Egy nemzetközi kutatóexpedíció sokkoló felfedezést tett az Antarktisz közelében: a tengerfenék repedéseiből soha nem látott ütemben áramlik ki a metán, az egyik legerősebb üvegházhatású gáz. A Nature Communications szaklapban közzétett tanulmány szerint a frissen feltárt szivárgások azt jelzik, hogy a globális felmelegedés hatásait eddig alábecsülhettük, ráadásul egy új, veszélyes folyamat indult be a Föld legdélibb kontinensén.
A világtengerek mélyén évezredek óta hatalmas metánkészletek rejtőznek. Ez a gáz azonban most az Antarktisz körül több tucatnyi, eddig ismeretlen repedésen át a vízfelszín felé tör, jelentős kockázatot jelentve a klímára. A metán a légkörbe jutva az első húsz évben körülbelül nyolcvanszor erősebben köti meg a hőt, mint a szén-dioxid, ezzel látványosan felgyorsítva a felmelegedést.
A szivárgások száma sokkolja a tudósokat
Korábban mindössze egyetlen aktív metánforrást tartottak nyilván az Antarktiszon, most viszont a Ross-tenger sekélyebb részein – 5 és 240 méteres mélységben – több mint 40 új szivárgást találtak. Sarah Seabrook, a kutatás egyik szerzője a CNN-nek úgy nyilatkozott: „Amit eddig ritkának tartottunk, most láthatóan egyre gyakoribbá válik.”
A különösen aggasztó tényező az, hogy a legtöbb új szivárgást olyan területeken fedezték fel, amelyeket korábban többször is átvizsgáltak, ami arra utal, hogy ezek csak nemrég kezdtek működni. A kutatók szerint ez a régió metánkibocsátásának alapvető átalakulását jelzi, ami veszélyes visszacsatolási hurkot indíthat el: a melegedés újabb szivárgásokat okoz, amelyek tovább fokozzák a felmelegedést.
Rejtélyes folyamat, bizonytalan jövő
Andrew Thurber, a Kaliforniai Egyetem professzora szerint a légköri metánszint növekedése egyelőre megmagyarázhatatlan. Az Antarktisz hatalmas metánkészletei miatt a régió kulcsfontosságú lehet a klímaválság kimenetele szempontjából. Thurber figyelmeztetett: ha az emberiség tovább fűti a bolygót, az új szivárgások a veszély epicentrumává válhatnak.
A kutatók a következő hónapokban visszatérnek a térségbe, hogy részletes felmérést készítsenek, és megpróbálják kideríteni, mi indította be a szivárgásokat.
Az Antarktiszt fenyegeti a legnagyobb óceáni áramlat lassulása
A kutatók aggodalmát fokozza, hogy a Föld legnagyobb óceáni áramlata, a Nyugati-Szél-áramlás (Antarctic Circumpolar Current – ACC) eddig ismeretlen mértékben lassul. A Bonni Egyetem mérései szerint ma háromszor lassabban kering, mint 130 ezer évvel ezelőtt. A jelenség, ha folytatódik, megbontja a bolygó klímaegyensúlyát.
Az ACC egy hatalmas vízkörforgás, amely összeköti az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánt, folyamatosan szállítva a hőt és a szenet. Elsődleges feladata, hogy távol tartsa a melegebb óceáni vizeket az Antarktisztól. Ez a mechanizmus teszi lehetővé, hogy a kontinens megőrizze jégtakaróját. A lassulás világszinten hatással lehet a hőmérsékletre, a szénkörforgásra és a tengeri ökoszisztémákra.