Egészen különleges tudományos elmélet került a figyelem középpontjába: egy új tanulmány szerint nem kizárt, hogy a Földről származó mikroorganizmusok milliárdnyi vagy akár billiónyi részecske formájában eljutottak a Jupiter Europa nevű holdjára. Ha ez igaz, akkor elképzelhető, hogy bolygónk maga is szerepet játszott az élet terjesztésében a Naprendszeren belül.
A felvetés első hallásra inkább tudományos-fantasztikus történetnek tűnhet, a kutatók azonban matematikai modellekkel és fizikai számításokkal próbálták megvizsgálni, mennyire reális egy ilyen folyamat.
Az Europa régóta az egyik legígéretesebb célpont
A Jupiter Europa nevű holdja évtizedek óta a földön kívüli élet kutatásának egyik legfontosabb helyszíne. A szakemberek szerint a vastag jégréteg alatt egy hatalmas, globális óceán rejtőzhet, amely több vizet tartalmazhat, mint a Föld összes óceánja együttvéve.
Ez különösen érdekessé teszi az égitestet, hiszen ahol folyékony víz található, ott elméletileg az élet kialakulásának vagy fennmaradásának feltételei is adottak lehetnek. Az Europa ezért a NASA és más űrügynökségek kutatási programjainak egyik kiemelt célpontja.
A pánspermia elmélet új megközelítése
A most reflektorfénybe került kutatás a pánspermia nevű elméletet vizsgálta. Ez a hipotézis azt állítja, hogy az élet vagy annak alapvető építőelemei képesek egyik égitestből a másikba vándorolni.
Korábban a legtöbb ilyen elképzelés arra fókuszált, hogy az élet esetleg üstökösök vagy aszteroidák segítségével érkezhetett a Földre. A mostani tanulmány azonban megfordítja a kérdést: mi van akkor, ha éppen a Föld volt a „forrás”, és innen jutottak el mikroorganizmusok más égitestekre? (Index)
A kutató számításai szerint hatalmas becsapódások során a Föld légköréből és felszínéről rengeteg apró részecske kerülhetett a világűrbe. Ezek között elméletileg baktériumok vagy más mikroszkopikus életformák is lehettek.
Billiónyi részecske indulhatott útnak
A modell alapján elképesztően nagy mennyiségű anyag hagyhatta el a Földet bolygónk története során. A számítások szerint akár több száz billió részecske is eljuthatott a Jupiter rendszerébe, és közülük jelentős mennyiség érhette el az Europát. (hvg.hu)
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezek a részecskék biztosan élő organizmusokat tartalmaztak, vagy hogy azok túlélték a hosszú utazást. A kutatás inkább azt mutatja meg, hogy fizikailag nem lehetetlen egy ilyen folyamat.
A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy bármilyen földi eredetű mikroorganizmus képes lenne-e éveken, évtizedeken vagy akár évszázadokon keresztül túlélni a világűr rendkívül mostoha körülményeit.
Valóban lehet élet az Europán?
Az Europa lakhatóságáról szóló tudományos vita korántsem lezárt. Miközben egyes kutatások szerint a hold felszín alatti óceánja kedvező környezetet biztosíthat az élet számára, más vizsgálatok arra utalnak, hogy a geológiai aktivitás hiánya csökkentheti ennek esélyét. (Reuters)
A tudósok különösen fontosnak tartják azokat a folyamatokat, amelyek a Földön a tengeralatti hidrotermális kürtők környezetében energiát és tápanyagokat biztosítanak az élőlények számára. Ha az Europán ezek nem működnek megfelelően, akkor az élet kialakulásának esélyei is jelentősen csökkenhetnek. (Reuters)
Ugyanakkor a hold továbbra is a Naprendszer egyik legígéretesebb helyszíne marad az idegen élet keresésében.
A NASA hamarosan közelebb kerülhet a válaszhoz
A következő évek egyik legizgalmasabb űrkutatási projektje az Europa részletes vizsgálata lesz. A NASA Europa Clipper küldetése várhatóan új adatokat szolgáltat majd a hold jégpáncéljáról, belső óceánjáról és annak esetleges lakhatóságáról. (Tőzsdefórum)
Bár a mostani tanulmány még nem bizonyítja, hogy földi élet jutott volna el az Europára, arra rámutat, hogy a Naprendszer sokkal összetettebb és dinamikusabb rendszer lehet, mint korábban gondoltuk.
Lehetséges, hogy nem vagyunk egyedül – de akár mi magunk is terjeszthettük az életet
A kutatás egyik legérdekesebb tanulsága, hogy az élet terjedése talán nem kizárólag egyetlen bolygón belüli folyamat. Elképzelhető, hogy a Naprendszer égitestei között folyamatos anyagcsere zajlott és zajlik ma is.
Ha a pánspermia bizonyos formája valóban működik, akkor az élet története nem feltétlenül köthető egyetlen bolygóhoz. Sőt, az is lehet, hogy a Föld nemcsak befogadója, hanem továbbadója is volt az élet alapvető összetevőinek.
A végső választ valószínűleg csak a következő évtized űrmissziói adhatják meg, de az biztos, hogy az Europa továbbra is a tudomány egyik legizgalmasabb rejtélye marad.
óó
óó
Földi élet az Europa holdjá