Főoldal A világ Külföld Minden eddiginél erősebb El Niño jöhet – szélsőséges időjárást hozhat 2027-ig

Minden eddiginél erősebb El Niño jöhet – szélsőséges időjárást hozhat 2027-ig

Rendkívül erős El Niño alakult ki a Csendes-óceán térségében, amely a következő hónapokban tovább fokozódhat, és világszerte jelentősen átrendezheti az időjárási viszonyokat. A jelenlegi előrejelzések alapján a jelenség 2026 végén érheti el csúcspontját, miközben hatásai 2027 első hónapjaiban is érezhetők maradhatnak. A következmények között hőhullámok, aszályok, rendkívüli esőzések és áradások egyaránt szerepelhetnek.

Rendkívül meleg a Csendes-óceán

Az El Niño önmagában nem rendkívüli esemény. A természetes éghajlati jelenség szabálytalan időközönként, jellemzően néhány évente jelentkezik, és alapvetően a Csendes-óceán egyenlítői térségének vízhőmérsékletéhez, valamint az óceán és a légkör közötti kölcsönhatásokhoz kapcsolódik.

A mostani esemény azonban azért kelt különösen nagy figyelmet, mert az óceán középső és keleti, egyenlítői területein rendkívül meleg víztömegek alakultak ki. A felszíni víz hőmérséklete egyes területeken több Celsius-fokkal haladja meg a hosszú távú átlagot, miközben a felszín alatt még nagyobb pozitív hőmérsékleti eltéréseket is megfigyeltek.

Mindez arra utal, hogy jelentős mennyiségű hőenergia halmozódott fel az óceánban. Ha ez az állapot fennmarad, az El Niño tovább erősödhet az év hátralévő részében.

Mi történik El Niño idején?

Normál körülmények között a Csendes-óceán trópusi térségében fújó passzátszelek nyugat felé mozgatják a felszíni meleg vizet. Emiatt Indonézia és Ausztrália térségében általában melegebb víz halmozódik fel, miközben Dél-Amerika nyugati partjainál hidegebb, tápanyagokban gazdag mélyvíz kerül a felszín közelébe.

El Niño idején ez a rendszer meggyengül vagy részben átrendeződik. A passzátszelek gyengülésével a meleg víz kelet felé terjeszkedhet, és a Csendes-óceán középső, illetve keleti területei jelentősen felmelegedhetnek.

Az óceán felszínének változása ezután a légkörre is hatással van. Módosulhatnak a nagy léptékű légáramlások, áthelyeződhetnek a csapadékos és száraz területek, a következmények pedig több ezer kilométerrel távolabb is megjelenhetnek.

Akár 2027 februárjáig velünk maradhat

A jelenlegi szezonális előrejelzések rendkívül nagy valószínűséget mutatnak arra, hogy az El Niño 2026 őszén és telén is fennmarad. A jelenség várhatóan tovább erősödik, és az év vége környékén érheti el a legnagyobb intenzitását.

Ez azért különösen fontos, mert az El Niño hatása nem ér véget abban a pillanatban, amikor az óceán hőmérséklete csökkenni kezd. A légköri rendszer tehetetlensége miatt az időjárásra gyakorolt következmények még hónapokig fennmaradhatnak.

A mostani számítások szerint közel 100 százalékos annak valószínűsége, hogy az El Niño 2027 februárjáig fennmarad. Az esemény ráadásul a nagyon erős kategóriába kerülhet.

A médiában gyakran használt „szuper El Niño” elnevezés ugyanakkor nem hivatalos meteorológiai kategória. Ezzel általában azokat a kivételesen intenzív eseményeket jelölik, amelyek során a Csendes-óceán hőmérsékleti eltérése különösen nagy.

A világ egyik részén aszály, máshol áradás jöhet

Az El Niño egyik sajátossága, hogy hatásai egyáltalán nem egyformák a bolygó különböző területein. Miközben bizonyos régiókban jelentősen visszaeshet a csapadék mennyisége, máshol éppen a rendkívüli esőzések jelenthetik a legnagyobb problémát.

Ausztrália, Indonézia és Délkelet-Ázsia bizonyos területein fokozódhat a szárazság és az aszály kockázata. A tartósan száraz és meleg időjárás az erdő- és bozóttüzek kialakulásának veszélyét is növelheti.

Dél-Amerika nyugati partvidékének egyes részein ezzel szemben jelentősen megnőhet a csapadék mennyisége. A rövid idő alatt lehulló hatalmas esőmennyiség áradásokat és földcsuszamlásokat idézhet elő.

Kelet-Afrikában szintén megváltozhatnak a csapadékviszonyok, miközben Észak- és Dél-Amerika több térségében is jelentős időjárási anomáliák alakulhatnak ki.

A globális hőmérsékletet is tovább emelheti

Az El Niño nem azonos a globális felmelegedéssel, és önmagában nem az ember által okozott klímaváltozás következménye. Természetes éghajlati ciklusról van szó, amely jóval az iparosodás előtt is létezett.

A probléma abból adódik, hogy egy erős El Niño napjainkban egy már eleve magasabb globális átlaghőmérsékletű környezetben jelentkezik. A két hatás időszakosan összeadódhat, ezért különösen magas hőmérsékleti értékek alakulhatnak ki.

A 2026 szeptemberétől novemberéig tartó időszakra vonatkozó előrejelzések szerint a szárazföldi területek jelentős részén az átlagosnál magasabb hőmérsékletek valószínűek.

Ez nem jelenti azt, hogy mindenhol folyamatos hőség várható. A globális átlag emelkedése mellett továbbra is előfordulhatnak hidegbetörések és rövidebb, kifejezetten hűvös időszakok.

Európában összetettebb a helyzet

Európa viszonylag messze található az El Niño kialakulásának központjától, ezért itt nincs olyan egyszerű és közvetlen kapcsolat a jelenség és az időjárás között, mint például a Csendes-óceán két oldalán.

Az El Niño ugyanakkor közvetett módon Európa légköri folyamatait is befolyásolhatja. A nagy léptékű légköri áramlások átrendeződése módosíthatja az Atlanti-óceán és Európa feletti időjárási rendszereket is.

A szezonális modellek alapján a 2026–2027-es tél Európa egyes részein az átlagosnál enyhébb és csapadékosabb lehet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy biztosan elmarad a tél vagy a havazás. A szezonális előrejelzések több hónap átlagos tendenciáit mutatják, ezért egy alapvetően enyhébb tél során is kialakulhatnak komoly hidegbetörések, fagyos periódusok és havazások.

Magyarország esetében ezért jelenleg legfeljebb általános tendenciákról lehet beszélni. A hónapokkal előre készített modellekből nem lehet megmondani például azt, hogy havas lesz-e a karácsony, vagy pontosan mikor érkezik az első komolyabb fagy.

Az El Niño ereje nem mondja meg pontosan, milyen időjárás következik

Fontos különbséget tenni az El Niño intenzitása és annak regionális következményei között. Attól, hogy az óceáni jelenség rendkívül erős, egy adott országban nem feltétlenül lesz ugyanilyen rendkívüli az időjárás.

A légköri folyamatokat számos más tényező is alakítja. Ilyen lehet többek között az Indiai-óceán állapota, az Atlanti-óceán hőmérséklete, a sarki légköri folyamatok vagy éppen a futóáramlások aktuális helyzete.

Éppen ezért az El Niño elsősorban bizonyos időjárási események valószínűségét módosítja, nem pedig konkrét időjárási forgatókönyvet garantál.

A következő hónapok döntőek lehetnek

A meteorológusok és klímakutatók ezért kiemelten figyelik a Csendes-óceán állapotát. A következő hónapok mérései mutathatják meg, hogy pontosan milyen erősségűvé fejlődik a 2026-os El Niño, illetve mikor következhet be a tetőzés.

A jelenlegi előrejelzések alapján azonban már most egyértelmű, hogy szokatlanul erős eseményről van szó. A rendkívül meleg Csendes-óceán, az El Niño további erősödése és a globálisan magas hőmérsékleti háttér együttesen növelheti a szélsőséges időjárási események kockázatát.

A világ különböző pontjain ezért egészen eltérő problémákkal találkozhatunk: valahol a vízhiány és az aszály, máshol az áradások, a viharok vagy a rendkívüli hőség kerülhet előtérbe. Az El Niño várhatóan 2027 első hónapjaiban is az egyik legfontosabb tényező lesz a globális időjárás alakulásában.