A 10–30 emeletes épületek építéséhez használt toronydaruk moduláris, helyszínen összeszerelt acélszerkezetek, amelyek különlegesen nagy emelési magasságot és teherbírást biztosítanak a kivitelezés teljes időtartama alatt. Főbb részeik a masszív betonalaphoz rögzített talapzat, a rácsos toronyelemek, a vízszintes gém, az ellengém a betonsúlyokkal és a gépházat, kezelőfülkét tartalmazó forgórész.
A toronydaru főbb telepítési módjai
A daru telepítése az építési helyszín adottságaihoz igazodik, különös tekintettel a talajviszonyokra, a környező beépítettségre és a tervezett épület magasságára. Gyakori megoldás a bebetonozott talapzat, amikor az alsó toronyelem egy vasalt, bebetonozott acél lábszerkezethez vagy rögzítőlábhoz csatlakozik, amely hátramarad az épület kész állapotában is. Másik lehetőség a keretes, alvázas telepítés, amikor a daru egy nagy felületű acél keretvázra támaszkodik, amely a terheket nagyobb felületen osztja el. Városi környezetben gyakori az önmászó (kúszó) toronydaru, amelyet az épülő vasbeton maghoz rögzítenek, és kúszókeret segítségével emelnek egyre magasabbra.
Szállítás: darabokban érkezik az acélóriás
A toronydarut soha nem egyben, hanem szállítható méretű acélelemekre bontva juttatják el az építési helyszínre. A főbb modulok: talapzati egység, rácsos toronyelemek, kabin és forgórész, gém- és ellengém szekciók, ellensúlyok, elektromos és vezérlő berendezések, szerelési segédkeretek. A szállítás közúton, jellemzően kamionokkal történik, a fuvarok számát a daru magassága, gémhossza és a választott telepítési mód határozza meg. Kisebb alulforgó toronydaruknál léteznek olyan konstrukciók, ahol a daru részben összeszerelt, utánfutóra vagy alvázra szerelt egységként érkezik, így gyorsabban telepíthető.
Az alapozás és talapzat kialakítása
A toronydaru biztonságos üzeméhez kulcskérdés a megfelelő alapozás és talapzat kialakítása, mert a daru stabilitása döntően ezen múlik. Bebetonozott telepítésnél első lépés a szerelőbeton készítése, majd ebbe kerül a bevasalt, acél rögzítőláb vagy talapzati keret, amelyhez később közvetlenül csatlakozik az alsó toronyelem. Az alapbeton méretezésekor figyelembe veszik a daru maximális terhelését, a gémhosszt, a szélterhelést és a talaj teherbírását; ennek megfelelően több tíz köbméteres beton tömb is készülhet. Alvázas megoldásnál nagy felületű acélkeret támaszközepek (pl. 3,2×3,2 m-től akár 8×8 m-es raszterig) segítségével adja át a terheket az altalajra, ami rugalmasabb, de nagyobb helyigényű megoldás.
A torony felépítése segéddaruval
A torony és a felső rész felépítéséhez általában mobil autódarut vagy más segéddarut alkalmaznak. Először az alsó toronyelem kerül a talapzatra, amelyet nagyszilárdságú csavarokkal és csapokkal rögzítenek a bebetonozott lábszerkezethez vagy alvázhoz. Ezután a segéddaru egymás után emeli a további toronyelemeket, amelyeket daru- vagy emelőszemeknél fogva, pontos illesztéssel csavaroznak, biztosítószeggel és nyomatékra húzott kötésekkel rögzítenek. Amikor a torony eléri azt a magasságot, amelyről már a saját gémével is tud majd tovább épülni (vagy amely a mobil daru maximális emelési magassága), felkerül a forgórész a kezelőfülkével, a forgócsapággyal és a gépházzal.
A gém, ellengém és ellensúlyok felszerelése
A következő fázis a vízszintes gém és az ellengém felszerelése, amely szintén segéddaruval történik. Előbb általában az ellengémet rögzítik a forgórészhez, majd fokozatosan elhelyezik rajta a betonsúlyokat, amelyek a daru billenésével szembeni ellensúlyként működnek. Ezután kerül fel a főgém (munka-gém), amelynek végén vagy pályáján mozog a futómacska a horogszerkezettel, biztosítva a teher vízszintes mozgatását. A gémet és az ellengémet nagy szakítószilárdságú sodronykötelekkel (merevítő sodronyokkal) kötözve merevítik a toronycsúcshoz, így alakul ki a jellegzetes, háromszögelt tartószerkezet. A villamos és vezérlő kábelek kiépítése, a végálláskapcsolók, szélmérők és biztonsági eszközök bekötése után a daru készen áll a próbaemelésre.
Önmászó (kúszó) toronydaruk: amikor a daru „megnő” az épülettel
A 20–30 emeletes, vagy annál magasabb épületeknél gyakran önmászó toronydarut alkalmaznak, amely saját magát emeli egy speciális kúszókeret segítségével. A daru ilyenkor vagy a talapzaton áll, és az épület vasbeton magjához rögzített rögzítőkeretekkel kap oldalirányú támaszt, vagy közvetlenül az épületmag belsejébe kerül beépítésre. A magasságnövelés folyamata: a kúszókeret „szétfeszíti” magát az épületmaghoz vagy egy rögzítőgyűrűhöz, tehermentesíti a toronyelemek felső kapcsolatait, majd hidraulikus munkahengerekkel annyira megemeli a felső szerkezetet, hogy egy új toronyelem beférjen alá. A daru saját gémjével beemeli az új rácsos elemet, a szerelők csavarozással rögzítik, ezután a kúszókeret feljebb csúsztatható, és a folyamat ciklikusan ismételhető a kívánt magasság eléréséig.
Üzembe helyezés és biztonsági előírások
Az összeállított toronydaru üzembe helyezése szigorú műszaki és munkavédelmi ellenőrzésekhez kötött, amelyeket csak megfelelő jogosultsággal rendelkező szakemberek végezhetnek. Ilyenkor emelőgép szempontú, munkavédelmi, érintésvédelmi és villámvédelmi vizsgálatok történnek, továbbá ellenőrzik a terheléspróbát, a biztonsági fékek működését és a vészleállító rendszereket. A hazai Emelőgép Biztonsági Szabályzat szerint külön előírások vonatkoznak a szerelés, az üzemeltetés és a szétszerelés folyamatára, beleértve a szerelési napló vezetését és a dokumentált megfelelőségi nyilatkozatokat. A daruk kezelését kizárólag szakképzett, vizsgázott darukezelők végezhetik, akiknek ismerniük kell a konkrét típus gépkönyvét és gyártói előírásait.
A toronydaru szétszerelésének menete
Az épület elkészülte után a toronydaru szétszerelése lényegében a felépítés fordított sorrendjében történik, de mindig a biztonsági szempontok elsődlegességével. Először a teherbírás csökkentésével, a daru tehermentesítésével kezdik, majd eltávolítják a nem szükséges ellensúlyokat és a gém egyes szakaszait, gyakran a daru saját emelőművét használva. Nagy magasságoknál gyakori, hogy a fő toronydarut egy kisebb, ideiglenesen a szerkezetre telepített segéd– vagy „derrick” daru segíti, amely a legfelső elemeket bontja és engedi le az épület tetejéről. Önmászó daruknál a kúszószerkezetet fordított sorrendben használják: a toronyelemeket egymás után kiveszik, a darut „leengedik”, míg el nem éri a mobil daruval még biztonságosan elérhető magasságot, ahol végül autódaruval emelik le a felső részeket.
Közlekedésbiztonság, munkavédelem a szerelés során
A szerelési és szétszerelési munkák során a munkaterületet le kell zárni, el kell keríteni, és fényjelzéssel, figyelmeztető táblákkal kell ellátni, hogy a közterület ne legyen veszélyeztetve. Előírás, hogy az emelt szerkezeti részek eltávolításakor a teher ne veszítse el stabilitását, a terhelés megoszlása ne változzon úgy, hogy az felborulási vagy billenési kockázatot jelentsen. A szerelésben részt vevő szakemberek kötelesek zuhanásgátló egyéni védőeszközöket, megfelelő rögzítési pontokat, biztonságos feljárókat és korlátokat használni a magasban végzett munkához. A teljes folyamatot írásban dokumentálják, a szerelő írásban nyilatkozik a szerelés megfelelő és befejezett állapotáról, ami a daru későbbi üzemeltetésének alapdokumentuma.net.
