Egy friss nemzetközi kutatás szerint több, már régóta használt gyógyszer – köztük a merevedési zavarra adott Viagra, az övsömör elleni Zostavax vakcina és az idegrendszeri betegségeknél alkalmazott riluzol – ígéretesnek tűnik az Alzheimer-kór megelőzésében vagy lassításában. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák: a jelenlegi eredmények alapvetően megfigyeléses adatokon és kísérletes modelleken alapulnak, így a széles körű alkalmazáshoz még célzott klinikai vizsgálatokra van szükség.
Miért került képbe a Viagra?
A Viagra hatóanyaga, a szildenafil eredetileg érrendszeri hatásai miatt került a piacra, és a pénisz ereinek ellazításával segít a merevedési zavar kezelésében. Nagy adatbázisokon végzett vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a szert szedőknél kisebb arányban jelent meg később az Alzheimer-kór, ami felvetette, hogy az agyi erekre és idegsejtekre gyakorolt hatása védő mechanizmust is jelenthet.
A kísérletes adatok szerint a szildenafil javíthatja az agyi véráramlást, csökkentheti a tau fehérje kóros felhalmozódását, és bizonyos modellekben a kognitív teljesítmény is javult mellette. Ez a háttér magyarázza, miért került a gyógyszer több független elemzésben is a legígéretesebb Alzheimer-ellenes jelöltek közé.
Zostavax: egy védőoltás, ami a demenciát is befolyásolhatja
A kutatók által vizsgált lista egyik legérdekesebb szereplője a Zostavax, egy övsömör elleni vakcina, amelynek elsődleges célja az idősebb felnőttek védelme a herpes zoster fertőzéstől. Nagy esetszámú megfigyeléses vizsgálatokban azt találták, hogy a Zostavaxot megkapók között átlagosan körülbelül 16 százalékkal kisebb volt a demencia kialakulásának kockázata, mint a nem oltottaknál.
A pontos mechanizmus egyelőre nem ismert, de a feltételezések szerint a vakcina az immunrendszer működését úgy hangolja át, hogy az jobban reagál a neurodegeneratív folyamatokhoz kapcsolódó gyulladásos és fertőzéses ingerekre. A kutatók szerint mindez alátámasztja azt az elgondolást, hogy egyes fertőzések és az agyi gyulladás szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór elindításában vagy gyorsításában.
Riluzol: idegsejtvédelem új szerepkörben
A riluzol jelenleg elsősorban amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) kezelésére engedélyezett, ahol célja az idegsejtek pusztulásának lassítása. A szer az idegsejtek közötti jelátvitelt befolyásolja, bizonyos idegsejtmérgező vegyületek szintjét csökkenti, és ezzel csillapíthatja azokat a folyamatokat, amelyek a neuronok elhalásához vezetnek.
Állatkísérletekben Alzheimer-modellben is kedvező hatásokat figyeltek meg: javult a kognitív teljesítmény, mérséklődött a tau fehérje mennyisége, és lassult az idegsejtek pusztulása. Ez alapján a riluzol a kutatók szerint szintén jelölt lehet arra, hogy a jövőben az Alzheimer-kórban is célzottan teszteljék.
Mit jelent ez a betegeknek most?
A szakmai testületek egy átfogó áttekintésben közel nyolcvan már ismert gyógyszert rangsoroltak aszerint, mekkora eséllyel segíthetnek az Alzheimer-kór kezelésében vagy megelőzésében, és ebből a mezőnyből emelkedett ki a Zostavax, a szildenafil és a riluzol hármasa. A szakértők kiemelik, hogy ezek a szerek már engedélyezettek más indikációkra, profiljuk ismert, ami a gyógyszer-újrapozicionálás (drug repurposing) stratégiáján keresztül felgyorsíthatja az Alzheimer-kutatást.
Fontos ugyanakkor, hogy jelenleg egyik készítményt sem ajánlják rutinszerűen Alzheimer megelőzésére vagy kezelésére, ha valaki csak emiatt szeretné elkezdeni szedni. Az orvosok szerint a betegeknek és hozzátartozóiknak meg kell várniuk a folyamatban lévő és tervezett klinikai vizsgálatok eredményeit, illetve minden esetben kezelőorvossal kell egyeztetniük, mielőtt ilyen gyógyszereket bármilyen új céllal elkezdenének alkalmazni.
