Az európai országok többségében folyamatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, amit a hosszabb várható élettartam és a gazdasági kihívások indokolnak. Az Egyesült Királyságban például 2028-ra 66-ról 67 évre nő a nyugdíjba vonulás alsó korhatára, és a szakértők szerint a jövőben akár 74 évig is dolgozniuk kellhet a briteknek, ha nem változnak a jelenlegi szabályok.
Törökország: a legalacsonyabb nyugdíjkorhatár Európában
Ezzel szemben Törökországban egészen más a helyzet: itt a férfiak 52, a nők pedig akár 49 évesen is nyugdíjba vonulhatnak, ami a legalacsonyabb korhatár Európában. A britek és a török férfiak nyugdíjba vonulási életkora között akár 14 év is lehet a különbség.
Miért ilyen nagy az eltérés?
A török rendszerben 2022 végén vezettek be jelentős változásokat: az elnök a választásokat megelőző időszakban eltörölte a nyugdíjkorhatárt azok számára, akik 1999 előtt kezdték a munkát, és teljesítették a 20–25 éves szolgálati időt. Bár ennek fenntarthatósága kérdéses, a török kormány már jelezte, hogy a jövőben emelhetik a korhatárt.
Hol a legmagasabb a nyugdíjkorhatár?
Dániában, Norvégiában és Izlandon jelenleg 67 év a nyugdíjkorhatár. Dánia már törvényben rögzítette, hogy 2040-re 70 évre emeli ezt a határt, és előrejelzések szerint 2060-ra akár 74 év is lehet a nyugdíjba vonulás alsó korhatára.
Magyarországon, Ausztriában, Romániában, Horvátországban és Lengyelországban jelenleg 65 év a nyugdíjkorhatár.
Jelentős különbségek a nemek között
Nemcsak országonként, hanem nemenként is eltérések vannak: Ausztriában és Lengyelországban a nők akár 5 évvel korábban is nyugdíjba vonulhatnak, mint a férfiak. Az Európai Unióban átlagosan közel egy év a különbség a két nem között.
Társadalmi igazságosság és gazdasági kényszer
A szakértők szerint bár gazdaságilag indokolt a nyugdíjkorhatár emelése, társadalmi szempontból ez nem mindig méltányos. Az alacsonyabb jövedelműek, a nehéz fizikai munkát végzők és a rövidebb várható élettartamú csoportok különösen hátrányosan érintettek lehetnek az emelkedő korhatár miatt.
