Főoldal Blog oldal 171

Adele 30 című albuma volt a legkelendőbb 2021-ben

Adele 30 című albuma volt a 2021-es év legkelendőbb lemeze az Egyesült Királyságban: az egyetlen album volt, amit több mint félmillió példányban vásároltak meg.

A „válási albumaként” elhíresült korong megjelenése után hat héttel már több mint 600 ezer példányban kelt el, aminek 80 százaléka CD vagy vinyl volt. Adele korábbi, 25 című lemezét ugyanakkor már megjelenése első hetében 800 ezer példányban vásárolták meg a rajongók – emlékeztetett a BBC News cikke, amely a BPI (British Recorded Music Industry) adatait ismerteti.

A zeneipart manapság már a kislemezek uralják a streamingnek köszönhetően, ami jelenleg a fogyasztás 83 százalékát teszi ki – fűzte hozzá a hírportál. Nagy-Britanniában tavaly rekord számú, 147 milliárd számot streamingeltek, ami 2020-hoz képest 5,7 százalékos emelkedést mutat. Tíz éve, 2012-ben még egész évben mindössze 3,7 milliárd számot streamingeltek.

A tavalyi év legkelendőbb kislemeze Ed Sheeran Bad Habits című produkciója volt. A tízes toplistán nyolc albumot készítettek brit zenészek. Adele után a második Ed Sheeran Equals című lemeze lett, a harmadik helyet pedig az Abba szerezte meg a Voyage című koronggal, amelyből a legtöbb vinyl fogyott.

A Queen, a Fleetwood Mac és az Elton John örökös bestsellerei a streamingnek köszönhetően megőrizték pozíciójukat a top 10-ben.

A teljes lemezpiac – beleértve a lemezeladásokat és a digitális bevételeket – tavaly 2,5 százalékkal nőtt. A CD-eladások 33 éves mélypontra estek, 14 millió lemezt adtak el. Az albumok letöltése szintén csökkent, 4,6 millióra, míg a bakelitlemezek eladása 8 százalékkal, 5,3 millióra emelkedett.

Forrás: MTI

Párizsban Yves Saint Laurent-, Londonban Cézanne-kiállítás nyílik 2022-ben

Párizsban az Yves Saint Laurent-re emlékező tárlatot, Firenzében a Donatello-kiállítást, Chicagóban és Londonban pedig egy nagyszabású Cézanne-kiállítást ajánlott a közönség figyelmébe az Artnewspaper.com művészeti portál, amely 2022-es év kihagyhatatlan kiállításairól számolt be.

Hatvan évvel ezelőtt került a kifutóra az első divatbemutató Yves Saint Laurent (YSL) kollekciójával. Erre az évfordulóra emlékezve fogott össze hat párizsi múzeum, amelyekből egykor a francia tervező inspirációt merített, hogy kreációit olyan művészek alkotásaival párosítsák, mint Mondrian, Picasso, Matisse, Bonnard és Dufy.

Fotó: Getty Images

A 15. századi firenzei szobrászt, Donatellót egykor „a mesterek mestereként” emlegették. Már csaknem 40 éve nem volt olyan nagyszabású kiállítás, amelyet a szobrász munkáinak szenteltek volna. Márciusban Firenzében, a Palazzo Strozziban és a közeli Museo Nazionale del Bargellóban, ahol a szobrász legjelentősebb gyűjteménye, köztük a Dávid-szobra látható, átfogó kiállítás nyílik Donatello alkotásaiból. A tárlat kisebb változata szeptemberben a berlini Gemäldegalerie-ben, jövőre pedig a londoni Victoria and Albert Museumban lesz látható.

Az Art Institute of Chicago és a londoni Tate Modern az utóbbi évtizedek legnagyobb Paul Cézanne-kiállítását rendezi meg. A Cézanne címet viselő kiállítás a művész teljes pályafutását felöleli. Chicagóban, ahol a kiállítás május közepén megnyílik, 90 olajfestményt, 40 papírra készült alkotást és két vázlatfüzetet mutatnak be, Londonban pedig októbertől 70 olajfestményt és 18 papírképet láthat a közönség.

Documenta Fifteen címmel rendezik meg a világ egyik nagyhatású kortárs művészeti kiállítását június 18. és szeptember 25. között a németországi Kasselben. A kiállítást a pandémia miatt szervezték erre a megszokottnál későbbi időpontra. Az artnewspaper.com cikke szerint a ruangrupa indonéz művészeti kollektíva által kurátorként jegyzett kiállítás éppúgy korunk tükörképe lesz, mint az ötévente megrendezésre kerülő nagyszabású kiállítás korábbi kiadásai.

A zöld küllőt választották az év madarának

A zöld küllő lett az év madara a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása szerint.

Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó program legutóbbi állomásaként, a tavalyi év nyarán ismét a lakosság választhatott három faj – kékbegy, vörös gém, zöld küllő – közül. Az internetes szavazáson a legtöbb voksot a zöld küllő kapta, így idén ez a faj az év madara – közölte az egyesület hétfőn az MTI-vel.

A zöld küllő szajkó termetű, 30-36 centiméteres madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. A faj fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete, élőhelyigénye miatt kimondottan jól érzi magát a településeinken, az idős faállományú parkokkal tarkított nagyvárosokban is.     

A harkályok klasszikus rovarlárva tápláléka mellett a zöld küllő esetében a legjelentősebb a hangyafogyasztás (kifejlett rovarok, lárvák és bábok is), amiket a talajon, illetve a testhosszt meghaladó mértékben kiölthető nyelvével mélyen a járatokba hatolva szedeget össze.     Maga ácsolta odúban költ, évente egy, általában 5-7 tojásból álló fészekaljat nevel. Állandó madarunk, a párok alapvetően egész évben, a nyugalmi időszakban is a költőterületükön vagy ennek közelében maradnak, a fiatalok többnyire nagyobb távolságokra kóborolnak. Védett madár, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Országos állománya 8-12 ezer párra tehető és stabil-enyhén emelkedőnek tekinthető. Idősebb fákhoz kötődő életmódja és szaporodása miatt a fakivágás, a mezővédő erdősávok felszámolása és felszámolódása veszélyezteti.     

Közös élőhelyükön a jelenléte kiemelten fontos a fokozottan védett, odúköltő, de saját odút készíteni nem tudó szalakóta, továbbá az olyan hasonló életmódú fajok megmaradása szempontjából, mint a füleskuvik és a búbosbanka.

Mivel a lakott területeken is jól érzi magát, ráadásul állandó madár, a madárbarátok egész évben vendégül láthatják a zöld küllőket az MME honlapján kidolgozott „harkálykerti” megoldásokkal.

A héten visszatér a téli időjárás

A következő napokban még többfelé mérhetnek 10 fok körüli értékeket, de már elkezd téliesebbre fordulni az időjárás. Lehűl az idő, a hét második felében néhol komolyabb mínuszok is lehetnek és valahol a maximum is fagypont körül alakul. A héten napsütésre, esőre, néhol hózáporra is készülni kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.

Hétfőn a nap első felében erősen felhős idő várható, majd észak felől átmenetileg csökken a felhőzet, így az északi megyékben pár órára kisüt a nap. Késő este az Észak-Dunántúlon újra növekszik a felhőzet és helyenként kisebb eső, zápor is előfordulhat. Időnként megélénkül, északon meg is erősödik a szél. A leghidegebb órákban mínusz 1 és plusz 8 fok között, délután plusz 8 és 14 fok között alakul a hőmérséklet.

Keddre virradó éjjel és hajnalban ködfoltok alakulhatnak ki. Napközben felhősebb lesz az ég. Az ország északi, északkeleti felén helyenként eső is lehet. Többfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik a szél is. A minimumhőmérséklet mínusz 2 és plusz 6, a maximumhőmérséklet plusz 6 és 14 fok között várható, északkeleten mérhetik az alacsonyabb, a délnyugati tájakon a magasabb értékeket.

Szerdán több helyen várható eső, záporeső, este, éjjel északnyugaton, illetve a hegyekben néhol havas eső, hó is előfordulhat. Sokfelé élénk, helyenként erős, estétől az Észak-Dunántúlon időnként viharos lesz a szél. A hajnali órákban plusz 2 és 9 fok várható. Délután általában 6 és 12 fok között alakul a hőmérséklet, de a déli, délkeleti megyékben 13-16 fokot is mérhetnek.

Csütörtökön már hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, helyenként viszont még előfordulhat zápor, hózápor. Többfelé megerősödik a szél. A minimumok mínusz 7 és plusz 3, a maximumok plusz 3 és 8 fok között alakulnak.

Pénteken hajnalban is lehetnek ködfoltok. Számottevő csapadék nem valószínű. Többfelé élénk, a Kisalföld térségében néhol erős széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 7 és plusz 1 fok között alakul, de a fagyzugokban hidegebb is lehet. A legmagasabb hőmérséklet többnyire 0 és plusz 6 fok között várható.

Szombaton szórványosan előfordulhat csapadék, a jelenlegi kilátások szerint inkább hó. Hajnalban mínusz 8 és plusz 1, a délutáni órákban 0 és plusz 7 fok közötti értékeket mérhetnek.

Vasárnap hajnalban ismét várhatók ködfoltok. Várhatóan felhősebb lesz az ég, de számottevő mennyiségű csapadéknak kicsi az esélye. A minimumok mínusz 8 és plusz 1, a maximumok plusz 1 és 7 fok között alakulnak – olvasható az előrejelzésben.

Zenei évad nyitó koncert a Nemzeti Filharmonikusokkal

A 2022-es zenei évad nyitó koncertje a fenséges Jupiter címet kapta, ami a Nemzeti Filharmonikus Zenekar előadásában január 6-án 19.30 órai kezdettel a Zeneakadémián hallgatható meg.

Az est folyamán három mű hangzik el két olyan előadótól, akik kortársak voltak, a bécsi klasszika kiváló komponistái. Wolfgang Amadeus Mozart – mert hisz ő az egyik – nagyra becsülte pályatársa, Johann Baptist Vanhal szimfóniáit. Sőt játszottak együtt is. Talán minden idők leghíresebb kvartettje állt össze, amikor Dittersdorf és Haydn hegedült, Mozart játszotta a brácsa és Vanhal a cselló szólamát.

A január hatodikai koncerten először Vanhal: C-dúr („Comista”) szimfóniája, majd Mozart: c-moll zongoraversenye csendül fel, zárásként pedig Mozart: C-dúr (Jupiter) szimfóniája lesz hallható, ami fenséges, energikus nyitótételével igazán kiérdemelte a római főisten nevét.

A Nemzeti Filharmonikusok koncertjének szólistája, a hetvenéves Ránki Dezső lesz, aki pályakezdésekor Kocsis Zoltánnal és Schiff Andrással új igényesség szellemét hozta a magyar zenei előadóművészetbe. A karmesteri pulpituson Rajna Martin a fiatal magyar karmestergeneráció ígéretes tagja áll ezen az estén.

Melegrekordok dőltek meg szilveszter napján

A budapesti és az országos napi melegrekord is megdőlt pénteken, szilveszter napján – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán.

Azt írták: pénteken szokatlanul enyhe levegő áramlott az ország legnagyobb része fölé, így az északkeleti megyék és a Balaton-part kivételével 10 és 18 Celsius-fok között alakultak a csúcsértékek.

Mostanáig december 31-én 16,5 fok volt az országos rekord, ezt Sopronban mérték 1920-ban. Pénteken viszont az ugyancsak Győr-Moson-Sopron megyei Fertőrákoson 18 fokot is mértek, így az előzetes adatok alapján ez az új országos napi melegrekord is. Érdekességként azt is megjegyezték, hogy a régi csúcshoz képest csaknem 10 mérőállomásukon mértek magasabb értéket.

A fővárosi szilveszteri rekord 2002 óta 14 fok volt. Ennél csaknem másfél fokkal magasabb értéket is mértek pénteken. Az új budapesti rekord 15,4 fok lett, amelyet Pestszentlőrincen regisztráltak.

A meteorológiai szolgálat azt írta, hasonlóan enyhe idő lesz az új év első napján is.

A repedésmentes bejgli a legnépszerűbb ünnepi recept

Az év minden napján rengeteg receptet osztanak meg egymással az internetezők, de a közösségi főzés csúcsidőszaka vitathatatlanul a karácsony. A SentiOne kutatása szerint idén decemberben már több mint 22 ezer receptet osztottak meg egymással a netezők, ezek pedig rekordnak számító 88 milliós elérést generáltak az online térben. A főételek közül egy leveles tésztába göngyölt gombás karajról beszélt legtöbbet az internet népe, a desszertek versenyében pedig a bejgliszelet lett az első, amelynek a hagyományos tekerccsel ellentétben nem reped a teteje.

Szeretünk újítani karácsonykor

A bevált családi receptek mellett sokan szeretnek újítani az ünnepi menün, így fordulhatott elő, hogy a hagyományos halászlé – töltött káposzta duót helyett idén egy göngyölt karaj lett az első karácsonyi receptversenyben. A második legtöbb elérést egy amerikai krumplisaláta generálta, a harmadik helyen pedig egy aszaltszilvás, szalonnába tekert pulyka elkészítése áll. 

 Az elmúlt 3 év adatai alapján a legnépszerűbb húsmentes fogás a vörösbabos wellington volt, az idei kedvenc pedig egy húsmentes töltött káposzta lett. 

Meguntuk, hogy reped a bejgli?

Sokaknak okoz évről évre bosszúságot, hogy kireped a bejgli tésztája sütés közben, ennek kapcsán idén is már több százszor alkalommal osztották meg tapasztalataikat a magyar internetezők. A tökéletes receptet évről évre többen keresik, 2019-hez képest 2020-ban 68%-kal nőtt a bejgli diskurzusok száma és idén is több mint 49 ezer alkalommal beszéltünk  népszerű süteményről. A repedések megelőzése problémás, de kutatásból kiderült, ennek ellenére szeretjük a bejglit, hiszen a karácsonyi süteményről szóló beszélgetések 85 százaléka így is pozitív volt. A tökéletes, repedésmentes bejgliszelet receptje a SentiOne kutatása szerint 2018-ban lett a karácsonyi online beszélgetések egyik kedvenc témája, azóta töretlen a népszerűsége, sőt, idén erről az ünnepi süteményről diskuráltak a legtöbbet a magyar internetezők. A második legnépszerűbb karácsonyi desszert a hólabda lett, harmadik helyre pedig egy sós rágcsálnivaló, a sajtos süti receptje csúszott be idén. Az elemzés alapját a magyar internetezők portálokon, blogokon, fórumokon, közösségi média felületeken található tartalmai adták. A SentiOne azokat a 2018-2021 között publikusan közzétett online tartalmakat elemezte, amelyekben a karácsony és a receptekkel, menüvel kapcsolatos szavak különböző formái együtt jelentek meg.

Karácsonyi videóklippel és A diótörő közvetítésével várja az ünnepeket az Opera

Vezető szólistáinak önkéntes közreműködésével forgatott karácsonyi videóklipet a Magyar Állami Operaház Adolphe Adam Cantique de Noël (O Holy Night) című karácsonyi dalára, aminek apropóján játékra is hívja közönségét – közölte a dalszínház szerdán az MTI-vel.

Adolphe Adam francia zeneszerző 1847-ben írt karácsonyi dala számos feldolgozásban ismert. A Magyar Állami Operaház az interneten tette közzé saját változatát, amit Kovács Zoltán, a Djabe korábbi billentyűse hangszerelt, magyar szövegét pedig Ókovács Szilveszter készítette az alkalomra.

Az Eiffel Műhelyház Fricsay stúdiójában rögzített felvételen az Opera tizenhét kamaraművésze – Balga Gabriella, Boncsér Gergely, Fekete Attila, Gál Erika, Haja Zsolt, Kolonits Klára, Komlósi Ildikó, Kovácsházi István, László Boldizsár, Létay-Kiss Gabriella, Palerdi András, Pasztircsák Polina, Rálik Szilvia, Sáfár Orsolya, Sümegi Eszter, Szvétek László és Váradi Zita – valamint Abebe-Ayeye Rafael az Opera Gyermekkar, Pásztor Lili Boróka pedig a Magyar Nemzeti Balettintézet képviseletében énekel szólót.

A felvételen – csakúgy, mint a videóklipben – a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara működött közre Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényletével, és képviseltették magukat a Magyar Nemzeti Balett művészei és az Opera Adminisztráció munkatársai is. A zenés kisfilmet, ami az Eiffel Műhelyház mellett a felújítás alatt álló Operaházba is betekintést enged, Czeglédi Zsombor rendezte.

A videóklip megjelentetésével párhuzamosan az Opera játékra is invitálja közönségét. Azok, akik az Opera honlapján közzétett zenei anyag és kotta felhasználásával maguk is feléneklik Adolphe Adam karácsonyi dalának új változatát, és annak hang- vagy videófelvételét a közreműködők megjelölésével 2022. január 3-ig elküldik a jatek@opera.hu e-mail-címre, esélyt kapnak arra, hogy részt vegyenek egy előadás nyilvános főpróbáján a márciusban megnyíló Operaházban. A legjobb produkciókat az Opera vezetése választja ki. Az eredményhirdetés 2022. január 6-án lesz az Opera Facebook-oldalán. A játékosokat arra kérik, hogy a tárgyban tüntessék fel az „opera karácsonyi dal” jeligét.

Az Opera további karácsonyi ajándéka, hogy péntek 16 óra és vasárnap éjfél között elérhetővé teszi A diótörő balettprodukció 2016-ban az Operaházban rögzített felvételét. Wayne Eagling és Solymosi Tamás Csajkovszkij zenéjére készített koreográfiájában a főszerepeket Leblanc Gergely (Unokaöcs / Diótörő / Herceg), Karina Szarkisszova (Mária hercegnő), Alekszandr Komarov (Drosselmeier) és Mikalaj Radzjus (Egérkirály) láthatók.

A Vavrinecz Beáta díszleteivel és Rományi Nóra jelmezeivel látható produkcióban közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett művészei, a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és Gyermekkara (karvezető Hajzer Nikolett), vezényel Déri András.

Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izraelben a tenger mélyén

Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izrael középső részén, Cézárea egykori kikötőjének közelében a tenger mélyén – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)szerdán a Facebook oldalán.

A Régészeti Hatóság a Tel-Avivtól északra, Cézárea területén végzett tengeri feltárásán két ősi hajóroncs kincseit hozta a felszínre, több száz érmét, díszes, ritka drágakövekkel ékesített arany- és ezüstgyűrűket, sasfigurát, harangokat és hajóalkatrészeket.

Az IAA tengeri-régész osztályának kutatói szerint a leletek két hajó történetét mesélik el. A hajók különböző korokban vesztek a tengerbe utasaikkal együtt, valószínűleg miközben megpróbáltak lehorgonyozni.  

Az elmúlt hónapokban végzett feltárás alapján az egyik hajó az ókori római korban, mintegy 1700 évvel ezelőtt, a másik pedig a mameluk-korban, mintegy 600 évvel ezelőtt szenvedhetett hajótörést. A roncsokat és az elsüllyedt rakományokat 4 méter mélységben, több tucat méteres körzetben, szétszórva találták meg a tenger fenekén.

A maradványok alapján vihar közeledte miatt próbálhattak lehorgonyozni távol a kikötőtől, noha a tengerészek tudták, hogy katasztrófával fenyeget a kikötés a kiépített és rendezett rév helyett a viszonylag sekély vízben.  

Mintegy 560 érmét találtak, amely a középkorban elsüllyedt mameluk kori (1250-1517) hajóról származik. A több, mint ezer évvel korábban odaveszett másik hajón több száz, ókori ezüst- és bronzérmét leltek. A római uralmat jelképező kicsiny, sas alakú bronz figurára, a római vígjátékokból ismerős álarcos pantomimszínész alakra, kerámiaedényekre, és a gonosz szellemek elűzését szolgáló, bronzból készült harangokra bukkantak.

Emellett számos fém hajóalkatrészt fedeztek fel, több tucat nagy bronzszöget, víz kiszivattyúzásához szükséges ólomcsöveket, valamint egy törött, vasból készült nagy horgonyt, amely a szakemberek szerint az egykori vihar hatalmas erejét jelzi.  

Az odaveszett utasok személyes tárgyai is előkerültek, többek között egy általában gyűrűben elhelyezett vörös drágakő, melynek felső oldalába lanthoz hasonlatos korabeli hangszer képét csiszolták. Ezt a zsidó hagyomány Dávid hegedűjének nevezi.

Felszínre hoztak egy zöld drágakővel ékesített, nyolcszög alakú vastag aranygyűrűt is, melybe fiatal „pásztorfiú” alakját vésték, aki vállán bárányt cipel. A „jó pásztort” ábrázoló kép a korai keresztény művészetben Jézus szimbóluma annak a példabeszédnek a nyomán, amely Jézusról, mint az emberek könyörületes pásztoráról szól, aki pártfogolja az embert vagy a hívők gyülekezetét.

A tudósok úgy vélik, hogy a gyűrű tulajdonosa az első keresztények egyike lehetett. A leleteket Cézárea város mellett tárták fel, s ennek nagy jelentősége van a keresztény hagyományban, mert ezen a helyen alakult ki az egyik legkorábbi keresztény központ.

Megnyílt a betlehemijászol-kiállítás a Szent István-bazilikában

Megnyílt a betlehemijászol-kiállítás csütörtökön a budapesti Szent István-bazilikában. A január 7-ig délelőtt 10 és délután fél 5 között látogatható kiállításon hivatásos és amatőr művészek, gyerekcsoportok adventi ünnepkörhöz kapcsolódó népművészeti, képző- és iparművészeti alkotásai láthatók.

A tárlat a betlehemek sokféle formáját sorakoztatja fel, lehetőséget nyitva arra, hogy a látogatók elgondolkodhassanak a betlehemek történetéről – mondta a megnyitón Mohos Gábor püspök, a bazilika plébánosa.

Hozzátette: a karácsony üzenete a szeretet, amelynek ereje képes megérinti a hideg szíveket és lelkeket, s ezt idézi meg ez a kiállítás is.

Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke felidézte: a Magyar Kézművességért Alapítvány kiállítóinak részvételével 29 éve vettek részt először a római nemzetközi jászolkiállításon, ahova idén is 17 művész kapott meghívást. László Sándor, a BKIK alelnöke a kamara szerepéről és feladatairól beszélt.

A Magyar Kézművességért Alapítvány 28. alkalommal megrendezett kiállítására betlehemekkel, a betlehemezés népszokásait megörökítő, illetve az adventi ünnepkörhöz kapcsolódó tárgyakkal lehetett pályázni. A pályamunkákat népi iparművészekből és néprajzkutatókból, valamint az esztergomi Keresztény Múzeum és a Ciszterci Egyházközség képviselőiből álló zsűri bírálta el.

A jászolkiállítást a Magyar Kézművességért Alapítvány 1994-ben rendezte meg először a római 100 jászol nemzetközi kiállítás mintájára.