Kevesen tudják, hogy a hazai régészet születése a Kiegyezést követő gazdasági fellendüléshez és az ahhoz köthető városias fejlődéshez kapcsolódik.
Ennek a folyamatnak a részeként indult meg a főváros, akkor még Pest, Buda és Óbuda régészeti emlékeinek gyűjtése, majd módszeres feltárása, mely a Főváros első múzeumának (ma Budapesti Történeti Múzeum) alapításához vezetett. Mára Budapest – a fejlődő városban az azóta is folyamatosan zajló feltárások következtében – vitathatatlanul a régészeti emlékekben leggazdagabb európai fővárosok körébe tartozik. Ezt a gazdagságot a főváros régészeti emlékeit feltáró Budapesti Történeti Múzeum folyamatosan gyarapodó gyűjteményei jól mutatják. A gyűjtemények gyarapodásához jelentős mértékben járulnak hozzá az egyre szaporodó építkezésekhez, fejlesztésekhez kapcsolódó feltárások során felszínre kerülő régészeti emlékek. Így lassanként feltárulnak a mai nyüzsgő városi forgalmat hordozó aszfalt és kockakövek alatt a település gyökerei, a városi fejlődés kiinduló pontjai.
A kiállítás a Kiegyezést követő időszakban gyökerező régészeti feltárások mai végpontjának bemutatásával a legutóbbi 10 év legfontosabb ásatásainak eredményeit és legjelentősebb leleteit tárja az érdeklődők elé. A 150 évvel ezelőtt előkerült leletek és ásatási események bemutatása mellett, a csak nemrégiben előkerült, mintegy 100 lelőhelyről származó, csaknem 2000 értékes lelet többségét e kiállítás alkalmával láthatják először az érdeklődők.
Az őskori arcos edények, kultikus temetkezések, a római kori limes mentén fekvő metropolis, Aquincum mozaikjai és falfestményei, a budai vár és a pasák palotájának fényűző tárgyai, a várostromokról árulkodó fegyverek mind a főváros földjének rejtett kincsei, hazánk történetének hiteles tanúi. A leletek olyan kiemelt beruházások és fejlesztésekhez kapcsolódnak, mint a budavári karmelita kolostor, a budai városháza, a Mátyás templom felújítása, vagy a Margitsziget kutatása, a Kossuth tér átépítése, az Esztergomi vasút rekonstrukciója, az M0-ás körgyűrű építése, de számos ipari park (pl. a Graphisoft park) vagy lakópark építés (pl. Csúcshegy-Harsánylejtő), illetve magánház építése is értékes leleteket eredményezett.
A kiállításon azokra a kérdésekre is választ kaphatunk, hogy a főváros területén hol alakultak ki az első települési láncok, hol fejlődtek ki az első települési központok és ez a fejlődés milyen kapcsolatban állt az egykori környezettel. Az értékes és sok esetben egyedülálló leleteket, arany pénzeket, ékszereket, az egykori írásbeliségre, műveltségre vonatkozó tárgyak egészítik ki. Nemcsak történeti, hanem művészi értéket is képviselnek az őskori agyagművesség, a római kori mozaikművészet és a középkori falfestészet kiállított tárgyai. Izgalmas terület a különböző korszakok hitvilágának bemutatása, mellyel in situ temetkezések és áldozati gödrök anyagán keresztül nyerhet a látogató bepillantást. A múlt apró részleteinek könnyebb érthetőséget segítik a virtuális 3D-s rekonstrukciók, valamit a makettek és rekonstrukciós rajzok. Aki több időt szeretne eltölteni a kiállításban, az a digitális háttéranyagokból tájékozódhat, vagy filmek segítségével részt vehet egy ásatáson, illetve kézbe foghat egy-egy hiteles műtárgy rekonstrukciót. A külföldi érdeklődők az információkhoz angol nyelven is hozzáférhetnek, a legkisebbek pedig interaktív játékok segítségével ismerkedhetnek a múlt emlékeivel.
A kiállítás különleges lehetőséget nyújt, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál hazai és külföldi látogatói nemcsak a jelenkori főváros kulturális kínálatával, hanem a főváros területén egykor élt emberek és közösségek anyagi és szellemi kultúrájának emlékeivel, így a város évezredes múltjának újdonságaival is megismerkedjenek.
Időpont: 2017. április 12-szeptember 17.
Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum (1014 Budapest, Szent György tér 2. Budavári palota E épület)
