Január elején sokan vágnak bele életmódváltásba, nagy lendülettel kezdenek edzeni, és a megfelelő táplálkozás mellett a rendszeres testmozgást is beépítik a mindennapjaikba. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a nem megfelelő terhelés, a rosszul megválasztott eszközök vagy a hibásan kivitelezett gyakorlatok komoly, akár maradandó ízületi sérülésekhez is vezethetnek.
A súlyzós edzés nemcsak azok számára hasznos, akik látványos izomtömeget szeretnének növelni. Számos egészségügyi előnnyel jár: csökkenti a testzsírszázalékot, növeli az erőt és az izomtömeget, valamint hozzájárul a jobb csontsűrűséghez. Ennek ellenére sok kezdő – és nem ritkán rutinos – konditerembe járó figyelmen kívül hagyja a biztonsági szempontokat, ami súlyos sérülésekhez vezethet.
Egy amerikai felmérés szerint az Egyesült Államokban 2007 és 2017 között 144 százalékkal nőtt az edzőgépekkel és súlyokkal kapcsolatos sérülések száma. A legtöbben futópadon, kettlebellel vagy kézisúlyzóval végzett edzés után szorultak orvosi ellátásra. 2019-ben több mint 22 ezer futópaddal összefüggő sérülés miatt keresték fel a sürgősségi osztályokat, míg a kézisúlyzókkal kapcsolatos balesetek 90 százaléka azért történt, mert a súly a felhasználóra esett. A leggyakoribb sérülések a hátat, a gerincet, a lábat és a kezet érintik, amelyek hátterében jellemzően felkészületlenség, türelmetlenség és nem megfelelő eszközválasztás áll.
A kéz és a csukló különösen veszélyeztetett
A konditermi edzések során a felső végtagok sérülései háromszor gyakrabban fordulnak elő, mint az alsó végtagokéi. A kéz-, ujj-, könyök- és csuklósérülések a kézisúlyzókkal kapcsolatos balesetek mintegy egyötödét teszik ki. Bár ezek sokszor jelentéktelennek tűnnek, valójában hosszú időre akadályozhatják nemcsak az edzést, hanem a mindennapi tevékenységeket is.
A kéz és az alkar izmai, ízületei és ínai rendkívül érzékenyek. A súlyzók szorítása, a húzódzkodás vagy a nagy terhelésű gyakorlatok során az ínhüvelyek és az apró ízületek fokozott stressznek vannak kitéve. A rossz technika, a helytelen fogás, a túlterhelés, valamint a bemelegítés és nyújtás hiánya hosszú távon olyan problémákhoz vezethet, mint a teniszkönyök, az ínhüvelygyulladás, a szalagos sérülések vagy az alagút-szindróma.
„Sokan a látványos izomnövekedést vagy a gyors súlycsökkentést hajszolják, de közben megfeledkeznek a fokozatosságról és a nyújtásról. A súlyzós edzések közbeni rossz pozíció vagy hirtelen mozdulat könnyen krónikus panaszokat okozhat” – figyelmeztet Dr. Hetthéssy Judit Réka PhD, a Kézklinika kézsebésze, a Semmelweis Egyetem egyetemi adjunktusa.
Tudatossággal megelőzhetők a sérülések
A szakember szerint kulcsfontosságú a terhelés fokozatos felépítése, valamint az, hogy a súlyzós gyakorlatokat tükör előtt végezzük, így ellenőrizhető a helyes csuklótartás. A túlságosan hajlított vagy hátrafeszített csukló teniszkönyökhöz, ínhüvelygyulladáshoz vagy szalagsérüléshez vezethet. Fontos az is, hogy figyelmesen vegyük fel és helyezzük vissza a súlyokat, mert egy pillanatnyi figyelmetlenség is balesetet okozhat.
Az edzésnek mindig alapos bemelegítéssel kell kezdődnie, és nyújtással kell zárulnia, a regenerációt szolgáló pihenőidők pedig jelentősen csökkentik a túlterhelés kockázatát. Kezdőknek kifejezetten ajánlott szakember segítségét kérni, aki a megfelelő terhelést és eszközöket választja ki, valamint megtanítja a gyakorlatok helyes kivitelezését.
Ha a könyökben, csuklóban vagy ujjakban több napon át tartó fájdalom, zsibbadás, bizsergés, mozgáskorlátozottság jelentkezik, illetve nyomásra erős duzzanat vagy deformitás látható, érdemes mielőbb kézsebészhez fordulni. A korai diagnózis – célzott vizsgálatokkal, röntgennel vagy MRI-vel – segíthet elkerülni a súlyosabb, hosszú távú problémákat.
