Site icon Napimagazin

[TESZT] Opel Astra GTC 1.6 T – perfekt hézagpótló

Önmagában véve a hagyományos értelemben vett, negyedik generációs (J) Astra sem szégyenkezhet kinézetét illetve menettulajdonságait illetően – s akkor még nem is értekeztünk jelen autótesztünk alanya, az új GTC Astra révén. Bár az előbbi tulajdonságokkal leginkább az Insignia születése óta vértezik fel a méltán népszerű alsó-középkategóriás modellt, mely töretlenül menetel előre 1991 októbere óta, amikor is megjelent az első Astra, az F széria.

Kezdeti indulás, hazai gyökerek

Az F Astra-k megjelenése óta sok minden változott, persze pozitív irányba; az akkoriban Szentgotthárdhoz köthető gyártási kapcsolódás végett bizony meghatározó szerepe lett a típusnak elsősorban a magyar, illetve szomszédos régiókban. Az eladási ráta is az egekbe szökött, számtalan területeken alkalmazták az autókat univerzalitásuk révén – elsőszámú cégautóként, persze a civil végfelhasználók is imádták. Ez mára történelem kétségkívül, az eddig négy generációt megért Astra mára elveszítette népautó jellegét, legalábbis ami a külső-belső tulajdonságait illeti, ugyanakkor az árcédulák máig elfogadható ellenértékeket tartalmaznak.

Nyilván emlékszünk az Opel különféle, alapvetően sportos irányt becélzó tevékenységére. Persze mindig ott volt a GSi, ha épp már egy meglévő típus karakterisztikáján kellett csiszolni (Kadett, Corsa), mára itt az OPC. Ugyanakkor szükség volt olyan elkülöníthető, ám mégis az Opel jellegzetességeit megőrző képviselőkre, amelyek generációkat voltak képesek megmozgatni – gondoljunk csak a legendás Manta-ra, vagy a későbbi Calibra-ra.

Hézagpótlás: az irány tökéletes!

Nos, a jelen kor igényeinek megfelelően született tehát meg az Astra GTC, 2011-es júliusi debütálást követően azonnal be is skatulyázták amolyan hézagpótló utódként. Mert bizony közel s távol nem volt egyetlen olyan kialakítású Opel típus, amely a fiatal, vagy fiatalos lelkületű, kupéra éhező és dinamizmusra éhező delikvensek igényeit elégítette volna ki. Nézzük tehát, hogyan domborít a 2012-es Astra GTC 1.6 literes turbómotorral!

Szembeötlően nagy a hasonlóság a hagyományos, korábbi 5 ajtós J-Astra megközelítéshez, s bár ez nem meglepő, mégis fontos, hiszen az alapvető ismérvek máris itt sorakoznak fel. A front orr-része például hasonlóan ívelt, véletlenszerűbe hajló vonalvezetéssel felvértezett lámpaburkolat-íveket hordoz, a fényszórók hatalmas projektoraival; míg a lökhárítóba integrált ködlámpa-együttes is kifejezetten erőt sugalló megközelítést kapott. Csakúgy, mint a szintén az alsó részen elhelyezkedő nagyra álmodott hűtőmaszk alatti beömlő, itt a rácsozás is mutatja, nem a már megszokott régebbi családi modellel találkoztunk szembe.

A maszk krómozott, itt meg lett hagyva az eredeti koncepciónak megfelelő kiképzés, mely irány – ami maga a fémes berakások együttes hatása – mindvégig jelen van az autó egész kaszniján. Az ívek tehát folytatódnak, a B oszloppal egységes félkört zárva, egészen a hátsó apró ablak sarkításáig, harmonizálva az ajtók egységes felületét megtörő oldalvonalakkal. A hatalmasnak tűnő, 19 collos, meglehetősen mutatós felnik ismételten kihangsúlyozzák: az Astra GTC ízig-vérig sportos életmódra termett. A futómű profilhoz megfelelően enyhén ültetett, keménykötésű, viszont optimálisan kezeli a göröngyöket, kisebb hibákat úton-útfélen – ehhez nyilvánvalóan hozzájárul, hogy az első futómű felfüggesztése az Insignia OPC-ből kölcsönvett HiPerStrut változat. A kormányzás ebből kifolyólag zseniális, nincs az az éles kanyar, szélsőséges, erőteljesebb beavatkozást igénylő kanyarodós helyzet, melyben nem lenne elemében az autó. A kanyarstabilitás és az úttartás magas szintre való járatása volt az a kettő, alapvetően legjobban szerethető tulajdonsága a GTC-nek, ami miatt már pár óra elteltével a szívünkbe zártuk.

Folytassuk a farral: az elnyújtott lámpatestek gyönyörűen emelik, illetve hangsúlyozzák ki a fiatalságot sugalló életérzést, a méret pont eltalált. A helyzetjelző-index kombó fordított L-alakú csíkot kapott, ez nagyban erősíti a vizuális hatást (kétségkívül optimális a harmónia az első fényszórókba integrált nappali fényként funkcionáló LED-sorral). A hátsó, harmadik ajtó ablaka stílszerűen kicsi, a felületet pluszban zsugorítja a tetőspoiler, ami természetszerűleg egy integrált féklámpát is hordoz. Sportos megjelenéshez krómozott kipufogóvég is dukál, ezt is megkapjuk a GTC-hez szériafelszereltségként. A kipufogórendszer nem produkál hangorkánt erőteljesebb, dinamikusabb vezetési stílusnál sem, viszont szolidan, érezhetően jelen van folyamatosan az autó vezetése közben.

Kupéhoz passzoló paraméterek, tágas, de nem családi

Az utastér belső hangulata szintén a már jól ismert Astra-érzetet csalogatja elő a vezetőből, illetve az utazókból, a már jól megszokott prémium minőség várja az érdeklődőket. Ugyanis a tesztmodell automata váltón kívül szinte az összes extrát tartalmazta (az automatát nem is bántuk, hiszen mégis csak egy sportos megközelítésű autóról van szó), minden kényelmi felszereléssel, ami szemnek és szájnak egyaránt ingere lehet. Az ülések ergonómiáját nagyban alátámasztotta a hosszítható ülőfelület, illetve a több részletben állítható háttartó, továbbá a bőrnél kiemelten fontos üléshűtés-ülésfűtés funkció is jelen volt.

Mind az első, mind a hátsó üléssor kényelmesnek bizonyult, egyedül a hátul utazó két személynek hajlott néha kényelmetlenbe a csökkentett fejtér. Átlagos testalkathoz beállított üléstávval a lábak is jól elfértek hátul, hála a 2659 milliméteres tengelytávnak. Az órák, kezelőegységek hasonlóan az alap-Astráéhoz jól átláthatóak, kiforrott kialakítással rendelkeznek, a kormány tapintása kellemes, kézre esik, csakúgy, mint a hatfokozatú manuális váltó karja. A tesztelt modell rendelkezett update-elt navigációval is (kevés offroad-helyszín a ténylegesen bejárható részeken) az LCD egyben a hifi rendszer, és egyéb kényelmi funkciók visszajelzője is volt egyben. A szélvédő ezúttal nem a panoráma-verziót jelentette, ugyanis a GTC modell rendelhető az eredeti méreteknél hosszabb-nagyobb üvegfelülettel.

Jól ismert erőforrás, mégis sportosabb benyomással

Erőforrás tekintetében ismét visszanyúlhatunk a hagyományokhoz, ugyanis a már jól ismert, 1.6-os turbós szériamotorral szerelték az Astra GTC-t. Az 1598 köbcentis, 5500 RPM-en 180 lóerőt leadó négyhengeres 230 Newtonmétert teljesít 2200-as fordulaton, ami elegáns érték kétségkívül. Érdekes egyébként, hogy a széria 5 ajtós J Astra modellnél mindössze 7 kilogrammal nehezebb GTC elsőre jobb gyorsulási értékeket produkált – érzéseink szerint – mint a családiasabb testvére.

Aztán kiderült, ez csak érzéki csalódás, korábbi méréseink szerint bizony majdnem 1 másodperccel győzött a „sima” 1.6-os Astra T (Astra T GTC: 8.9, Astra T: 8.0 másodperc). Tehát elmondható, hogy a sportosra csiszolt karakterisztika bizony csak egyfajta optikai tuning, tényleges pluszt nem ad a menettulajdonságokhoz. Azaz ad, a feljebb említett, egyedülállónak ható menetstabilitást és kormányozhatóságot. A váltó áttételezése remek, egyestől négyes fokozatig jelentős a húzóerő átvitele, alacsonyabb sebességtartományokban nincs szükség a pillanatonkénti váltásra, a nyomatékgörbe megfelelő. Turbólyuk visszaváltásoknál, hirtelen gyorsításoknál nem tapasztalható olyan mértékben, mint az ötajtós esetében, de nyilvánvalóan ez fals benyomás, hiszen hajszálpontosan egyező hajtásláncot kapunk, kiváltképp az aggregát tekintetében. A fogyasztás egész barátira sikeredett a menetpróba során, ugyanis teljesen vegyes használattal 7.3 litert kaptunk végeredményként. Ebben nagy arányban volt városi, országúti, illetve autópályán történő közlekedés is – 90 kilométer/óránál 4.5, 130 kilométer/öránál 6.3, városban pedig 7.1 litert jelölt meg a fedélzeti computer.

Kik válasszák az Astra GTC-t?

Amennyiben az OPC-GTC Astra teljesítménye túlzónak tűnne (2 literes négyhengeres turbó, 280 lóerővel és 400 Newtonméter nyomatékkal), akkor ideális választás lehet alapjaiban a sportosságot és az aktuális trendeket kedvelők, követők számára a GTC 1.6-os turbósa. Ráadásul az árcédulán sem fog vastagon a képzeletbeli ceruza, ugyanis 8 millió forint alatt hazavihető a cikkben szereplő modell, a bemutatott felszereltséggel, egyébként az alapok 5 és fél millió környékén kezdődnek. Az Opel Astra GTC tehát kiváló autó, a rüsselsheim-i gyár tervezőrészlegére az elmúlt időben jellemző magas szintű minőség alkalmazásával, s a szemnek igen kellemes formatervek megteremtésével.

Opel Astra GTC 1.6 Turbo specifikációk

Motor

Motortípus: négyhengeres benzines turbótöltött motor

Lökettérfogat: 1598 ccm

Maximális teljesítmény: 180 LE @ 5500 ford./perc

Maximális forgatónyomaték: 230 Nm @ 2200 ford./perc

Erőátvitel: elsőkerékhajtás, hatfokozatú manuális váltó

Méretek, egyéb műszaki adatok

Hossz: 4466 mm

Szélesség: 1840 mm

Magasság: 1482 mm

Tengelytáv: 2659 mm

Gumik mérete elöl: 235/45 R19

Gumik mérete hátul: 235/45 R19

Tömeg, üresen: 1372 kg

Tömeg, maximum terheléssel: 2102 kg

Csomagtartó mérete: 375 liter, bővíthető 1235 literig

Üzemanyagtartály mérete: 56 liter

Menetteljesítmények

Végsebesség: 220 km/h

Gyorsulás 0-ról 100-ra: 8.3 s (gyári), 8.9 (mért)

Fogyasztási adatok

Saját, mért eredmény (átlagos használattal)

Városi: 7.1 l/100 km

Országúti: 4.5 l/100 km

Vegyes: 7.3 l/100km

Gyárilag mért eredmények

Városi: 9.3 l/100km

Országúti: 6.0 l/100km

Vegyes: 7.2 l/100km

CO2 kibocsátás: 188 g/km

Még több fotó: Napimagazin Facebook oldal

A fotózás helyszínét a Lázár Lovaspark biztosította.
 
A cikkhez tartozó fényképeket Canon EOS 5D Mark II fényképezővel készítettük.
Együttműködő partnereink: Acer Hungary, Samsung, Kingston Technology, Canon, Camera Kft.
Utómunka hardver: Acer Aspire 5755G notebook, Samsung 830 Series SSD
Utómunka technika: Samsung UE40C6510 full HD LED televízió
Exit mobile version