket – viszont a német vezér éjjel későn ment aludni, katonái pedig nem merték felébreszteni. Mire Hitler kiadta a parancsot a páncélosoknak, már túl késő volt: a szövetségesek partra szálltak.

TIPP: Ismerj meg még több végzetes katonai ballépést május 1-jén 22.00 órától DoQ a Baklövések című sorozatából!