Árverésre bocsátják februárban a világ legnagyobb csiszolt gyémántját, az 555,55 karátos Enigmát, amelyet az aukciót megelőzően először állítanak ki Dubajban – írja a Gulfnews.com.
„Az Enigma soha korábban nem volt nyilvánosan látható” – mondta Nikita Binani, a Sotheby’s aukciósház londoni ékszerszakértője. A kiindulási árat meghatározták, ezt azonban csak külön kérésre közlik az érdeklődőkkel.
Fotó: Neville Hopwood/Getty Images for Sotheby’s Dubai
„A gyémánt több mint két évtizede van a jelenlegi tulajdonosnál, aki nem kívánja felfedni kilétét” – tette hozzá Binani. Arról, hogy ezt megelőzően hány tulajdonosa volt, egy családi örökség része volt-e, nincsenek információk. Az Enigma 2006-ban került be a Guinness Rekordok könyvébe mint a világ legnagyobb csiszolt gyémántja.
Az Enigma egy karbonádó, vagyis fekete gyémánt. Ezek nem túl gyakori képződmények, keletkezésük 2,6-3,8 milliárd évre nyúlhat vissza. Nyomokban nitrogént és hidrogént tartalmaznak, valamint oszbornitot, amely csak a meteoritokban fordul elő.
Ilyen gyémántokat csak Brazíliában és a Közép-Afrikai Köztársaságban találtak.
Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora az MTI-vel.
Elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására.
A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban.
A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését – mondta Pap Norbert.
Az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor – tette hozzá. Pap Norbert szerint az elmúlt mintegy száz évben a kutatók több mint egy tucat lehetséges pontot jelöltek meg a mohácsi síkon a falu helyét illetően.
Elmondta: kutatótársaival földrajzi névelemzéssel, írott források, történeti térképek, a térség gazdasági szerkezetének, tájhasználati változásainak és a földrajzi telepítő tényezők elemzésével vizsgálták, hogy hol helyezkedhetett el a település, mivel foglalkoztak a lakói.
A kutatók előbb négy lehetséges helyszínt vizsgáltak meg, majd az azokkal kapcsolatos mélyebb elemzések során jutottak arra a következtetésre, hogy az egykori Földvár a mai Sátorhelytől délre, Udvar falutól északra, a Borza-patak mentén, egy átkelőhelynél helyezkedett el. Ezt igazolja a kutatás során elemzett, 1700-ra datálható térkép is.
A most beazonosított területen – a patak mindkét partján – 1967-ben folyt már részleges régészeti feltárás, amelynek során egy középkori település nyomait találták meg. Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni. Pap Norbert szerint indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása.
Utalt rá: a vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk. Brodarics egy templomról is megemlékezett Földvár kapcsán, amely más történeti forrásokban is fel-felbukkan. A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében, helyének esetleges meghatározása újabb emlékpontot eredményezhet – mondta a PTE kutatója.
Az egykori falu feltárása mellett, az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni, fegyverek maradványait, tömegsírokat, sáncok és árkok helyeit keresni. Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt – közölte Pap Norbert.
A mohácsi csatatérrel kapcsolatos kutatások a jövőben is a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal szoros együttműködésben folynak – mondta el a kutató.
A Scientific Reports rangos nemzetközi folyóiratban jelent meg magyar kutatók tanulmánya, amely hozzá segíthet előre jelezni a váratlan eseményeket matematikai modellek segítségével.
„Unikornisvadász”, azaz anomália detekciós algoritmusokkal kapcsolatos tanulmány jelent meg a rangos Scientific Reports című nemzetközi tudományos folyóiratban magyar kutatók (Benkő Zsigmond, Bábel Tamás, Somogyvári Zoltán) tollából. A tanulmány a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Komputációs Tudományok osztályán folyó munka eredménye, ahol többek között olyan új számítógépes módszereket fejlesztenek, amelyek segítenek az információ-tengerben, „big data” állományban megtalálni a rendkívüli és váratlan helyzetekre előre utaló adatokat.
Mindennapi életünk általában kiszámíthatóan telik, azonban sokszor megtörténik a váratlan: kihagy alvás közben a szívverésünk, hó esik áprilisban, vagy beszakad a tőzsde, összeomlik a pénzpiac. Ha minden váratlan fordulat nem is, de vannak olyan rendkívüli események, melyek a hétköznapi életünket leíró adatsorokon is nyomot hagynak. Ezeket sokszor egyszerű felismerni, egy tőzsdei összeomlás például „szabad szemmel” is észrevehető árfolyamingadozással jár, máskor azonban sokkal rejtettebbek, az EKG apró eltérései csak a szakembernek tűnnek fel. Az ilyen, nem nyilvánvaló változások megtalálására anomália detekciós algoitmusokat használnak a nagy adatsorok elemzői. Egy ilyen algoritmust fejlesztett ki 3 magyar kutató, amely segíthet megjósolni, hogy mit hoz a jövő az élet és az üzleti világ számos területén.
Váratlan események nyomában a magyar kutatók
A váratlan események sokszor nemcsak váratlanok, hanem ismeretlenek, vagyis olyanok, amelyeket eddig nem tapasztaltunk. Mintha egy „unikornis” tűnne fel előttünk az erdőben, ezért felismerésük az automatikus módszerek számára komoly kihívást jelent. A Wigner Fizikai Kutatóközpont, Komputációs Tudományok osztályán dolgozó kutatók új, rendkívüli események felismerésére alkalmas módszerével, felfedezhetőek lesznek ezek az „unikornisok”: az olyan váratlan, hosszan mért idősorokon megjelenő események, melyeknek előre nem ismerjük a jellegzetességeit.
Modern világunkban, ahol az információ az egyik legfontosabb nyersanyag, az új algoritmus fontos és rendkívül hasznos eszköz lehet a rendkívüli és főleg korábban még nem ismert jelenségek felismerésére, amelyek gyakran előre jelezhetnek komoly következményekkel járó változásokat, és számos területen, például a pénzügyben, vagy éppen az egészségügyben, találhat gyakorlati alkalmazásra.
Rekordáron, az előzetes becslések szerint akár 45 millió fontért (19 milliárd forintért) is elkelhet René Magritte egyik mesterműve egy londoni árverésen – írja a The Telegraph.
A belga szürrealista alkotó (1898-1967) L’empire des lumieres (A fények birodalma) című festményét a jelenleg magánkézben lévő egyik legkeresettebb alkotásként tartják számon. Helena Newman, a Sotheby’s Europe elnöke szerint a lélegzetelállító festmény lehet a március 2-i londoni árverés sztárja.
Fotó: Sotheby’s
A kép, amelyen az esti kék égbolt alatt egy utcarészlet látható, 1961-ben készült Anne-Marie Gillion Crowet, Magritte múzsája és közeli barátja számára, akit apja, Pierre Crowet szürrealista műgyűjtő mutatott be a művésznek. A család a 114,5 centiméterszer 146 centiméteres alkotást a 2009 és 2020 közötti időszakra kölcsönadta a brüsszeli Magritte Múzeumnak.
Amennyiben a várakozásoknak megfelelő összegért kel el, ez lesz a legmagasabb ár, amelyet valaha Magritte-képért fizettek. Az eddigi legdrágább alkotása a Le Principe du Plaisir (Az öröm elve) című képe, amely a Sotheby’s árverésén 2018 novemberében 26,8 millió dollárért (8,3 milliárd forintért) kelt el.
Magritte 1948-ban kezdett el dolgozni az utcarészletet ábrázoló első képén, majd újra és újra visszatért a témához, hogy tökéletesítse. Így összesen 17 alkotás született, ez az egyetlen „sorozat” Magritte életművében.
Az árverésre kerülő kép a legnagyobb horizontális verzió. A rajta látható utcarészlet a brüsszeli Parc Josaphat közelében lehet, ahova Magritte 1954-ben költözött. Úgy tartják, hogy a kép inspirálta Az ördögűző című 1973-as film egyik jelenetét.
A festmény első verzióját Nelson Rockefeller vásárolta meg, ez és a kép más változatai a velencei Peggy Guggenheim Gyűjteményben, a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MoMA), a houstoni Menil Gyűjteményben és a Belga Királyi Szépművészeti Múzeumban láthatóak.
A március 2-i árverés előtt a L’empire des lumieres-t a Sotheby’s Los Angeles-i, hongkongi, New York-i és londoni galériáiban láthatja majd a közönség.
Itt az Újév, ilyenkor szokás mondani, hogy vegyünk egy jó nagy levegőt és kezdjük frissen, tisztán az új esztendőt. Egy igazán tiszta és egészséges „mély levegőt” venni pedig esetenként nem is olyan könnyű, mint gondolnánk. Napjainkban sok szó esik a kültéri levegő minőségéről, annak talán azonban nem is vagyunk tudatában, hogy az otthoni levegő minőségét milyen tényezők ronthatják és mit tehetünk azért, hogy családunk egészségesebb környezetben élhessen. Azért, hogy ebben tudatosabbak lehessünk, az otthoni takarító és légfrissítő eszközöket is gyártó Dyson mérnökei összeállítottak 5+1 javaslatot.
Az otthoni levegő minőségét számos, elsőre talán meglepő tényező befolyásolhatja. A szennyező anyagok természetesen kívülről is bekerülhetnek otthonunkba, de magában a lakásban is számos, akár az egészségre is ártalmas szennyeződés kerülhet. A lakásban megbújó por, vagy a kisállatok szőre ezek közül talán közismertebb, de a takarítószerek, légfrissítők által kibocsájtott permetek, a penészgombák spórái, sőt a bútorokból, padlókból a levegőbe kerülő káros anyagok is ronthatják a benti levegő minőségét. A Dyson légtisztító berendezéseit tervező mérnökök szerint számtalan egyszerű módszer létezik arra, hogy otthonunk levegőjének minőségét a mindennapokban javítsuk és ezt meg is őrizzük.
Figyeljünk a hőmérsékletre és a páratartalomra
A penészgombák és baktériumok megtelepedésének a meleg, sötét, párás környezet kedvez. Ahhoz, hogy megjelenésüket elkerüljük célszerű valamilyen módon a belső terek páratartalmát kontrol alatt tartani. Ebben a megfelelő szigetelés – a szükséges szellőztetéssel együtt alkalmazva – sokat segíthet. A Dyson szakértői szerint a beltéri páratartalom ideálisan 30 és 50 százalék közt mozog, de semmiképp sem jó, ha magasabb 60 százaléknál. Érdemes azt is észben tartani, hogy míg a túl magas páratartalom a penész megjelenésének kedvez, addig a túl alacsony kiszáríthatja és irritálhatja a bőrünket és torkunkat.
Kezdjünk egy nagytakarítással
Kezdhetjük az Újévet, és a friss, egészséges benti levegőért való teendőinket is, egy alapos takarítással. Ennek során eltávolíthatjuk azoknak a szennyeződéseknek egy részét – például a felhalmozódott port, állatszőrt, de akár a sarkokban bujkáló penészt is – melyek hozzájárulnak az egészségtelen benti levegőhöz. Az alapos portörlés, porszívózás és felmosás során semmiképp se feledkezzünk meg a nehezen hozzáférhető, félreeső sarkokról, szekrénytetőkről sem, mivel ideális környezetet jelentenek a pornak és a penészgombáknak. Érdemes ilyenkor a lakástextileket, matracokat, ágyneműket is kitisztítani, ugyanis a por ezekben is megtelepszik.
Ami kinti, az lehetőleg ne kerüljön be a lakótér belsejébe
Számtalan szennyező anyag bizony kívülről érkezik otthonunkba: a szigetelés résein, vagy éppen cipőnkön, ruházatunkon keresztül. A megfelelően kialakított szigetelés sokat segíthet abban, hogy a kinti levegőben megtalálható szennyező anyagokat, mint például a különböző polleneket, otthonunkon kívül tartsuk. Ahol erre mód van célszerű lehet a bejáratnál kialakítani egy szőnyeggel és akasztóval ellátott sarkot is, ahol megtisztíthatjuk vagy letehetjük a kinti lábbeliket, kabátokat, esernyőket. Ennek révén nem hordjuk be a port, és más szennyező anyagokat lakásunk belső tereibe.
Keressük a természetes alternatívákat
A mindennapokban használatos tisztítószereknek, légfrissítőknek, dezodoroknak számos olyan összetevőjük van, ami veszélyt jelenthet egészségünkre. Főként az illatosított termékekre jellemző, hogy illékony szerves vegyületeket (ezek olyan vegyületek, melyek szobahőmérsékleten gázzá alakulnak, és a lakás levegőjébe jutnak) tartalmaznak, és ezért a termék használata után is kedvezőtlenül befolyásolhatják a levegő minőséget. Érdemes elgondolkozni azon, hogy melyik takarító vagy épp légfrissítőszert tudjuk kiváltani például a természetes alternatívát nyújtó frissítő, tisztító hatású citromlével.
A kézenfekvő megoldás: szellőztetés
A benti levegőminőség javításának egyik legkézenfekvőbb eszköze lehet a rendszeres és átgondolt szellőztetés. A szobákba áramló levegő eltávolítja lakás levegőjében keringő szennyező anyagokat és a páratartalom kontrolálásában is segíthet, különösen például a fürdőszoba esetében.
+1. Légtisztító berendezés használata
Az egészséges otthoni levegő fenntartásához nagyban hozzájárulhat a légtisztító berendezések használata. Az, hogy ezek milyen, mekkora és mennyi részecskét képesek a levegőből eltávolítani szűrőrendszerükön múlik. A Dyson szakértői azt tanácsolják, hogy a szűrő megfelelő szigetelésére kiemelten figyeljünk, mert ha jó a szigetelés, a légáramlás nem tudja megkerülni azt, így a készülék nemcsak hatékonyan kiszűri a különböző szennyező részecskéket, de azok nem tudnak visszakerülni a légáramba. A kettős szűrőrendszer is fontos, mivel a HEPA, vagy esetleg más fajtájú részecskeszűrők a szennyező anyagokat és az allergéneket távolítják el, az aktív szénszűrő pedig az illékony vegyületeket és gázokat. Ma már vannak olyan készülékek is, melyek folyamatosan monitorozzák a szoba levegőminőségét, a levegőben megtalálható szennyező anyagok koncentrációjáról pedig akár értesítést is küldenek okostelefonunkra. Ezekkel a készülékekkel akár távolról is figyelhetjük otthonunk levegőminőségét, de soknak olyan funkciója is van, mellyel akár meleget is varázsolhatunk egy-egy helyiségbe, így mikor egy téli, hűvös napon hazaérünk, nem csak a levegő lesz tiszta, de kellemes meleg is vár.
Ezen a héten is marad a hideg idő, többfelé napközben is fagypont körül alakul a hőmérséklet, és helyenként, a hóval borított tájakon mínusz 10 Celsius-foknál is hidegebb lesz – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
Hétfőn elsősorban a nap első felében fordulhat elő gyenge, vegyes halmazállapotú csapadék a nyugati vidékeken. Az északi, északkeleti megyékben kevesebb felhőre, többórás napsütésre lehet számítani, és a nap folyamán az északnyugati tájakon is szakadozik, csökken a felhőzet. Az ország déli felén viszont jobbára erősen felhős vagy borult lesz az ég. Nagyobb területen megélénkül, elsősorban a Nyugat-Dunántúlon és a Bodrogközben megerősödik a szél. A keleti tájakon néhol hordhatja is a havat a szél. A leghidegebb órákban mínusz 8 és 0 fok közötti, de a kevésbé felhős, hófödte tájakon mínusz 10 fok alatti értékeket is mérhetnek. Délután jellemzően plusz 1 és 5 fok között alakul a hőmérséklet, de északon, északkeleten ennél melegebb is lehet.
Kedden és szerdán általában több órára kisüt a nap. Nem valószínű csapadék. Sokfelé élénk, a Nyugat-Dunántúlon és keleten erős széllökések is lehetnek. Kedd hajnalban jellemzően mínusz 7 és mínusz 1 fok alakul a hőmérséklet, de a havas, illetve a szélvédett helyeken mínusz 10 foknál hidegebb lehet. Kora délután mínusz 1 és plusz 4 fok közötti értékek várhatók. Szerdán a minimumhőmérséklet általában mínusz 9 és mínusz 4 fok között alakul, de a hóval borított, illetve a szélcsendes helyeken akár mínusz 10 fok is lehet. A maximumhőmérséklet mínusz 2 és plusz 2 fok között valószínű.
Csütörtököm melegfront vonul át az ország felett. Több órára kisüt a nap, csapadék nem várható. A szél többfelé megélénkül, néhol megerősödik. Hajnalban általában mínusz 9 és mínusz 3 fok közötti értéket, de a hóval borított tájakon, valamint a szélcsendes fagyzugokban akár mínusz 15 fokot is mérhetnek. Délután mínusz 2 és plusz 5 fok között alakul a hőmérséklet.
Pénteken hajnalban ködfoltok lehetnek. Napközben többórás napsütés várható, csapadék nélkül. Többfelé élénk, néhol erős lehet a szél. A hajnalban mínusz 10 és 0 fok közötti hőmérsékletről kora délutánra plusz 1 és 9 fok közé melegszik a levegő.
Szombaton és vasárnap hajnalban is lehetnek ködfoltok. Néhol kevésbé, másutt erősebben felhős lesz az ég. Szombaton előfordulhat kisebb vegyes halmazállapotú csapadék, vasárnap nem valószínű. Szombaton még helyenként megerősödhet a szél, vasárnap csak élénk légmozgás várható. Szombaton a minimumok mínusz 8 és plusz 2, a maximumok 0 és plusz 8 fok között alakulnak. Vasárnap a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 8 és plusz 1, a legmagasabb hőmérséklet 0 és plusz 7 fok között várható – olvasható az előrejelzésben.
A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének – állapították meg kínai kutatók.
Az eddigi legátfogóbb elemzés eredményeit a szakértők a Cell című tudományos lapban mutatták be. Az új információk segítenek a tudósoknak megérteni a gének és az ember fenotípusainak jellemvonásai közötti kapcsolatot – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.
A kutatókat vizsgálataik elején csak a kíváncsiság hajtotta. Később kiderült, hogy az ujjlenyomat mintázata a végtagnövekedésért felelős génekkel áll összefüggésben. Ezek a gének kritikus jelentőségűek a magzati fejlődés során.
Ez a pleiotrópia klasszikus példája, amikor több fenotípus van egymással kapcsolatban, és ugyanaz a gén határozza meg őket – fejtette ki Szecsia Vang, a Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Sanghaji Táplálkozási és Egészségügyi Intézet genetikusa, a tanulmány egyik szerzője.
Bár minden ujjlenyomat egyedi, alapvetően három fő típusba sorolhatók: íves, hurkos és örvényes típusba. Ezek a barázdák és bordák a terhesség harmadik hónapja után kezdenek kialakulni a magzat kéz- és lábujjain. A tudósok úgy sejtették, hogy az ujjlenyomatok azért alakulhattak ki, hogy segítsenek a tárgyak megragadásában és textúrájuk érzékelésében. De arra egyelőre nincs magyarázat, hogy pontosan miként alakultak ki ezek a mintázatok.
Vang és kollégái több mint 23 ezer, különböző etnikai csoportba tartó személy DNS-ét elemezték és a genomban legalább 43 olyan régiót találtak, amely kapcsolatban áll az ujjlenyomat mintázatával. Az egyik legnagyobb hatással lévő régiónak az EVI1 nevű gén kifejeződését szabályozó terület bizonyult, mely az embrionális végtagfejlődésben játszott szerepéről ismert.
A gén és a bőr mintázata közötti kapcsolatot a tudósok egerek segítségével ellenőrizték. Az emberi DNS-adatok elemzéséből kiderült, hogy az ujjlenyomat mintázata genetikailag összefügg az ujjak hosszával. Például azok, akiknek örvényformájú az ujjlenyomata a kisujjain, hosszabb kisujjakkal rendelkeznek, mint azok, akiknek nem örvényformájú a kisujjának ujjlenyomata.
A sanghaji Fudan Egyetem munkatársa, Csinhszi Li genetikus elmondta, pontosan nem tudni, hogyan formálják a gének az ujjlenyomatok alakját, de vélhetően az embrionális szövetre ható, a növekedésből származó erő befolyásolja. Ahogy a magzat keze növekszik, tenyere és ujjai megnyúlnak. Ez az erő változtathat például egy örvényt hurokká.
Amerikai árverés helyett visszakerül Dél-Afrikába Nelson Mandela Robben-szigeti cellájának kulcsa – közölte Nathi Mthethwa, Dél-Afrika kulturális minisztere.
Az aukcióra január 28-án New Yorkban került volna sor, ám a miniszter tiltakozott ellene. „Ez a kulcs a dél-afrikai embereké” – mondta.
Mthethwa közlése szerint a Guernsey’s aukciósház beleegyezett abba, hogy visszaküldje a kulcsot és leállítsa más, Mandelához kötődő tárgyak árverését. Ilyen például egy Mandela által készített festmény, valamint a szobabicikli és a teniszütő, amelynek használatát engedélyezték számára a börtönben – írja a BBC.com. Az aukció bevételével emlékkert és múzeum kialakítását támogatták volna Mandela sírhelye körül. A kulcsot Mandela egykori börtönőre, a jó barátjává vált Christo Brand kínálta eladásra.
„A kulcs szimbolizálja Dél-Afrika fájdalmas történelmét, ugyanakkor jelképezi az emberi lélek győzelmét a gonosz felett” – mondta Mthethwa.
Nelson Mandela 27 évet volt börtönben apartheidellenes tevékenysége miatt. Ebből 18 évet a Fokváros közelében lévő szigeten töltött. 1990-ben engedték szabadon, majd az ország első demokratikus választását követően 1994-ben ő lett Dél-Afrika első fekete elnöke, nemzeti ikonná vált. Egyetlen ciklust töltött ki, 1999-ben lemondott. 2013-ban, 95 évesen hunyt el.
Ötven éve hódította meg a mozivilágot A keresztapa című Francis Ford Coppola alkotás, amely Mario Puzo legendás regényét adaptálta. A később trilógiává bővített filmeposz első epizódja félévszázados születésnapját ünnepli hamarosan.
A filmtörténelmi jelentőségű mű forgatásáról számos anekdota és kulisszatitok kering – ezekből szemezgettünk a jubileum kapcsán, amit a Paramount Network azzal ünnepel, hogy műsorára tűzi az első két epizódot.
Minden a vattapamaccsal kezdődött
A korszakalkotó színészként ismert Marlon Brando 47 éves volt, amikor eljátszotta az ikonikus olasz maffiavezér, az idősödő Don Vito Corleone szerepét. A színész kiválasztását a Paramount filmstúdió fejesei eredetileg nem szívelték, ám a próbafelvételek során meggyőzőnek bizonyult a munkája: Brando trükkje az volt, hogy két vattapamacsot tömött a szájába, így arca egy teljesen más korú és fizimiskájú karaktert mutatott. A készítőknek ez annyira megtetszett, hogy megtartották az ötletet és maszkmester alkalmazása helyett speciális szájüregi protézissel érték el, hogy az öreg Corleone egyedi kinézettel rendelkezzen, amely kitörölhetetlenül beleégett a nézők emlékezetébe.
Állati utószinkron
Ugyanilyen ismerős elem a macska, aki a Keresztapa ölében dorombol. A maffiafilmek későbbi paródiáinak elengedhetetlen állata viszont eredetileg nem került volna a kamerák elé, a forgatókönyvben ugyanis nem szerepelt. Marlon Brando találta a kóbor jószágot, amelyik a stúdió környékén mászkált. Az állat azonban olyan hangos zajokat adott ki a forgatáson, hogy később utószinkronnal kellett pótolni a hibás felvételeket.
A lovakat levágják, ugye?
Egészen megdöbbentő, de A keresztapa egyik legkeményebb jelenetében, amelyben egy zsoké kedvenc lovának fejét találja az ágyában, nem használtak kellékeket: a fejet ugyanis egy vágóhíd biztosította a produkció számára, a színésznek pedig nem szóltak az eredetéről. Így a kultikussá vált jelenetben, amelyet a Paramount Network nézői újra láthatnak a hétvégén, könnyen lehet, hogy nem is a karakter, inkább az őt eljátszó férfi őszinte ordítását hallhatjuk.
A család mindenek felett!
Francis Ford Coppola szerette volna, ha színészei elmélyednek a figurákban, és megtestesítik azt az olasz családot, amelyről a filmek szólnak. Ennek érdekében kérte színészeit, hogy a kamerán kívül is játsszák karaktereiket: például együtt kellett vacsorázniuk a forgatások során. A rendező ötlete így hozzájárult, hogy autentikusságával egy egész generáció kedvenc filmklasszikusa születhessen meg, amely még 50 év után is tartalmas szórakozást nyújt.
Al Pacino, a rámenős filmcsillag
Hollywood színe-java esélyes volt Michael Corleone szerepére: többek közt Dustin Hoffman, Burt Reynolds, Martin Sheen, Jack Nicholson és James Caan is, végül azonban az akkoriban új arcnak számító Al Pacinónál landolt a megbízás. A munka azonban nem volt könnyű a fiatal színésszel: Pacino és Coppola közt rendszeresen előfordultak konfliktusok, ráadásul az 1974-ben bemutatott második rész forgatásán ezek még inkább kiéleződtek. Előbbi a nagyobb fizetés kiharcolásán túl a forgatókönyv alakításába is rendszeresen beleszólt, a rendező pedig kénytelen volt alkalmazkodni a sztár igényeihez, aki többször megfenyegette, hogy kilép a produkcióból. Az 1990-ben látott harmadik résznél azonban a rendező már keményebben beleállt Pacino próbálkozásaiba, és megmondta neki, ha több pénz szeretne, mint 5 millió dollár, akkor a film a karaktere temetésével kezdődik majd.
TIPP: A keresztapa január 8-án 21:00-tól, A keresztapa II. január 9-én 21:00-tól a Paramount Network műsorán!
A Golden Globe-díjátadót helyi idő szerint vasárnap 18 órakor rendezik meg a Los Angeles-i Beverly Hilton Hotelben, de elmarad a sztárok vörösszőnyeges felvonulása, és közönséget sem hívnak a ceremóniára.
A Hollywoodban akkreditált külföldi tudósítók szervezetének (HFPA) közleménye a koronavírus-járvány terjedésére hivatkozott a visszafogott díjátadót magyarázva – írta szerdán a CNN online kiadása.
„Továbbra is az egészség és biztonság a legnagyobb prioritás a HFPA számára” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy a díjátadón résztvevőktől a belépéshez nemcsak oltási igazolást, hanem egy 48 óránál nem régebbi negatív tesztet is kérnek. A vendégeknek maszkot kell viselniük, és távolságot kell tartaniuk a bálteremben, ahol a ceremóniát rendezik.
A Variety szerint a Golden Globe-gála szervezőinek nem sikerült meggyőzniük egyetlen nagy hollywoodi sztárt sem, hogy részt vegyen a díjátadó ünnepségen, amely eddig hagyományosan a filmes díjszezon nyitánya volt. A díjátadónak nem lesz tévéközvetítése. Az NBC tévécsatorna még tavaly bejelentette, hogy a HFPA gyakorlatával kapcsolatban felmerült etikai kérdések és a tagság sokszínűségének hiánya miatt nem közvetíti a gálát.
A HFPA azonban keddi közleményében felidézte, hogy az elmúlt nyolc hónapban számos alapvető változást vezetett be, egyebek mellett új viselkedési kódexet vezettek be, és 21 új taggal, köztük fekete újságírókkal bővítették a szervezetet.
A 79. Golden Globe-díj jelöltjeit decemberben hozták nyilvánosságra. A legtöbb, 7-7 jelölést a filmes mezőnyből Jane Campion A kutya karmai között című westernje és Kenneth Branagh Belfast című önéletrajzi ihletésű filmje kapta, a tévésorozatok közül pedig az HBO Utódlás című produkciója esélyes a legtöbb, öt díjra.
